„Létezik egy szervezet, amelyről joggal kijelenthetjük, hogy

nemcsak Magyarország, de a Kárpát-medence egyik legerősebb civilszervezete: a Civil Összefogás Fórum (CÖF),

amely elnevezés mögött, mint felelősséget vállaló jogi személy, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) áll” – ezt 2015 márciusában állította az utoljára 2014-ben békemenetelő szervezetről Csizmadia László, az egyik alapító-szóvivő. Ugyanakkor lefitymálta az Átlátszó.hu tényfeltáró portált, mondván, „egy éve nem tud négyezer, általa becsületesnek nevezett támogatót összegyűjteni, hiába hirdeti a honlapon”. Egy évvel korábban is odaszúrt az Átlátszónak: „Próbálkozhat az Átlátszó.hu hamis állításokkal, csúsztatásokkal félrevezetni egyre csökkenő táborát.”

atlatszo.hu

Csizmadia támogatók alatt az egyébként ingyenes újság előfizetőit értette – ők, tény és való, ma sincsenek négyezren. Ám van még egy szám az Átlátszó címlapján, amely a támogatottság jó fokmérője: azoké, akik tavaly felajánlották személyi jövedelemadójuk 1 %-át a portálnak, egészen pontosan az Átlátszónet Alapítványnak. Ők még négyezren sincsenek, „csak” 2587-en. De hány embernek volt fontos a szervezet honlapján felsorolt több mint 7000 "támogató" közül a CÖF (illetve a mögötte álló alapítvány, a CÖKA), hogy felajánlja neki az 1 %-ot?

Pontosan tizedannyinak, mint az Átlátszó esetében. A felajánlások összegét tekintve pedig jó 15-szörös a különbség az Átlátszó javára: 17 960 112 vs. 1 188 535 Ft.

„A népszerűség (néppártosodás) egyik fokmérője a polgároktól juttatott anyagi támogatás mértéke” – nem tudunk nem egyetérteni a CÖF-fel, konkrétan Csizmadia Lászlóval. Mi más lenne az 1 %-os felajánlás, mint a polgároktól juttatott anyagi támogatás. De akkor az Átlátszónet Alapítvány mellett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország Alapítvány is népszerűbb, mint a CÖF-CÖKA. Igaz, a Transparencyt kevesebben támogatták 1 %-kal, de ők jó 300 ezer forinttal többet adtak össze, mint a CÖF hívei.

„Alapítványunkat magyar személyek százai, magyar cégek (nem külföldi), kisvállalkozások támogatják" – ezt a múlt héten (is) mondta Csizmadia, de ezek a támogatók ismeretlenek, a CÖF éves beszámolójában ugyanis csak ömlesztett, nem részletezett bevételi számok szerepelnek. Így dokumentáltan azt sem lehet tudni, kap-e támogatást például külföldről – Csizmadia állítja, hogy nem –, és akár érintettje lehet A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról címet viselő törvény(tervezet)nek, amelynek nem tagadott célpontjai a Fidesz által külföldi ügynöknek csúfolt civil szervezetek. Például a CÖF honlapján a támogatók, partnerek közt sok külföldi szervezetet is felsorol.

Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője, Csizmadia László, a CÖF alapító-szóvivője, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke (k) és Fricz Tamás, a CÖF szóvivője egy sajtótájékoztatón 2014. május 13-án.

MTI / Soós Lajos

Ugyanakkor például a TASZ, a Helsinki Bizottság vagy a Transparency elszámolásai sokkal átláthatóbbak, azokban tételesen szerepel, milyen projektre kitől, honnan (külföldről!), mennyi pénzt kaptak.

A CÖF-CÖKA mondhatja, hogy csak egy ernyőszervezet, és partnereivel együtt sokkal több 1 %-os felajánlást kap. Ez valóban így van, de kiemelt partnerei közül igazán jelentős 1 %-os pénzhez csak a Rákóczi Szövetség és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete jut (tavaly összesen nem egész 4,9 millió forint, 1002 embertől), vagyis az Átlátszónet Alapítványnak küldött felajánlásoktól ezekkel együtt is messze elmarad.

Egyetlen nem kiemelt partnere van még a CÖF-nek, a Magyar Rákellenes Liga, amely tekintélyes 1 %-os felajánláshoz jutott tavaly (több mint 21 millióhoz), de ez a szervezet korábban éppenséggel a TASZ partnere is volt, amikor 2003-ban a terminális állapotú betegek ellátó rendszerének vizsgálatára irányuló indítványt nyújtottak be az Országgyűlésnek. A Magyar Rákellenes Liga idén év elején épp egy 1 %-os reklámfilmje miatt került reflektorfénybe, rossz értelemben, elnöke le is mondott.