Kikiáltják-e Katalónia függetlenségét, és ha igen, hogyan tovább? Ezt találgatja mindenki még napokkal a népszavazás után is. Carles Puigdemont katalán kormányfő beszélt még arról is, hogy a héten bejelentik az elszakadást Spanyolországtól, de jövő hét eleji céldátumról is szó volt már. Eközben a spanyol kormány állítja: a referendum törvénytelen volt, és ebben még az Európai Bizottság is egyetért velük. Igaz, a rendőri erőszakot megmagyarázni így sem könnyű.

MTI / AP / Francisco Seco

Akármi is lesz a közeljövőben, az üzleti világ nagyon ideges. A barcelonai Sabadell, Spanyolország ötödik legnagyobb bankja például a jogi székhelyét elviszi Katalóniából, és a spanyol tőzsde is esni kezdett a népszavazás után. Annyi biztosnak tűnik, hogy Katalónia gazdaságilag rosszul járna az elszakadással, például kiesnének az EU szabad piacáról és az eurózónából,  a turizmusnak pedig az volna mélyütés, ha újra bevezetnék nem csak a határellenőrzést, hanem a vízumkényszert is. Az FC Barcelona pedig vagy egy unalomba fulladó katalán bajnokságban indulhatna, vagy megrengetné az európai focipiacot, ha a más országban focizó Monaco példájára a francia, az olasz, netán az angol első osztályba próbálna átjelentkezni.

Óriási üzengetés indult el, miután bejelentették, hogy a Mol új székháza kap helyet a Kopaszi-gáton épülő 120 méter magas épületben. A MOL Campus nevű új irodaház terveit hétfőn mutatták be, igaz, úgy, hogy Hernádi Zsolt nem tudott válaszolni a kérdésre, mennyibe fog kerülni a projekt. Csakhogy ezután Csepreghy Nándor azt mondta kérdésünkre: a kormány nem fogja hagyni, hogy megépüljön az épület. A cég vezető tervezője, Nigel Dancey a nekünk adott interjújában azt mondta, akármilyen szép egy város, nem ragadhatunk meg a múltban, Schneller István, Budapest volt főépítésze viszont azt magyarázta, hogy a városnak nincs szüksége toronyházra a Kopaszi-gáton. Lázár János aztán mindenkit helyretett: szerinte ugyan tájseb lesz az épület, de a kormánynak nincs jogköre, hogy befolyásolja az építkezés sorsát. A Mol pedig a  Facebookon próbálta bemutatni, hogy az új székháza mennyire fogja befolyásolni a főváros világörökségi panorámáját.

Ha új céget szeretne alapítani a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, azt a NAV-nak kapásból meg kellene vétóznia. Fekete Balázs cégének, az Ávix Kft.-nek ugyanis a cégbíróság még 2014-ben elrendelte a kényszertörlését. Az utolsó éves beszámolójuk még 2010-ről szól, az eljárás alatt pedig a NAV 982 ezer forint követelést jelentett be. Márpedig az adótartozást felhalmozó, majd kényszertörléssel megszűnő cégek vezetőit fő szabályként eltiltják a cégvezetéstől.

Egyébként maga a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara – amelyben Fekete tagozatvezető - sem volt képes a törvényi kötelezettségének eleget tenni, mert a 2016-ról szóló beszámolóját a mai napig nem fogadta el, tette közzé. Ilyen magatartást a NAV egy mezei vállalkozó esetében azonnal szankcionál.

Hiába növelte az elmúlt években a kormány a lakhatásra nyújtott támogatások összegét, a pénzek valójában nem azokhoz jutnak el, akiknek szükségük van rá – állapította meg a Habitat for Humanity Magyarország. A jelentés szerint a magyarok negyede lakik nem megfelelő körülmények között, több mint félmillió gyerek él vizes, penészes lakásban, több mint másfél millió magyarnak időről időre gondot okoz a számlák fizetése, miközben öt év alatt csaknem a duplájára nőttek az albérleti díjak. Eközben a kormány a rászorulók helyett a vagyonosok lakáshoz jutását támogatja.

Ami a lakáshiteleket illeti, nagyjából 136 ezer ügyfélnek van 90 napot meghaladó tartozása a bankja felé, a nem teljesítő adósok harmada súlyos fizetési problémákkal küzd.

A hét képe: így épül Felcsút körül a magyar oligarcharezervátum.

HVG

Az IKEA és a Lidl dolgozói keresik a legtöbbet a Magyarországon működő áruházláncok közül, ott átlagosan 380 ezres a havi bruttó bér – derül ki a Blokkk.com összesítéséből. A nem élelmiszer-áruházaknál a bútoráruházat a Decathlon követi (308 ezer), a harmadik pedig a Media Markt és az Euronics 295 ezres bruttóval. Az élelmiszer-kereskedelemben a Lidlt az Aldi követi, 335 ezres átlaggal, a harmadik a CBA egyik cége, a Halmsláger.

A lista alján a Manna Mázsa Wien áll, amely bruttó 98 ezret fizet a dolgozóinak. A nem élelmiszerrel foglalkozó áruházak között a Háda az utolsó, havi 157 ezres bruttó átlagbérrel.

Új fogalommal ismerkedhetnek a magyar vasúton utazók, ha valóra válik az, amiről Csépke András, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója beszélt egy konferencián: az Intercityk után bevezethetik az IC Plusz vonatokat. Az IC Pluszok kétórás ütemben járnának, a kocsijaikban pedig megtiltanák a mobiltelefonálást – hogy ezt a gyakorlatban miképp valósítanák meg, arra azért kíváncsiak leszünk.

MTI / Kovács Tamás

Az IC Plusz szolgáltalást 2019-től vezetnék be, ezzel egy időben az IC-k az eddiginél több helyen állnak majd meg. Azt még nem tudni, hogy az IC Pluszra drágább lesz-e a jegy, mint az Intercityre, vagy hogy az IC-pótjegyek árát lejjebb viszik-e.

Tömegesen bukhatnának le a trükköző "állami" fogorvosok, ha a csanádpalotai példához hasonlóan minden páciens utánanézne, milyen kezeléseket számoltak el nekik – állítják a fogászok. De kevés a pénz és kevés az orvos a rendszerben. Forrásaink szerint a legtöbb fogorvos trükkjei viszonylag egyszerűek: a legtöbben olyan kezeléseket számolnak el, amelyek nem történtek meg. Beírnak például több fogtömést is, vagy épp gyökérkezelést. Ennél egy fokkal bonyolultabb trükközés, amikor nem pontosan ugyanazt írják be a hivatalos dokumentumokba, amivel a pácienst kezelték.

A szeptemberi fogorvossztrájkot szervező Nagy Ákos azt állítja: ismerve a fogorvoshiány mértékét, inkább szemet huny a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Tudják, hogy a zárt kassza miatt „csak” egymástól lopnak a szereplők, és azzal is tisztában vannak, hogy ha ezt a réteget elkapják, nincs helyettük másik.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!