Még az Európai Bizottság javaslatánál is kevesebb uniós forrás juthat Magyarországnak 2020 után, ha a tagok elfogadják a hétéves költségvetési keretre vonatkozó friss javaslatot. Az előterjesztő finn elnökség azt szeretné, hogy a 2014–2020 közöttihez képest 27 százalékkal lehessen csökkenteni az egy-egy országnak járó strukturális támogatások mennyiségét, 15-ről 30 százalékosra emelné az EU-támogatású projektek állami társfinanszírozását, és jogállamisághoz kötné a pénzek utalását.

Az új javaslat szerint ráadásul a tagállamoknak a bruttó nemzeti jövedelmük 1,07 százalékát kellene befizetni a brüsszeli kasszába, ez pedig jóval kevesebb az 1,3 százaléknál, amit a magyar kormány kész volna fizetni. Vélhetően nemcsak a magyarok – és több más közép- és kelet-európai, nettó kedvezményezett ország – nemtetszését fogja kivívni a javaslat, de az Európai Parlament sem fog lelkesedni.

Megállt a magyar oktatás teljesítményének zuhanása, de a diákok teljesítménye csak hibahatáron belül javult, jóval a 2003–2009 közötti szint alatt van – erre jutott a héten kiadott PISA felmérés. A magyar diákok továbbra is az átlag alatt teljesítenek szövegértésből, matematikából és természettudományokból is.

Európa egyik legjobban teljesítő állama Észtország volt. Úgy tűnik, az észteknél az óvoda a siker kulcsa: kreatív gondolkodásra, az összefüggések felismerésére nevelik a kicsiket, és arra, hogy merjenek kérdezni. Azért bajok ott is vannak, a tanárokat nem tudják elég jól megfizetni, ezért komoly pedagógushiány van már most is, főleg azért, mert a fiatal észtek közül sokan kivándorolnak a szintén példás oktatási rendszerű Finnországba.

Összesen 2071 milliárd forintot szereztek 2010 óta Mészáros Lőrinc és Szíjj László építőipari cégei – számoltuk össze. Mészáros addig gyakorlatilag egy kisvállalkozó volt, Szíjj pedig az erős közepet súrolta. Azóta a Duna Aszfaltnak 1275,6 milliárd forintnyi közbeszerzés jutott, míg a Mészáros és Mészáros Kft.-nek 506,3 milliárd forint, az R-Kord Kft.-nek 289,3 milliárd forint.

A pénz nagy része négy nagy állami szereplőtől érkezett. Az összesen 9 évre visszatekintő adatokat kielemezve az is kiderült, hogy a közpénzeső ezekre a cégekre igazán Simicska Lajos távozásával kezdett el zuhogni. De hálásak lehetnek az EU-nak is: 1537 milliárd forintnyit uniós programok részeként valósítottak meg, ez a teljes összeg 74 százaléka.

A hét képe: a MÁV kilátástalan harca az első hó ellen

Megszereztük a jelentést, amely leírja, mitől lett fertőzött a Borsodi Víz. Lassan két hónapja, hogy leállt a múcsonyi telephely, ekkor derült ki, rákkeltő anyag van a kútban, ahonnan a gyógyvizet nyerik. A jelentés szerint a kút vize „környezetvédelmi szempontból szennyezett”, „a kiemelt víz már nem lehet ásványvíz, mivel antropogén eredetű szennyeződést tartalmaz, nem elégíti ki az ásványvízzel kapcsolatos követelményeket”, ráadásul a talajvíz hosszú évek óta szennyezett különböző sókkal, klórszármazékokkal és klórozott alifás szénhidrogénekkel.

A telephely kezelője és üzemeltetője, a Brand Hungary Kft. október óta ásványvizet nem hozhat a felszínre, nem palackozhat és nem is adhat el, ezzel lényegében el is lehetetlenült. Egy szakértő azt állítja, a BorsodChemből kikerült magas sótartalmú szennyvíz beszivárgott a talajvízbe, ez okozta a bajt. A vállalat ezt vitatja, és saját szakértőt bízott meg a vizsgálattal.

4,1 milliárd forintos ajánlattal nyerte el Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége az új budapesti atlétikai stadion leendő helyszínén a bontási munkákat. Többen azzal vádolják őket, hogy ennek a feléből meg lehetett volna oldani a munkát, sőt, információink szerint az eljárás során több bontással foglalkozó, potenciális alvállalkozó 1,6-1,8 milliárdos ajánlatot tett a fővállalkozóknak. Annyi biztos, hogy a tervezés előkészítése során készült szakági vizsgálatok és jelentések arra jutottak: a bontás során a lőszermentesítésre kiemelt figyelmet kell fordítani, a terület pedig régészeti lelőhelynek minősül, mindkét megállapítás miatt drágább lehet a bontási munka a szokásosnál.

A vb lebonyolítására jelentkezett volna Debrecen is, ha Budapest visszalép – végül ebből nem lett semmi. Papp László, Debrecen újraválasztott polgármestere azt mondta a hvg.hu-nak adott interjújában: „Debrecen is képes ezt a rendezvényt lebonyolítani, valószínűleg nagyobb költségviselés mellett, mint Budapest”. Igaz, a szándéknyilatkozatig jutottak el, azt nem számolták ki, hogy mennyi pénzből rendezték volna meg a vb-t.

Megnéztük, hogyan dolgoznak a legnagyobb magyarországi raktárakban nem sokkal fekete péntek után, kevéssel karácsony előtt. Itt még várni kell arra, hogy a robotok elvegyék a munkát: még mindig szerény automatizálással igyekeznek túlélni az év végi hajrát a legnagyobb webáruházak. Kevés a targoncás és a futár, miközben csomagból évről évre több van.

De nem csak raktárban jártunk, hanem boltokban is: átszámoltuk, hogy valóban jelentősen nőtt-e az élelmiszerek ára egy karácsonyi vacsorához. Maga az áremelkedés nem volt meglepetés, ám a mértéke annál mellbevágóbb lehet: a teljes összeg tíz százalékkal nőtt egy év alatt.

Dohányoznak, isznak és nem mozognak a magyarok, nem véletlen, hogy a halálozások fele az egészségtelen életmódra vezethető vissza – állapította meg az Európai Bizottság jelentése az ország egészségügyi helyzetéről. A kormány gyakorlatilag központosította az ágazatot, miközben az egy főre jutó egészségügyi ellátásra fordított kiadás a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban.

Ami pedig a jelentés európai részét illeti: a kontinens egyik legnagyobb egészségügyi problémáját az okozza, hogy egyre több európai hisz abban, a védőoltásoknak nincs értelmük. Magyarország legalább ezen a ponton nagy dicséretet kapott, nálunk a lakosság beoltottságával nincs gond. Az EU legnagyobb részén problémát jelent, hogy az elmaradottabb, a nagyvárosoktól földrajzilag is távoli vidéki területeken sok ember nem jut hozzá megfelelő orvosi ellátáshoz. Nem kivétel ez alól Magyarország sem.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: