Részletezte a KSH, miért esett 4,7 százalékot a magyar GDP a második hullám előtt

Részletezte a KSH, miért esett 4,7 százalékot a magyar GDP a második hullám előtt

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az egy évvel korábbihoz képest visszaesést mért a KSH a gazdaság július és szeptember közötti teljesítményében, de így is gyors volt a visszapattanás, mielőtt ideért volna a járvány második hulláma.

Az egy évvel korábbihoz képest 4,6 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a november közepén kiadott első becslés nyers adatához képest nem jelent változást, a szezonális és naptárhatással kiigazított első adatnál 0,1 százalékponttal jobb. Az is látszik a számokon, hogy a vizsgált július-szeptemberi időszakban az április-júniusihoz képest 11,4 százalékos volt a GDP-növekedés,

vagyis a gazdaság jó ütemben pattant vissza, mielőtt ideért a járvány második hulláma.

A KSH most részletesen is közzétette, mi magyarázza a GDP ilyen változását.

Az ipar teljesítménye 2,4 százalékkal csökkent 2019 harmadik negyedévéhez képest. Már ez is javulás ahhoz képest, hogy a második negyedévben 20,1 százalékos volt a zuhanás. Ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye 1,9 százalékkal csökkent az előző negyedéves 21,7 százalék zuhanás után – vagyis a gyárakban a tavaszi sokkot követően újraindult a munka, és már majdnem visszatért ugyanoda a teljesítmény, mint ahol a járvány előtt tartott.

Az iparon belül leginkább az építőipar zuhant vissza, 17,6 százalékkal. Ennek azonban nemcsak a járványhoz van köze, a kedvezményes lakásáfa 2019 végi kivezetése akkor is jókora esést okozott volna, ha nincs semmilyen válság.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés nem meglepő módon a szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban volt, 20,9 százalékos. Pedig ennek az időszaknak az első két hónapjában, júliusban és augusztusban még bárki bejöhetett Magyarországra, a turizmust a tavaszi szigor után újra megroppantó beutazási korlátozások csak a negyedév utolsó hónapjában, szeptemberben voltak érvényesek. Azonban azt így is látni lehetett, hogy a külföldi turisták elkerülik Magyarországot – júliusban 75, augusztusban 73, szeptemberben, az újabb lezárások után 94 százalékkal kevesebb külföldi vendég érkezett, mint egy évvel korábban – és a magyar szállóvendégek 12, 1,4, majd 24 százalékos visszaesése mutatja, hogy az újranyitás ellenére sem mertek annyira bátran nyaralni menni az emberek.

A járvánnyal összefüggésben óriásit zuhant a szállítás, raktározás is, ott 19,9 százalékos esést mért a KSH. A statisztikusok úgy számolnak: egyedül ennek a szektornak a visszaesése 1 százalékponttal csökkentette a GDP-t.

A kereskedelem teljesítménye 1,8 százalékkal nőtt. Az, hogy a korábbi negyedévek gyakran két számjegyű emelkedéséhez képest csak visszafogott volt a növekedés, részben a külföldi vendégek elmaradásának tudható be – de legalább pozitív volt a mutató. Szintén pluszba került a pénzügyi, biztosítási tevékenység is, ennek a teljesítménye 2,9 százalékkal emelkedett. Az egészségügy hozzáadott értéke pedig 1,4 százalékkal nőtt.

A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, valamint a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 9,6, illetve 7,9 százalékkal csökkent, látszik, hogy ezek a szektorok nem heverték ki a járványügyi korlátozásokat. A közigazgatás és az oktatás hozzáadott értéke 0,8, illetve 1,7 százalékkal lett kevesebb.

Az előző, rettenetesen rossz negyedév adatai között egyetlen optimizmusra okot adó részletet találtunk: a háztartások fogyasztása meglepően kis mértékben csökkent csak akkor. Ez így van most is, csupán 2,7 százalékos a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. Az elmúlt években ez volt a GDP pörgetésének egyik motorja, és a válság alatt is abban reménykedik a kormány, hogy a lakossági költekezés fékezi a visszaesést.

Természetesen mindehhez hozzá kell tenni, hogy ez a július és szeptember közötti időszak helyzetét mutatja. Az már látszik, hogy szeptember után októberben is több, mint 30 ezren vesztették el az állásukat, a munkahelyvédelmi támogatások már augusztus 31-én kifutottak, az pedig egyelőre megjósolhatatlan precízen, hogy a járvány második hulláma – amely már szeptemberben megjelent, de igazán tombolni csak októbertől kezdett – hogyan hat a gazdaságra. A második-harmadik negyedéves számok mindenesetre azt mutatják, hogy a gazdaságunkat az első hullám megrengette, de ahogy lazultak a járványügyi korlátozások, néhány szektort kivéve gyorsan sikerült kikecmeregni a gödörből. A nagyobb probléma az, hogy mi történik, ha elfogy az emberek pénze, és ha egy hosszabb ideig tartó lezárásra kell felkészülni.

Hozzászólások