Félmillióval több ember kap idén nyugdíjprémiumot, mint tavaly. A változás az, hogy ezúttal nem csak az öregségi nyugdíjasok kapják ezt meg, hanem azok is, akik nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, vagyis kétmillió helyett nagyjából 2,5 millióan.

A teljes összeg azonban nem jár mindenkinek. Várhatóan mintegy 18 ezer forintot ad a kormány, de csak azoknak, akik minimum 80 ezer forint nyugdíjat kapnak. Kisebb nyugdíj mellé arányosan kevesebb prémium jár, például egy 50 ezer forintos nyugdíj mellé már csak 11 250 forint lesz a prémium.

Alig másfél hete maradt a kormánynak arra, hogy új gazdasági tervet nyújtson be Brüsszelnek. Nem véletlen, hogy Varga Mihály a Portfolio konferenciáján nem is igazán a magyar választóknak vagy cégeknek üzent, hanem láthatóan az EU-t igyekezett megnyugtatni. Az uniós döntéshozók úgy látják, hogy veszélyben van a hiánycsökkentés Magyarországon, október 15-ig kértek kiigazításokat.

A pénzügyminiszter arról beszélt: a nők és a nyugdíjasok foglalkoztatását segítené elő, utóbbiaknál már azt vizionálta, hogy tízszer annyian dolgozhatnak köszönhetően a jövő évi adóváltozásoknak. A bürokrácia csökkentésére is ígéretet tett a politikus, konkrétumokat azonban nem említett. Brüsszeli forrásaink szerint rövid távon nem fenyeget a túlzottdeficit-eljárás, az azonban semmiképpen nem jó üzenet a piacok felé, ha az Európai Bizottság arról beszél, mennyire elégedetlen a magyar kormány gazdaságpolitikájával.

Életük végéig mentesíthetnék a háromgyerekes nőket a személyi jövedelemadó megfizetése alól – legalábbis ez is ott szerepel a kormány családpolitikai tervei között. Megpróbáltunk utánaszámolni, ez mit jelentene a magyar gazdaságnak, és arra jutottunk: a kormány gond nélkül lemondhat ennyi adóbevételről, nagyjából 120-130 ezer ember lehet érintett, ráadásul ők már most is kapnak nagyobb adókedvezményt.

Stiller Ákos

Tény, hogy ahogy szinte minden családpolitikai lépés az elmúlt évekből, ez sem a szegényeket segítené, hanem a felső középosztályt és az elitet. Csakhogy a kormány lépéseinek igazi kritikája az, hogy akármit is tesznek, a családok csak nem vállalnak több gyereket. A teljes termékenységi arányszám nem nőtt az elmúlt években, ráadásul ebben az évtizedben hatból egy magyar gyerek már külföldön született. Őket pedig a KSH még beszámítja a magyarok közé, de nagy az esély rá, hogy felnőttként már nem itt fognak élni – akkor pedig Orbán Viktor definíciója szerint sokkal kevesebb a magyar, ha az számít annak, akinek az unokája is magyar lesz.

Egy viccbajnok sportoló és egy rejtélyes mérnök a két legnagyobb esélyes arra, hogy Jean-Claude Juncker utódja legyen az Európai Bizottság élén. Már persze azt feltételezve, hogy bejön a papírforma, és a Néppárt szerzi a legtöbb mandátumot jövőre az EP-választáson.

AFP

A finn Alexander Stubb kedden jelentkezett be a Néppárt csúcsjelöltjének. Rögtön neki is ment Orbán Viktornak: mint mondta, nem akar illiberális demokráciát. Az elismert triatlonista, maratonista finn exminiszterelnök világosan fogalmazott, „ha a Fidesz elfogadja az EU alapértékeit, maradhat az Európai Néppártban, ha pedig nem, akkor mennie kell”. Ellenfele, a német Manfred Weber már szeptemberben bejelentkezett a csúcsjelöltségre, és vele sem volna könnyebb dolga a Fidesznek, első dolgai között jelentette be akkor, hogy meg fogja szavazni a Sargentini-jelentést.

A hét képe: nem csak Csányi Sándor és Schmidt Mária ült Orbán Viktor mellett a Chelsea-Vidi meccs alatt, hanem a Budapesten új városrészt építő rejtélyes török milliárdos, Adnan Polat is.

Sorozatban a harmadik állami program születik meg a vidék fejlesztésére. A tervezésnél azonban eddig egyetlen esetben sem jutottak túl. A településvezetők szerint nem is igen akarnak. A kormány úgy számol, hogy a Magyar Falvak Programra először a 2020-as költségvetésből juthat pénz, az igazán nagy összegekre pedig csak 2021-ben számíthatnak a polgármesterek.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő egy szakmai javaslatot adott át a program kormánybiztosának. A tervezetből az derül ki, hogy évente nagyjából 4-500 milliárd forintot kellene költeni fejlesztésre, és a pénzt elsősorban a két-három leszakadt régióra kellene összpontosítani. De úgy tűnik, nem sok jóra számíthat a kormányzat részéről a szövetség. Gyopáros Alpár kormánybiztos ugyanis kijelentette: „nem helyi érdekű, lokális beruházások garmadáját kell megvalósítani a Modern Falvak Programban, hanem térségfejlesztésre törekedni”.

A kormánynak ott kellene közbeavatkoznia, amikor az emberek elindulnak a hajléktalanság felé vezető úton, de csak a szociális dolgozók extrém munkabírásában lehet reménykedni – írja a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységről szóló idei jelentése. Így aztán nem csoda, hogy minden harmadik magyar háztartás hónapról hónapra küzd azért, hogy kifizesse a rezsit vagy a lakbért.

Ma Magyarországon nagyjából másfél millióan élnek olyan lakásban, amelyekkel súlyos problémák vannak, például beázik a tető, nedvesek a falak, nincs WC és fürdőszoba vagy túl sötét a lakás. Eközben pedig egyre rosszabb a helyzet az albérletpiacon is: az albérletárak 2010 és 2016 között az alsó árkategóriában majdnem megduplázódtak, miközben a legszegényebb 10 százalék átlagjövedelme csak 11,4 százalékkal nőtt. Egyre többen kényszerülnek uzsoraalbérletbe, nem ritka, hogy 50-100 ezer forintot is elkérnek 5-10 négyzetméteres lyukakért, de legalább kauciót nem kell fizetni és lehet költözni gyerekkel is.

Tömegével hirdetik eladásra körzetüket a még praktizáló háziorvosok, pedig még enélkül is nagyon sok a betöltetlen praxis. Így aztán 334 körzetben helyettesítéssel oldják meg a rendelést. Egy orvosnak akár 3-4 körzetet is el kell látnia egyszerre, így a szokásosnál lényegesen kevesebb ideje jut egy betegre.

A háziorvosok zöme ma Magyarországon nyugdíj előtt áll, vagy már nyugdíjasként rendel, ezért hirdeti a praxisát. Közülük tucatnyi orvossal beszéltünk, és mindössze egy olyan akadt, akinek komoly érdeklődője volt, vagyis a közlejövőben valószínűleg sikerül majd nyélbe ütnie az üzletet. De a háziorvosi ügyeletek is egyre nagyobb bajban vannak: ahogy nőnek az orvosi jövedelmek, de az ügyeletért nem fizetnek többet, egyre kevesebben akarják ezt másod-harmadállásban bevállalni.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!