Van nagyobb klímakatasztrófa a karácsonyi zabálásnál?

Van nagyobb klímakatasztrófa a karácsonyi zabálásnál?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Legyen szó a karácsonyi menüről, rokonlátogatásokról, vagy akár ajándékokról, a környezetterhelés szempontjából az ünnepi időszak felér egy katasztrófával.

Hatalmas a karácsony ökológiai lábnyoma: a Stockholm Environment Institute (SEI) már 2007-ben arra jutott, hogy ez a 3 nap kiteszi az egész éves lábnyomunk 5,5 százalékát, vagyis három hétnek megfelelő fogyasztást és szemetet produkálunk. Nézzük, hogyan.

Maga a karácsonyfa

Nincs karácsony fenyőfa nélkül. Az ünnep jelképe azonban az egyik legnagyobb szennyezője is. Két opció áll a legtöbbünk előtt: díszíthetünk műfenyőt, illetve vágott, élő fát, viszont egyik lehetőség sem túl környezetkímélő. Egy kifejezetten ezzel a céllal ültetett élő fát általában 12 évig nevelnek, mielőtt az otthonok díszévé válnak, és szén-dioxidot nyeli el egészen addig, amíg ki nem vágják.

Kevés szomorúbb látvány van, mint a díszeitől megfosztott, a járda szélén elszállításra váró, száradó fák, amelyeket napokkal ezelőtt még körbeült és rajongva csodált a család. A fa életútjához mérten kérészéletű ünneplés után azonban sanyarú sors vár rá: komposztálják, vagy elégetik, utóbbi viszont metán felszabadulásával jár.

©

Ezzel szemben a műfenyők többnyire Kínából utaznak hozzánk, és kőolajszármazékokból meg fémből készülnek, így a gyártásuk és a szállításuk során is jelentős az ökológiai lábnyomuk. Bár a műfenyő nem hullajtja a leveleit és nem szárad ki a szobák hirtelen melegében, a montréali Ellipsos független környezeti ügynökség életciklus-elemzése alapján az élő fenyő a legtöbb esetben még mindig jóval környezettudatosabb döntés: legalább 20 éven át kellene használnunk egy műfenyőt ahhoz, hogy egyenértékűvé váljon a vágottal. A legjobb megoldás nyilván egy földlabdás, kertbe kiültethető fa lenne, amelyet a lakásban élők, még ha van is erkélyük, nehezen oldanak meg. Így ha átvitt értelemben is zöld fát szeretnénk, akkor marad a bérlés, vagy valamilyen alternatív megoldás (például kreatív dekoráció).

A karácsonyi menü

Nincs magyar konyha hús nélkül: az ételeink közel 70 százaléka tartalmaz valamilyen húsfélét, ami rossz hír a fenntarthatóságra törekvőknek. Ha az élelmiszeripar ökológiai lábnyomát vesszük figyelembe, akkor a húsról és a tejtermékekről is le kellene mondanunk, hiszen jóval nagyobb hatással vannak a környezetre, mint a gabona és a zöldségfélék termesztése. Azt mindenki döntse el maga, helyettesíti-e a pulykát tofuval, de amikor csak tehetjük, válasszunk helyi termelők által kínált termékeket, ha környezettudatosak szeretnénk lenni.

©

Van azonban még egy gond. Az Európai Parlament adatai alapján az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek mintegy egyharmada a szemétbe kerül, ennek pedig több mint fele a háztartásokban keletkezik. Ha az ételhulladék ország lenne, Ételisztán lenne a világ harmadik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója az élelmezésügyi világszervezet, a FAO szerint.

Karácsonykor különösen roskadozik a családi ebédlőasztal, így, hogy a mértéktelen pazarlást elkerüljük, ha a nagyi kínál, nincs mit tenni: még egyszer szedni kell, és enni kell. Ám a mértéktelen fogyasztás sem megoldás. A karácsonyi menüvel egy átlagember 26 kilogrammnyi szén-dioxidot termel a SEI kutatóinak eredményei alapján.

Persze sok kicsi sokra megy, de jó hír a húsfogyasztók szemszögéből az, hogy a vegetáriánus karácsonyi menüvel csupán 3 kilogrammot, bioételekkel 2 kilogrammot, low waste életmóddal, vagyis a hulladék csökkentésével már 7 kilogramm szén-dioxidot faraghatunk le ebből fejenként. Kutatások alapján minél kevesebbet keresünk, annál kisebb az élelmiszer-lábnyomunk, úgyhogy ha nem kapunk fizetésemelést jövőre, azzal még jót is tehetünk a környezetünknek. Legalábbis vigasztaljuk ezzel magunkat.  

Ünnepi fények

Az éjt is nappallá téve, az űrből is látható karácsonyi díszkivilágítás hatalmas ökológiai lábnyomot hagy. A házak és kertek minden centiméterének ünnepi fénybe borítása az USA-ban különösen nagy hagyománnyal bír. Az amerikai lakosok 6,6 milliárd kilowattórányi áramot égetnek a karácsonyi fényekkel, ez az energiamennyiség elegendő lenne több mint 800 ezer otthon egész éves világítására.

Jó hír, hogy LED-izzókkal 70 százalékos megtakarítást érhetünk el a hagyományos társaikhoz képest és tovább is használhatóak. A gyertyák tekintetében pedig a petróleumalapú paraffin helyett válasszunk szója-, méhviasz vagy más növényi alapú fény- és hangulatforrást.

©

Rokonlátogatás

Az ünnepek körüli időszak az, amikor még az is nekiindul, aki amúgy nem szokott, és keresztbe-kasul utazza az országot a rokonok látogatása végett, így a karácsony és a szilveszter közti időszak a valódi karácsonyi lidércnyomás az utazásunk során kibocsátott ökológiai lábnyom szempontjából. Ezt a kényelem miatt személyautóval teszik meg a legtöbben, bár öröm az ürömben, hogy legalább az egész család összezsúfolódhat egy kocsiba, és megvalósul a carsharing, nem egy ember árválkodik a volán mögött. A rokonok látogatása nyilván a legkörnyezettudatosabb tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy éppen gyalog lenne, de ha igazi szentségtörést akarunk elkövetni, akkor bonyolítsuk le videóhívással a családi vacsorát és a közös Csendes éj éneklését.

Ajándékozás és csomagolás

A karácsonyi képeslapokról mondjunk le, helyette írjunk e-mailt! Az ajándékozás puszta ténye is alapból dilemma elé állít bennünket, ezt pedig a négyzetre emeljük, ha a fenntarthatóságot is szem előtt tartjuk.

Karácsonykor – pláne a szenteste égető közelségét érezve – jóval többet és jóval kevésbé átgondolva vásárolunk. A nem kívánt ajándékoknak azonban mi is, a szeretteink és a Föld is megissza a levét. Ha nem vágyunk a bevásárlóközpontokban hömpölygő tömegre, és inkább online korzózunk az üzletek között, az interneten rendelt ajándékok még több csomagolással és a szállítás lábnyomával járulnak hozzá a már amúgy is tetemes ökolábnyom-lajstromhoz.

©

Igazán fenntarthatóan úgy ajándékozhatnánk, ha mi magunk készítünk praktikus és kihasználható dolgokat, lehetőleg helyi alapanyagokból. Azonban az év végi hajrá és a december 23-i munkanap nem biztos, hogy ösztönzően hat az otthoni barkácsolásra.

Az ajándékok terén a legjobb az lenne, ha sokáig tartanának és legalább biztonsággal kidobhatóak lennének, így a közkedvelt elektronikai cikkek, ruhák és kozmetikumok első körben ki is estek mint fenntartható ajándéklehetőségek. A legzöldebb ajándékok a minimum helyben, etikusan készült, biológiai úton lebomló, vagy újrahasznosítható dolgok, vagy nem is tárgyi ajándékok lennének.

A környezettudatosság viszont nem könnyű:

ha az alapján vásárolnánk ajándékot, hogy mi bomlik le a leghamarabb, papírtörlőt kellene tennünk a fa alá.

Ez néhány hét alatt lebomlik, de máris ellentmondásba keveredünk, mert ennél sokkal környezettudatosabb választás egy nem egyszeri használat után kidobásra ítélendő törlőkendőt ajándékozni.

A másodkézből származó dolgok és az ajándékkártyák szintén zöldebb ajándéknak számítanak. Ezen a téren reményt nyújtanak a fiatalok: egy friss Deloitte-kutatás alapján az 1995 után született Z generáció tagjainak 61, az 1980-1994 közötti Y generáció 43, az X generáció tagjainak viszont csak 25 százaléka tervezi, hogy használt terméket ad karácsonyi ajándék gyanánt – a jelentés alapján egyébként nagyobb arányban adunk másodkézből származó dolgokat családtagoknak, mint barátoknak vagy munkatársaknak. A szemétbe dobás helyett viszont inkább adományozzuk el, ha már olyan került a fa alá, ami nem tetszik nekünk. 

Ez idő tájt természetesen jóval többet is szemetelünk. A csomagolópapírok újbóli felhasználását nem segíti elő viszont a papír gyűrődése, a lehúzott cellux által hagyott foltok és az, hogy a legtöbb ajándékot általában csak tépéssel lehet kiszabadítani a csomagolásból. Így a kedves, esztétikára törekvő gesztussal rekordmennyiségű szemetet termelünk a csomagolóanyagokkal, szalagokkal, csokrokkal és masnikkal.

©

Felejtsük is el a vitathatatlanul ünnepi, ám csillámos, szőrmés, fényes, csomagolópapírokat, ezek egyszerűen nem újrahasznosíthatóak. Ezzel szemben az ajándékzacskók évekig és a kiterjedt rokonság teljes szélességében cirkulálhatnak, csak arra figyeljünk, hogy ne írjunk semmit (se nevet, se dátumot) az ajándékkártyára.

Hozzászólások