Elfogadták a 2021-es költségvetést. Az eredeti tervhez képest bekerült még a végleges szövegbe a kisadózók tételes adójának átalakításából várt 40 milliárd forint pluszbevétel, az állami médiának szánt támogatás 77-ről 97 milliárdra növelése, a csecsemőgondozási díj megnövelése miatti pluszkiadások, a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig elkölthet társadalmi kapcsolatokra 11 milliárd forintot. Amikor a kormánytagok azt mondják, hogy a válságos 2020-hoz képest minden terület több pénzből gazdálkodhat jövőre, igazuk van, a részletekből viszont kiderül, hogy a nagy nyertes a honvédelem, nem jár túl jól az egészségügy és az oktatás, a legnagyobb vesztesek pedig az önkormányzatok.

MTI / Kovács Tamás

Kérdés persze, hogy mennyire lehet ezt az egészet komolyan venni. Gazdasági békeidőben is van egy adag bizonytalanság, mennyire lehet jó költségvetést tervezni már a tavasszal, bőven az előtt, hogy az őszi adótörvények elkészülnének. A fontosabb gazdasági trendeket eddig nagyjából jól találták el a költségvetések összeállításakor, de ha már belemegyünk a részletekbe is, azt látjuk, hogy a kormány szinte napi rendszerességgel írja át a költségvetést rendeletekkel. Idén pedig itt a járvány, amikor hatalmas különbségek vannak a 2020-as és a 2021-es helyzetről szóló előrejelzések között is.

Angela Merkel az EU ura - ettől a héttől fél évre hivatalosan is. Németország szerdán vette át az EU elnökségét, és az egész unió számára különösen fontos hónapok következnek.

Július közepén folytatódik a tárgyalás a következő hétéves EU-költségvetésről, benne a 750 milliárd eurós válságkezelő tervvel. A német kormány azt ígérte, a jogállamiság közös értelmezésének meghatározását is folytatják ennek kapcsán. Kína gazdasági ambícióit is megpróbálják kordába szorítani, nem árt odafigyelni a klímavédelemre sem - és ha mindez nem volna elég, emlékszik még bárki arra a szóra, hogy Brexit? A járvány megállította a brit kilépés utáni kapcsolatról szóló tárgyalásokat, márpedig a valódi elválásnak idén december 31-e a határideje.

Angela Merkel

AFP / Wolfgang Kumm

Nem kezelte külön a partnerei pénzét és a saját jutalékát a Bónusz Brigád, egy kalapba tették a két összeget, és a partnerek pénzét is úgy költötték, mintha a sajátjuk volna – derül ki a hvg.hu birtokába jutott dokumentumokból. A csődvédelmet kérő kuponos cégtől több mint 400 millió forintot várnak a partnerei.

A vállalat azt ajánlotta a partnereinek, hogy mondjanak le a követelésük 81 százalékáról, a fennmaradó 19 százalékot pedig 4 év alatt fogják megkapni. A hvg.hu-nak nyilatkozó ügyvéd szerint ez igen szűkmarkú ajánlat.

A hét képe: a BKK Futár központjába látogattunk.

Túry Gergely

Készpénzproblémái vannak az Indexnek – árulta el a lapot tulajdonló alapítvány vezetője, Bodolai László, amikor kiderült, hogy Ződi Zsolt, az egy hete kinevezett vezérigazgató az anyagi helyzetet látva távozott a cégtől. Meglehetősen szokatlan, hogy egy cég vezetése ilyen érzékeny adatokat áruljon el egy olyan időszakban, mikor a szokottnál is nagyobb figyelem övezi azt.

A portál helyzetéről most egyikük sem akart nyilatkozni, a nyilvános éves beszámolóból pedig az olvasható ki, hogy a fenntartás évi 600 millió forintnál is többe kerül, ami nagyjából az árbevétel fele, viszont sokkal több annál a 41 millió forintnál, ami a cég bankszámláján volt az év végén (vagyis még a válság érkezése előtt) - ezért is érdekes, hogy a gyorsan lemondott vezérigazgató cash flow-problémákat emlegetett.

A Dunaferrnél is bajok vannak. Szervezeti és struktúramódosításba burkolt létszámleépítés zajlik a cégnél - mondta Győri Gábor, az ISD Dunaferr Zrt. Központi Üzemi Tanácsának elnöke. Június végén ugyanis arról értesültek, hogy 17 dolgozó munkakörét megszünteti a cég. Ez nem tűnik soknak, csakhogy az érdekvédelmi vezető attól tart, hogy a cégvezetés további hasonló, szervezeti átalakításnak álcázott létszámleépítésen törheti a fejét.

Stiller Ákos

Molnár László, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség vezetője mindehhez azt tette hozzá: a februári bértárgyalások után a munkáltató figyelmen kívül hagyja a kollektív szerződést, és nem ajánl semmit azért cserébe, hogy a kollektív szerződésben foglaltnál később fizetnek szabadságos bért. Ha július 10-ig nincs megállapodás, az elnökség jogi útra tereli az ügyet - ígérte.

Segíthet a hazai kisüzemi sörágazatnak, bár megkésett - ez az ágazati szereplők véleménye Kósa Lajos javaslatáról, amely szerint a nagy sörgyártók nem szerződhetnének kizárólagosságot előírva a vendéglátóhelyekkel. A vendéglátósok szerint egyre kevésbé jellemzőek az ilyen szerződések, igaz, vannak igen hasonló konstrukciók - a vendéglós jól jár, a kisüzemek kevésbé.

A szakértők még egy furcsaságra felhívták a figyelmet: a javaslat abban az esetben ad felmentést a kizárólagosság alól, ha a vendéglátóhelyen egy önálló kisüzemi sörfőzde termékét is árulják csapolva, és ennek a mennyisége eléri az eladott sör 20 százalékát. A Vendéglátó Ipartestület elnöke szerint ahogy a multik eddigi gyakorlata sem volt ildomos, az sem az, hogy az állam próbálja meg befolyásolni a vásárlók döntését. Piaci pletykák szerint nemcsak a kis sörfőzdék lobbiztak a javaslat mellett, hanem a Csíki Sör vezetője is. Nem ő az egyetlen, aki a NER-közelében sört főz, de az itteni leányvállalata nem túl nagy anyagi sikerrel működik.

MTI / Mohai Balázs

A veszélyhelyzet alatt meghozott szabályok egy része július 1-jén vesztette érvényét, mások szeptemberig vagy az év végéig életben maradnak. Megpróbáltunk rendet rakni a káoszban, és összegyűjteni, melyik szabály meddig érvényes.

A hitelmoratórium még az év végéig megmarad, a kilakoltatási moratórium viszont véget ér. Adóügyekben és céges tennivalókban marad még átmeneti idő, a beszámolókat elég szeptember végéig leadni. A járvány alatt bevezetett adó- és járulékkedvezmények viszont már nincsenek érvényben. A munka szabályai fokozatosan állnak vissza, a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása december 31-ig marad.