szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Félmillióval többen kapnak idén nyugdíjprémiumot; az új budapesti városrészt építő török milliárdos ült Orbán mellett a Vidi Európa Liga-meccsén; akár életük végéig mentességet kaphatnak a nagycsaládos nők az szja-fizetés alól. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Félmillióval több ember kap idén nyugdíjprémiumot, mint tavaly. A változás az, hogy ezúttal nem csak az öregségi nyugdíjasok kapják ezt meg, hanem azok is, akik nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, vagyis kétmillió helyett nagyjából 2,5 millióan.

A teljes összeg azonban nem jár mindenkinek. Várhatóan mintegy 18 ezer forintot ad a kormány, de csak azoknak, akik minimum 80 ezer forint nyugdíjat kapnak. Kisebb nyugdíj mellé arányosan kevesebb prémium jár, például egy 50 ezer forintos nyugdíj mellé már csak 11 250 forint lesz a prémium.

Mi kell még a nyugdíjasoknak?

Alig másfél hete maradt a kormánynak arra, hogy új gazdasági tervet nyújtson be Brüsszelnek. Nem véletlen, hogy Varga Mihály a Portfolio konferenciáján nem is igazán a magyar választóknak vagy cégeknek üzent, hanem láthatóan az EU-t igyekezett megnyugtatni. Az uniós döntéshozók úgy látják, hogy veszélyben van a hiánycsökkentés Magyarországon, október 15-ig kértek kiigazításokat.

A pénzügyminiszter arról beszélt: a nők és a nyugdíjasok foglalkoztatását segítené elő, utóbbiaknál már azt vizionálta, hogy tízszer annyian dolgozhatnak köszönhetően a jövő évi adóváltozásoknak. A bürokrácia csökkentésére is ígéretet tett a politikus, konkrétumokat azonban nem említett. Brüsszeli forrásaink szerint rövid távon nem fenyeget a túlzottdeficit-eljárás, az azonban semmiképpen nem jó üzenet a piacok felé, ha az Európai Bizottság arról beszél, mennyire elégedetlen a magyar kormány gazdaságpolitikájával.

Megnyugszik ettől az EU?

Életük végéig mentesíthetnék a háromgyerekes nőket a személyi jövedelemadó megfizetése alól – legalábbis ez is ott szerepel a kormány családpolitikai tervei között. Megpróbáltunk utánaszámolni, ez mit jelentene a magyar gazdaságnak, és arra jutottunk: a kormány gond nélkül lemondhat ennyi adóbevételről, nagyjából 120-130 ezer ember lehet érintett, ráadásul ők már most is kapnak nagyobb adókedvezményt.

©

Tény, hogy ahogy szinte minden családpolitikai lépés az elmúlt évekből, ez sem a szegényeket segítené, hanem a felső középosztályt és az elitet. Csakhogy a kormány lépéseinek igazi kritikája az, hogy akármit is tesznek, a családok csak nem vállalnak több gyereket. A teljes termékenységi arányszám nem nőtt az elmúlt években, ráadásul ebben az évtizedben hatból egy magyar gyerek már külföldön született. Őket pedig a KSH még beszámítja a magyarok közé, de nagy az esély rá, hogy felnőttként már nem itt fognak élni – akkor pedig Orbán Viktor definíciója szerint sokkal kevesebb a magyar, ha az számít annak, akinek az unokája is magyar lesz.

Kiket kellene leginkább támogatni?

Egy viccbajnok sportoló és egy rejtélyes mérnök a két legnagyobb esélyes arra, hogy Jean-Claude Juncker utódja legyen az Európai Bizottság élén. Már persze azt feltételezve, hogy bejön a papírforma, és a Néppárt szerzi a legtöbb mandátumot jövőre az EP-választáson.

©

A finn Alexander Stubb kedden jelentkezett be a Néppárt csúcsjelöltjének. Rögtön neki is ment Orbán Viktornak: mint mondta, nem akar illiberális demokráciát. Az elismert triatlonista, maratonista finn exminiszterelnök világosan fogalmazott, „ha a Fidesz elfogadja az EU alapértékeit, maradhat az Európai Néppártban, ha pedig nem, akkor mennie kell”. Ellenfele, a német Manfred Weber már szeptemberben bejelentkezett a csúcsjelöltségre, és vele sem volna könnyebb dolga a Fidesznek, első dolgai között jelentette be akkor, hogy meg fogja szavazni a Sargentini-jelentést.

Ön kit szeretne inkább az Európai Bizottság élére?

A hét képe: nem csak Csányi Sándor és Schmidt Mária ült Orbán Viktor mellett a Chelsea-Vidi meccs alatt, hanem a Budapesten új városrészt építő rejtélyes török milliárdos, Adnan Polat is.

Sorozatban a harmadik állami program születik meg a vidék fejlesztésére. A tervezésnél azonban eddig egyetlen esetben sem jutottak túl. A településvezetők szerint nem is igen akarnak. A kormány úgy számol, hogy a Magyar Falvak Programra először a 2020-as költségvetésből juthat pénz, az igazán nagy összegekre pedig csak 2021-ben számíthatnak a polgármesterek.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő egy szakmai javaslatot adott át a program kormánybiztosának. A tervezetből az derül ki, hogy évente nagyjából 4-500 milliárd forintot kellene költeni fejlesztésre, és a pénzt elsősorban a két-három leszakadt régióra kellene összpontosítani. De úgy tűnik, nem sok jóra számíthat a kormányzat részéről a szövetség. Gyopáros Alpár kormánybiztos ugyanis kijelentette: „nem helyi érdekű, lokális beruházások garmadáját kell megvalósítani a Modern Falvak Programban, hanem térségfejlesztésre törekedni”.

Mi kell minden magyar faluba?

A kormánynak ott kellene közbeavatkoznia, amikor az emberek elindulnak a hajléktalanság felé vezető úton, de csak a szociális dolgozók extrém munkabírásában lehet reménykedni – írja a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységről szóló idei jelentése. Így aztán nem csoda, hogy minden harmadik magyar háztartás hónapról hónapra küzd azért, hogy kifizesse a rezsit vagy a lakbért.

Ma Magyarországon nagyjából másfél millióan élnek olyan lakásban, amelyekkel súlyos problémák vannak, például beázik a tető, nedvesek a falak, nincs WC és fürdőszoba vagy túl sötét a lakás. Eközben pedig egyre rosszabb a helyzet az albérletpiacon is: az albérletárak 2010 és 2016 között az alsó árkategóriában majdnem megduplázódtak, miközben a legszegényebb 10 százalék átlagjövedelme csak 11,4 százalékkal nőtt. Egyre többen kényszerülnek uzsoraalbérletbe, nem ritka, hogy 50-100 ezer forintot is elkérnek 5-10 négyzetméteres lyukakért, de legalább kauciót nem kell fizetni és lehet költözni gyerekkel is.

Mit tehet a magyar kormány?

Tömegével hirdetik eladásra körzetüket a még praktizáló háziorvosok, pedig még enélkül is nagyon sok a betöltetlen praxis. Így aztán 334 körzetben helyettesítéssel oldják meg a rendelést. Egy orvosnak akár 3-4 körzetet is el kell látnia egyszerre, így a szokásosnál lényegesen kevesebb ideje jut egy betegre.

A háziorvosok zöme ma Magyarországon nyugdíj előtt áll, vagy már nyugdíjasként rendel, ezért hirdeti a praxisát. Közülük tucatnyi orvossal beszéltünk, és mindössze egy olyan akadt, akinek komoly érdeklődője volt, vagyis a közlejövőben valószínűleg sikerül majd nyélbe ütnie az üzletet. De a háziorvosi ügyeletek is egyre nagyobb bajban vannak: ahogy nőnek az orvosi jövedelmek, de az ügyeletért nem fizetnek többet, egyre kevesebben akarják ezt másod-harmadállásban bevállalni.

Hogyan tovább?

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Videó: Van, aki már kicsomagolhatta az új iPhone-okat

Videó: Van, aki már kicsomagolhatta az új iPhone-okat

Marabu Féknyúz: Mi az a köztévé?

Marabu Féknyúz: Mi az a köztévé?

Két évet kapott a kecskeméti férfi, aki meg akarta ölni az ismerősét

Két évet kapott a kecskeméti férfi, aki meg akarta ölni az ismerősét