A szerdán közzétett 330 pontos versenyképességi csomagjában az egészségügy kapcsán is megfogalmazott javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank. Többek között arról is szó van, hogy emelni kellene az egészségre káros élelmiszerek adóját.

Az MNB a virsli, a bacon, hamburger, a cukrászsütemények esetében a más termékekre már kivetett népegészségügyi termékadó bevezetését javasolják, míg a röviditalok és cigaretta esetében a jövedéki adót emelnék.

Népegészségügyi termékadóval (neta, másnéven chipsadó) „népegészségügyileg nem hasznos élelmiszereket” (például a chipseket vagy a ropit) adóztatja külön a kormány 2011 szeptembere óta. Bevezetése óta közel 200 milliárd forint költségvetési rést tömött be, azaz adóként bevált, de népnevelési eszközként viszont kétséges a hatása, mivel a vevők azóta hozzászoktak az eleinte sokkoló áremelkedéshez.

Januártól a netát több termékre is kiterjesztették, az energiaitalokon és a gyógynövényekből készült gyomorkeserűkön túl például a gyümölcspárlatokra is. A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke, Mihályi László akkor elmondta: sokként érte a pálinkásokat a chipsadó kiterjesztése, ezzel lényegében ismét a gyümölcspárlat hazai forgalmazását fogják vissza, ugyanis a háznál főzött nedű után nem kell fizetni népegészségügyi adót, azt csak a kereskedelemben megjelenőkre terjesztették ki. A chipsadó miatt fél literenként nagyjából ezer forinttal lett drágább a pálinka. A chipsadó hatályát azért terjesztették ki a pálinkára, mivel az EU szabályellenesnek ítélte, hogy más röviditalok után fizetni kell a közterhet, a gyümölcs- és gyógynövénypárlatok után azonban nem.

Az MNB mostani javaslatát a gyümölcspárlatok további adóztatása kapcsán arra alapozza, hogy – korrigálva a háztartások jövedelmi helyzetével és az alacsonyabb árszínvonallal – Magyarországon jóval olcsóbb az alkohol, mint az EU átlagában. A dohányzás visszaszorítása érdekében pedig nemcsak a dohánytermékek jövedéki adójának emelését, hanem az egységes csomagolások mielőbbi bevezetését is javasolja a jegybank.