A hetilap legfrissebb számában közölt interjúból az is kiderül, hogy miért nem bánja az osztrák Raiffeisen magyar leányát két évtizeden át vezető bankár, hogy nem lett belőle banktulajdonos. De ezt most nem áruljuk el. Van viszont öt kemény mondata, amit nem csak a bankszektor szereplőinek érdemes megfontolniuk.

• Az újdonsült magyarországi banktulajdonosok abban reménykedhetnek, hogy ha jóban vannak az állammal, jövedelmező üzleteket köthetnek vele, ez felértékeli a bank részvényét, amit egy gyors tőzsdei kibocsátás alkalmával realizálni lehet.
• Magyarországon nem várják el, hogy az adós a nemzetközi piacon álljon helyt, ezzel szemben – ha nagyon jóindulatú vagyok – az új középosztály megteremtése jegyében folyik a kiválasztottak helyzetbe hozása, ami azonban ebben a formában biztosan kudarcra van ítélve.
• Ha egy normális kereskedelmi bank azt tenné, hogy részvényfedezetre nyújt hitelt, a felügyeletnek azonnal el kellene meszelnie az illető bank hitel- és kockázatkezelését!
• Ma Magyarországon ilyen kopasz énekesnő-szindróma kezd kialakulni, az emberek nagy része úgy véli, amit a hatalmon lévők tesznek, abba nem kell belegondolni, hogy észszerű-e vagy sem, jogszerű, etikus-e vagy sem – ezek a dilemmák lassan fel sem merülnek, leszámítva a szakértők és a sajtó kis részét.
• A magyar állam tulajdonosként, szabályozóként és elosztóként is kiszámíthatatlan, holott a kiszámíthatóság meghatározó versenyképességi szempont.

A többi ütős mondatot, vagyis a teljes interjút megtalálják a HVG legfrissebb számában.

hvg