A forint már a múlt héten történelmi mélypontjára került az euróhoz képest, ha a napi középértéken számolunk, de ez a hét még rosszabb lett. Kedd reggeli cikkünkben még azt vizsgáltuk, hogy hozzá kell-e szoknunk a 325 forintos euróhoz, azóta pedig egyértelmű a válasz: igen. Sőt, csütörtök délelőttre már a 326-os szintet is elérte az árfolyam. Az eddigi abszolút mélypont 327,62, három évvel ezelőttről, de ha a napon belüli ingadozásokat kiszűrjük, egyértelműen azt látjuk, hogy az e hetinél soha nem volt még gyengébb a forint.

Az MNB pedig ennek hatására sem döntött úgy, hogy meg kellene emelni az alapkamatot. Egyedül annyit írtak le a kamatdöntés után kiadott kommentárjukban: 5-8 hónapos távlatban már nem tartható a mostani laza monetáris politika. Ebben valójában nem volt semmi meglepő, mindenki arra számított eddig is, hogy jövőre jöhet a szigorítás, így ez a jelzés annyira volt csak elég, hogy néhány órára megállítsák az árfolyam zuhanását. Az MNB azonban azt közölte: őket a 3 százalékos inflációs cél elérése vezérli, nem az árfolyam. Sőt, Varga Mihály is arról beszélt, hogy nem kell aggódni, mert a piacok értékelik a magyar gazdaság kiegyensúlyozottságát.

Bemutatta a kormány az új adótörvényeket. Varga Mihály ugyan nem hozta szóba, de 25 százalékos adót vetettek ki a bevándorlást segítő szervezetekre. Az szja nem csökken, és hiába ígértek radikális egyszerűsítést, ez még alig látszik.

Reviczky Zsolt

Öt adófajta megszűnik, az egészségügyi kockázatot jelentő ételekre és italokra kivetett népegészségügyi termékadó viszont átlagosan ötödével nő. A friss tej után csökken az UHT tej áfája is, 5 százalékosra. Az online fizetések ösztönzése érdekében pedig 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól, bár egyáltalán nem biztos, hogy ezt a fogyasztók is érzékelik majd.

Nem jött be eddig a Fidesz nagy terve a nyugdíjasok foglalkoztatásáról. Hiába beszélt Kósa Lajos tavaly még arról, hogy akár 800 ezer nyugdíjast is visszavezethetnek a munkába a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül, május végéig 7 ezren dolgoztak. A hvg.hu kérdésére, hogy csalódott-e a gyér eredmény miatt, Kósa Lajos úgy válaszolt, cseppet sem elégedetlen. A 2019-es adótörvény tervezete pedig gyakorlatilag lenullázná a nyugdíjas szövetkezeteket, mert a nyugdíjasokat foglalkoztató cégeknek 2019. január 1-jétől nem kellene sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást fizetniük, így elveszne az előnyük.

A jövő évi költségvetés tervezetében 45 milliárd forintot különítettek el a továbbdolgozó idősek fizetésére. Hiába kérdeztük Kósa Lajost, mire alapozták, hogy ennyi pénz elég lesz, nem tudta megmondani.

A hét képe: évről évre egyre korruptabbnak érzik a magyarok az országot, már a románok is jobbnak érzik a saját helyzetüket.

Eurostat

Nem lakoltatja ki a pesterzsébeti önkormányzat azt a végtaghiányos kisfiút és családját, akiknek először elutasították a lakhatási kérelmét. Július 31-ig szólt a bérleti szerződésük, és hiába kérték a hosszabbítást, az önkormányzat kétszer is elutasította azt. A család önerőből újította fel az önkormányzati bérlakást, tartozásuk sem az önkormányzat, sem a közüzemi szolgáltatók felé nincs.

A kerület MSZP-s képviselői korábban úgy érveltek, hogy ezzel egy olyan kaput nyitnának meg, amelyen aztán jó néhányan kopogtatnának még. Miután a média felkapta a témát, megváltoztatták a véleményüket: már arról írtak, bíznak benne, hogy a szülők ezek után odafigyelnek az önkormányzat által felajánlott lakhatási lehetőségek igénybe vételére, és biztosítják a szomszédok számára is az otthon nyugalmához való jogot, azaz betartják a normális együttélési szabályokat.

Fenntartások nélkül belekeverjük az otthon készült ételekbe, például süteményekbe, lekvárokba, befőttekbe azokat az adalékanyagokat, melyeket a gyári termékekben kárhoztatunk – állítja a Coca-Cola által megrendelt kutatás. Mint kiderült, a magyar fogyasztókat vásárláskor az befolyásolja a leginkább, hogy van-e a kiválasztott élelmiszerben tartósítószer. Az üdítőgyártó azt magyarázta: a kóla összetevőitől tartanak az emberek, miközben a saját háztartásban sokan sütnek-főznek ugyanilyen alapanyagokkal.

A kutatásban azt a kérdést is feltették, hogy vajon az üzletekben kapható, 100 százalékos gyümölcslevek miért állnak el sokáig felbontás nélkül. A válaszadók közel fele hibásan arra tippelt, hogy tartósítószereket tartalmaznak ezek a termékek. Csupán tízből hárman tudták jól, hogy az aszeptikus, csíramentes csomagolástechnológiának és a pasztőrözésnek köszönhető a hosszú eltarthatóság.

Tarol a két határmenti diszkont Tompán: a Határ Diszkont Kft. és a Tompaker Kft. boltjainak 3-4-szer akkora árbevételük van, mint a nagyobb áruházaknak a magyar oldalon. 55 ezer forintos vásárlás felett ugyanis a szerb állampolgárok visszakaphatják az áfát, ehhez nem kell mást tenniük, mint átvinni a határon az árut, majd visszajönni az áfáért, amit a boltban kapnak meg a határon kapott igazolás ellenében. A baj csak annyi, hogy a szerb határon 100 euróig vihetik át a vásárolt cikkeket vámmentesen. Ezért is kapós az idős szerbiai férfi, aki naponta jár át a tompai határon.

Csakhogy egy ügyészségi eljárás folyik már másfél éve, amelyben az üzleteket is működtető vállalkozók is érintettek, a bíróság majd dönt az ügyükben. A vádirat szerint az érintettek csalással károsították meg a költségvetést. A hozzánk eljuttatott dokumentumokban az áll, hogy a nyomozás szerint a csokoládét és egyéb termékeket külföldről hozták be, ami után nem fizettek áfát, az ügyletekhez pedig összesen 13 gazdasági társaságot hoztak létre, illetve használtak fel.

Az internetről ellesett fogások segítségével építi egy pár Tiszakerecsenyen a különleges csirkefarmját, ahol francia fajtákat tenyészt. A magyarok húsfogyasztásának csaknem felét a csirkehús adja, de így is nehéz minőségi alapanyagot találni. Így jött az ötlet, hogy kisüzemi tenyésztéssel foglalkozzanak. Az őshonos magyar fajtákra azonban nem volt vevő a piac, emiatt aztán a világ leghíresebb csirkéjét, a francia bresse-it választották.

Reviczy Zsolt

A cél most az, hogy heti 1500-2000 csirke kerüljön ki az Alemittától. A gazdaságosság azonban mást jelent a kért országban. A termékek kétszer-háromszor annyiba kerülnek, mint a nagyüzemi csirkék, a francia fogyasztók pedig 8-10 eurós kilónkénti árat is kifizetnek egy label rouge csirkéért, ami nálunk elképzelhetetlen. Ahhoz pedig, hogy Magyarországon adjanak el tojást nagyobb mennyiségben, Budapestre kell utazni, ami 300 kilométer távolságot jelent.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!