Módosította a kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvént, és ezzel új fejezetet nyitott a kereskedelem szabályozásában – írja a Világgazdaság mai száma. Az augusztus 13-án kihirdetett kormányrendelet értelmében a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál nemcsak az építés vagy az átalakítás, hanem minden nem építésiengedély-köteles változtatás, azaz a felújítás is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött lesz.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 2019-es költségvetés megalapozásáról szóló, június 19-én benyújtott salátatörvényben már kitért a lehetséges módosításra, de a piacot meglepte a döntés, mivel azt csak jövő januárra várták. Az ágazati szereplők szerint az engedélyezési eljárások bővítésevel az a törvényhozó célja, hogy ne lehessen a raktér egy részét eladótérré alakítani, esetleg profilváltással az addigitól eltérő kereskedelmi tevékenységet folytatni.

A szabályozás vesztesei a Lidl, az Aldi és a Spar lehetnek, ugyanis az elmúlt időkben ezek az áruházláncok vettek át üzleteket másik bolthálózattól. Az Aldi Kaposváőron egy CBA Cent, a Spar az Andrássy úton pedig egy CBA-üzletbe költözött. A 2011 decemberében 300 négyzetméternél nagyobb üzletekre meghirdetett, később 2015 januárjától 400 négyzetméterig lazított plázastop tehát ugyan visszafogta a külföldi hátterű áruházláncok terjeszkedését, de a magyar érdekeltségűek nem erősödtek meg, pedig Orbán Viktor 2014-ben kifejtett elképzelése arról szólt, hogy kiskereskedelemben 50 százalék fölé nő majd a magyar cégek aránya.

A felújításokra ráadásul egy forgalmasabb üzletben 2-3 évente szükség van. Bárhogy is reagálnak azonban a piaci szereplők a szigorításra, a dolgozóknak nincs félnivalójuk. Karsai Zoltán, a kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, akkora a munkaerőhiány, hogy „ha a módosítás hatására egy üzlet kényetelen lenne lehúzni a rolót. egy másikban már másnap tárt karokkal várják az eladót.”

2018. január elsejétől egyébként a egy törvénymódosítással kitiltották a „világörökségi terület nagyvárosias lakóterületéről” a diszkontokat, vagyis azokat a napi fogyasztási cikkeket értékesítő, 400 négyzetméternél nagyobb üzleteket, amelyek nem rendelkeznek „friss hús, húskészítmény és tejtermék” kimérésére szolgáló pulttal. Az áruházláncok erre úgy reagáltak, hogy több diszkontot szupermarketté alakítottak át, hogy elkerüljék a bezárást.