A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) biztosan megtámadja a versenyhivatal eljárását a kormányközeli médiaholding (Közép-európai Sajtó és Médiaalapítvány, KESMA) létrehozása ügyében – mondta el a hvg.hu-nak Dojcsák Dalma, a szervezet politikai szabadságjogi projektjének vezetője.

A TASZ egyelőre keresi a jogi utat az ügy folytatására, a végső cél az, hogy a KESMA versenyfelügyeleti eljárás nélküli létrehozását lehetővé tevő kormányrendeletet támadják bírósági úton.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) január 29-én adott ki egy végzést arról, hogy visszautasítja a KESMA több Fidesz-közeli médiacégben való tulajdonszerzése (vagyis e cégek összefonódása) ügyében 2018 végén érkezett bejelentést, mivel a kormány egy rendelettel nemzetstratégiai jelentőségű üggyé nyilvánította a fúziót, így a hivatalnak nincs hatásköre eljárni. A GVH egyszer már lefolytatta az eljárást, ám a TASZ és a Szabad Pécs által indított perben a bíróság arra jutott, hogy jogtalanul zárta le, ezért ismétlésre kötelezte. A megismételt eljárás lezárásaképp született a visszautasító határozat.

Dojcsák szerint a GVH érdekesen oldotta meg a helyzetet, ugyanis nem talált olyan jogszabályhelyet, ami alapján a bejelentést visszautasíthatta volna, ezért álláspontja szerint úgy kell tekintenie, mintha a fúzió értéke nem érné el a vizsgálatot indokló küszöbértéket.

A helyzet azért ilyen bonyolult, mert a versenytörvény 2013-as módosítása szerint nem kell bejelenteni GVH-nak a kormány által nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított fúziókat. Azonban a KESMA 2018-ban már megtette a bejelentést, mikor a kormány kiadta a mentesítő rendeletet, a törvény azonban nem rendelkezik róla, hogyan kellene kezelnie a GVH-nak az ilyen eseteket. Vagyis az országgyűlés joghézagot hagyott a versenytörvényben, erről itt írtunk részletesen:

A fideszes médiamonstrum joghézagba rántotta a versenyhivatalt

Elég slendriánul pakolták bele a versenytörvénybe, hogy a kormány bármikor engedélyezhet bármilyen céges összeolvadást. A Fidesz-közeli médiamonstrum, a KESMA ügyében a GVH hibázott, de ezt a bíróságnak is a „jogalkotói szándékból" kellett levezetnie, mert a konkrét paragrafusok hiányoznak.

A magyar sajtó jelentős részét (sőt a megyei közéleti napilapok területén például az egészét) birtokló KESMA léte mind versenyjogi, mind médiajogi szempontból aggályos – erre jutott mások mellett az Európai Bizottság és az Európa Tanács. Egy ekkora fúziót a versenyhivatalnak szinte biztosan vizsgálnia kellett volna, ha a kormány nem nyilvánítja nemzetstratégiai jelentőségűvé az ügyletet. A kormányrendeletet az Alkotmánybíróság a parlamenti ellenzék vizsgálja, de ebben az eljárásban nem köti határidő. Ha bíróság kérné az Alkotmánybíróság eljárását, akkor három hónapon belül döntenie kellene.