Talán nem volt még olyan válság az Európai Unió történetében, amely ugyanolyan módon sújtotta volna valamennyi tagországot: a fogyasztás leállása miatt súlyos recesszió fenyeget, a korlátozások miatt a belső piac működése került veszélybe, az egészségügyi rendszer pedig komoly túlterhelés alá került. Vagyis nem egy-két ország válságát kell kezelni, ráadásul azt sem lehet állítani, hogy a válságot nem megfelelő gazdálkodás okozta, így a segítségnek feltételeket kellene szabni, hogy ne ismétlődjön meg.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a segítségnyújtásról is egyetértés lenne, legfeljebb az látszik már most: az EU-kasszában rendelkezésre álló források nem lesznek elegendőek a sokk kezelésére. Pedig ez sem kevés, és – bármit is állít a kormány – ebből Magyarországnak is jutott pénz.

Persze az nem igaz, amit a Der Spiegel állított, hogy több jut nekünk, mint a jóval nagyobb és a járvány által is súlyosabban érintett Olaszországnak. A lap arról írt, hogy a magyarok 5,6 milliárd euró azonnali segítségben részesülnek, ezzel szemben Itáliának be kell érnie 2,3 milliárddal. Mint a HVG e heti számában olvasható, az ellentmondás abból fakad, hogy a Spiegel újságírója uniós forrásként számolta el azt az összeget is, amely valójában nem támogatás, miközben az Európai Bizottság csak azt jelezte, hogy ekkora beruházást generálhatnak a rendelkezésre álló uniós források, pontosabban az eddig le nem hívott EU-támogatások, illetve azok az el nem költött előlegek, amelyekkel most kivételesen nem kell elszámolnia a tagországoknak. Magyarország ez utóbbiból 855 millió eurót használhat fel azonnal és szabadon. Ha ezt a magyar kormány önrészként csatornázza be az uniós projektekbe, azzal 4,7 milliárd euró beruházást generálhat – írja lapunk.

Abban tehát igaza van a magyar kormánynak, hogy új pénz nem kerül az „országborítékba”, csak a még 2013-ban meghatározott összeg maradéka költhető el, márpedig a kormány állítja, ilyen nincs, a források több mint száz százalékát lekötötték már. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne a magyar zsebben maradt tartalékon túl is pénz: csak abból eredően, hogy a forint jelentősen gyengült 2013 óta, a számítások szerint az euróban meghatározott összeghez képest

ezermilliárd forint szabad forrás maradhatott az említett borítékban.

Érjük be ennyivel?

A válság kitörése óta azonban új eszközöket is rendelkezésre bocsátott az Európai Bizottság, ezek egy része inkább az országok mozgásterét bővíti. Ilyen például az, hogy korábbinál rugalmasabban kezelik az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, vagyis több pénzt adhat a korábbinál több célra egy kormány, de az is ide sorolható, hogy a még meglévő forrásokat szabadabban, bármelyik területen (a mi esetünkben például a fejlettebb Budapesten is), akár 100 százalékos támogatási intenzitással, és akár a kohéziós alapok között mozgatva lehet felhasználni. Ez utóbbinak például azért is jelentősége van, mivel Magyarország a strukturális alapoknál túlpályáztatott, vagyis nagyobb értékű projekteket hagyott jóvá, mint amennyi pénz van, ám ezek jó része a válság miatt (is) bebukhat – így megmarad a pénz –, de az Európai Szociális Alap keretében még találhatunk forrást. Most ez is átirányítható máshová.

Ez azonban nem minden. A járvány kitörése óta több olyan megoldás született, amely könnyebbséget jelenthet a tagországok számára. Ilyen az egészségvédelemben használt eszközök közös beszerzése, illetve raktározása, amelyben – bár különösebben nem reklámozza a kormány – Magyarország is részt vesz.

Azt is leginkább egy bizottsági közleményből tudhattuk meg egy hete, hogy a kormány a vállalkozásokat segítő, egymilliárd eurós (kb. 350 milliárd forintos) támogatási programot uniós forrásból igyekszik megvalósítani. A legkisebbtől a legnagyobb cégekig nyitott hitel vagy tőkeinjekció forrásai a strukturális alapok – amelyekről Gulyás Gergely azt állította, egy fillér sem maradt már.

Azt sem hirdette különösebben a kormány, hogy a rövidített munkavégzéshez nyújtott állami támogatás, vagy az ágazati adókönnyítések esetében nemcsak az uniós jóváhagyást kaptuk meg (természetesen a többi tagországhoz hasonlóan), de ezen túl pénzbeli segítséget is igénybe vesz a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv egyes elemeihez.

És arról is csak a 444 egy korábbi cikkéből értesülhettünk, hogy a bértámogatási rendszert (Kurzarbeit) is részben uniós forrásból támogatná a kormány. Az egyelőre nem világos, hogy erre milyen keretet is használna fel az állam. Ha nem a strukturális alapokat, akkor hozzáférhet majd a SURE néven emlegetett programhoz, amelyet április elején indítványozott a bizottság, és amelynek a célja kimondottan a munkahelyek védelme a rövidített munkaidő támogatásával. A jövedelemkiegészítések támogatására 100 milliárd eurót szán Brüsszel, ez az egyik eleme a költségvetésen túl mozgatandó forrásoknak, és a tervek szerint a mostani Kurzarbeiten túl később egy munkanélkülieket segítő viszontgarancia alapja lehet majd.

Hogy miből? Alapvetően tagállami hozzájárulásról van szó, amelynek az alapja – akárcsak a hétéves büdzsénél – az ország nemzeti jövedelme. Ám amíg ott befizetésről beszélünk, itt garanciáról, vagyis jelenleg pénzt betennie nem kell a válsággal küzdő tagállamoknak. Ez ugyanakkor nem is támogatás, hanem hitel, amely növeli az egyes országok adósságterhét, még úgy is, hogy – ha egyszer a vezetők rábólintanak – azt a bizottság igen kedvező feltételekkel biztosítja majd, vagyis jóval olcsóbban, mintha egy a piacon nem túl jól értékelt olaszok vagy magyarok maguk próbálnának forrást bevonni rá.

Épp emiatt éri azonban kritika az EU-t, hiszen – hasonlóan a most a tárgyalóasztalra kerülő, 540 milliárd eurós mentőcsomag másik két eleméhez, a válságkezelő alapként ismert Európai Stabilitási Mechanizmusból lehívható 240 milliárdos kerethez vagy az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euróig igénybe vehető hitelgaranciakeretéhez, kedvezményes feltételekkel lehívható, ám nem vissza nem térítendő támogatásokról van szó. (Pontosabban lesz, ha az euróövezeti pénzügyminiszterek által két hete jóváhagyott tervre rábólintanak az EU vezetői is.)

Jön a Marshall-segély?

A déli államok – különösen a spanyol kormány – ezzel szemben Marshall-tervet szorgalmaznak, ám ott van egy komoly akadály: a második világháború utáni újjáépítést támogató segély annak idején külső forrásból származott, most viszont ilyen nincs, és nem is tűnik reálisnak. A déli államok számára persze már az is komoly segítséget jelentene, ha az északiak belemennének abba, hogy úgynevezett koronakötvényeket bocsásson ki az EU. Ez egy régi ötlet, az eurókötvény felmelegítése, amelynek a lényege az, hogy a legjobb hitelbesorolással rendelkező Európai Unió alacsony hozammal tudna kötvényeket kibocsátani, amellyel kötelezettséget vállalna a déli államoknak is. Az olaszoknak ez sokkal nagyobb segítség lenne, mint bármennyi lélegeztetőgép – az északi államok azonban mereven elzárkóznak attól, hogy az amúgy is instabil itáliai vagy görög állam finanszírozásához járuljanak hozzá.

Angela Merkel német kancellár azért a napokban enyhülni látszott, ám kérdés, ez elég lesz-e ahhoz, hogy meggyőzze például a hollandokat, vagy a finneket, akiknek már a SURE csomag sem tetszik.

Hogy mi várható ma? A vitát elnézve azonnali megoldás aligha. Az pedig csak bonyolítja a vitát, hogy hamarosan egy újabb téma is hozzácsapódhat: az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy új javaslatot kívánnak benyújtani a jövő évben induló hétéves költségvetési keretre, reagálva a megváltozott helyzetre. Ez elvben Magyarország számára is jól jöhet, hiszen a mostani javaslat legfontosabb eleme számunkra az, hogy a felzárkóztatási támogatásokat negyedével vágnák meg.

Az új költségvetési javaslat körül azonban még rengeteg a kérdőjel. Néhány napja még az a hír terjedt, hogy akár jövő héten is meglehet az új terv, ma már ez sem tűnik biztosnak, és az sem világos egyelőre, hogy miben áll majd a változás. Lehetséges, hogy változnak a hangsúlyok, hogy az egyes országok elbírálását meghatározza az, mennyire ütötte mélyen a mostani járvány, de az is elképzelhető, hogy csupán a pénzek lehívására szabott menetrenden módosítanak, vagyis az első években több támogatás adható, rugalmasabb szabályok mellett, akárcsak most. Más kérdés, hogy hacsak valami csoda nem történik, az unió menetrendjét ismerve az új költségvetés aligha születik meg időben, így jó eséllyel a válságot még a mostanihoz hasonló könnyítésekkel, különleges szabályokkal fogja kiheverni az unió.