Durván túlárazott ajánlattal nyerte meg az atlétikai stadion helyszínének elbontására kiírt közbeszerzést Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Beatrix, Ágnes, ifj. Lőrinc) cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans Kft. – állította néhány iparági szakértő a hvg.hu-nak. A nyertes ajánlat 4,1 milliárd forint volt, míg az általuk hangoztatott kritika szerint a munkákat ennek kevesebb mint feléből el lehet végezni – sőt, információink szerint az eljárás során több bontással foglalkozó, potenciális alvállalkozó 1,6-1,8 milliárdos ajánlatot tett a fővállalkozóknak.

A közbeszerzésen egyébként két ajánlatot adtak be, a Fejér-B.Á.L–Föld-Trans duón kívül még a Magyar Építő Zrt. pályázott, az ő ajánlatuk vége hajszállal 5 milliárd forint fölött volt, vagyis 900 millió forinttal magasabb, mint a nyerteseké. Adja magát a (rosszhiszemű) feltételezés, hogy a Magyar Építő azért adott be ilyen drága ajánlatot, mert valójában nem is akart nyerni – az állami megrendelésektől és kormányközeli vállalkozóktól nyüzsgő építőiparból rendszeresen pletykálják, hogy cégek ilyen módon zsíroznak le egymás közt beszerzéseket. A Magyar Építő ráadásul Paár Attila és Szeivolt István érdekeltsége, előbbi Tiborcz István volt üzletfele, utóbbinak fia ápol a hírek szerint jó kapcsolatot Orbán Ráhellel és férjével. A Magyar Építő az állami építőipari beruházások egyik üdvöskéje, részt vettek egyebek mellett a nemrég átadott Puskás stadion építésében is. A cég 2018-ban 49 milliárd forintos eredményt ért el, amiből 3,7 milliárd forintos adózott profit maradt.

A másik (nem rosszhiszemű) feltételezés, hogy a Magyar Építőnél valóban 5 milliárd forintra taksálták a munka értékét, ez esetben viszont még az is lehet, hogy a Fejér-B.Á.L. 4,1 milliárdos ajánlata nemhogy túl-, de alulárazott. Az 1,8 milliárdos szám pedig irreálisan alacsony.

Nehéz terep

Az érintett cégek nem akarták kommentálni a beszerzés és a projekt részleteit. Egy, a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó szakember szerint a 4,1 milliárdos ár nem túl sok, egészen biztosan nem kétszerese a reálisnak, esetleg kis túlárazás lehet benne. Igaz ugyan, hogy a területen papíron nincs sok elbontandó építmény, és azok nem magasak, de nagyon sok a kockázati tényező, ezért sok költséget nehéz előre pontosan felmérni. Például van a területen egy körülbelül 300 méteres folyópartszakasz, ahova hosszú évekig hordtak betonmaradékot. A betonréteg vastagsága körülbelül 4-5 méter, de szinte biztosan vannak olyan részek, ahol inkább 8-10, helyenként azt sem lehet megállapítani, hol húzódik a tényleges partvonal.

A terület nagy része valaha az 1952-ben létrehozott Vituki (Vízgazdálkodási és Kutató Intézet) telephelye volt, a Bős-Nagymarosi vízlépcső tervezése idején felépítették a létesítmény több tíz méteres modelljét – ez mind a mai napig ott van valahol a romok alatt. A régi romos épületekben sok az azbeszt, de jelenlegi állapotukban nem lehet pontosan megmondani, hol és mennyi van, így a kármentesítési költségekkel sem könnyű kalkulálni. 

Az biztos, hogy a tervezés előkészítése során készültek szakági vizsgálatok és jelentések. Ezekből kiderül, hogy a bontás során a lőszermentesítésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A Csepel-sziget északi részét ugyanis több bombatámadás érte a 2. világháborúban, a légifelvételek tanúsága szerint ez a terület is kapott találatokat. Illetve az 1944 őszén zajlott harcok nyomán tüzérségi és gyalogsági lőszerek is lehetnek még a föld alatt. A terület ezen kívül régészeti lelőhelynek minősül – igaz, nagy részét a Duna medrének feltöltésével alakították ki a 19.-20. század fordulóján, így itt nem kell leletekre számítani. Mindenesetre megelőző feltárásra és régészeti megfigyelésre szükség van a bontáshoz. A lőszermentesítés és a régészeti munkák költségét előzetesen alsó hangon 43 millió forintra becsülték.

Napur Architect

A Mészáros-effektus

Szóval könnyen lehet, hogy a bontás költsége valóban inkább a 4-5 milliárdos sávban lesz végül, mint 2 milliárd alatt. A nagyságrendeket érzékeltetendő: a Puskás Stadion bontását a Föld-Trans 4 milliárdért csinálta meg a ZÁÉV-vel konzorciumban – bár két nagyon eltérő projektről van szó. Azon egyébként a cég nagyon jól keresett, 2016-ban 3,9 milliárd forintos bevétel mellett sikerült 1,2 milliárd profitot elérni, aminek a felét a tulajdonosok ki is vették osztalék formájában. Ez kiugró évük volt, a társaság eredménye az alábbiak szerint alakult 2014 óta:

Ha az évek során megtermelt profitból indulunk ki, nem úgy tűnik, mintha a cég tönkre keresné magát, szóval a túlárazás vélhetően nem jellemző náluk.

Ugyanezt már nem lehet elmondani a Fejér-B.Á.L.-ról, amelynek számai a Mészáros-cégek már szokványosnak mondható exponenciális növekedését mutatták az elmúlt években. Ráadásul 2018-ban sikerült 5,7 milliárdos profitot elérniük 22,8 milliárdos árbevétel mellett.

Ez 25 százalékos profitrátát jelent, más szóval a cég bevételéből minden negyedik forint tiszta nyereség volt. Ekkora profitráta még az összes, gyanúsan jól teljesítő építőipari vállalat közt is kiugróan nagy. A 40 vezető építőipari cégből 2018-ban közel 104 milliárd forintot vettek ki a tulajdonosok, másfélszer annyit, mint 2017-ben, és kilencszer többet, mint öt évvel korábban – összegezte a helyzetet a G7 gazdasági portál. A pénz elég jelentős része kormányközeli vállalatokhoz került. Mészáros Lőrinc és családja építőipari cégei összesen több mint 30 milliárd forint osztalékot fizettek, de közel feleennyivel gazdagodott két, szektorban ténykedő vállalatának köszönhetően a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László is.

A fentiek fényében különösen érdekes fejlemény volt, amikor egy másik stadion, a 2020-as férfi kézilabda Eb-re épülő létesítmény felépítésére beadott ajánlatok varázsütésre több tízmilliárd forintot zuhantak, miután a kormány határozatban rögzítette: 102 milliárdnál többet nem költenek rá. A Fejér-B.Á.L. ezen a tenderen is indult, első ajánlata 115,8 milliárd volt, a második 78,7. De akadt olyan cég, amelyik a közel 160 milliárdos ajánlatát tudta lefaragni 80 milliárd környékére. Azt nem tudni, hogy a megrendelés műszaki tartalma változott-e menet közben.

Ilyet még nem csináltak

Ezek után bizony minden közbeszerzés gyanús, amit a Fejér-B.Á.L. nyer meg, sőt nyugodtan kijelenthetjük: ma Magyarországon minden nagy, állami, építőipari megbízás gyanús. Ami az atlétikai stadion helyének bontását illeti, az eredményből és a nyilvánosságra hozott dokumentumokból nem világos, hogy a munka mekkora részét fogja elvégezni a Fejér-B.Á.L. és mekkora részét a Föld-Trans, ahogy az sem, a bevételen hogyan osztoznak meg. Így az sem világos, hogy ha történt túlárazás, az melyik fél számlájára írható. Mindenesetre a Mészáros-cégnek ez lesz az első nagy (sőt talán egyáltalán az első) bontási munkája.

Túry Gergely

Az építőiparból (is) hallani olyan véleményeket, hogy jelen állás szerint a cégek nagy része nem megbízásokért versenyez (legalábbis, ami a nagy állami megrendeléseket illeti), hanem azért, hogy melyikük lesz a megbízásokat elnyerő NER-közeli nagyvállalatok alvállalkozója. Ebből a szempontból a Föld-Transt sem kell félteni, már a 2010-es évek elején felbukkantak a felcsúti Puskás Akadémia támogatói között, 2017-ben pedig Mészáros Lőrinc eszéki focicsapata támogatóinak sorában – amúgy az osztrák Strabaggal együtt, amely kormányokon átívelően képes biztosítani pozícióját a piacon.

A kormány még egyezkedik az önkormányzatokkal

Akárhogy is, a Fejér-B.Á.L. és a Föld-Trans elnyerte az atlétikai stadion helyének bontását, a szerződést aláírták a kivitelező állami céggel, a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt.-vel.

Ugyanakkor még mindig nem biztos, hogy a stadion felépül, de a kormány késznek mutatkozik rá, hogy teljesítse az új főpolgármester, Karácsony Gergely, és az új ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina feltételeit, amiket a stadionépítés és a vb-rendezés kapcsán támasztottak:

• a következő 5 évben az Egészséges Budapest Program keretében 50 milliárd forintos forrást kér a kerületi önkormányzatok számára, hogy fejleszteni tudják az egészségügyi alap- és szakellátást,
• a kormány teljesítse azt a megállapodását, amit még Tarlós Istvánnal írtak alá a közösségi közlekedés fejlesztéséről,
• a stadion megépítésével induljon el a zöldfelületek növelése, valósuljon meg a Csepeli Nagyerdő Program,
• legyen minden, a stadion építésével kapcsolatos szerződés, költség nyilvános,
• olyan rendezvényközpont épüljön, ami nemcsak sportcélokra, hanem szabadidős és rendezvénycélokra is igénybe vehető.

A fővárosi közgyűlés áldását adta erre az öt feltételre, a kormány pedig határozatot adott ki egy részük támogatásáról. Többek közt az egészségügyi források biztosítására nem tettek ígéretet. "A kormány ma megjelent határozata arról szól, hogy teljesítik az atlétikai vb-t befogadni képes sportlétesítmény megépítéséhez szabott feltételek egyötödét. Kezdetnek jó. Várjuk a folytatást” - írta Facebook-oldalán Karácsony.