Tavaly év végén közölte a NAV, hogy március végéig nem szab ki mulasztási bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe. Áprilistól viszont jön a rémisztő, számlánként akár 500 ezer forintra is rúgó bírság.

És hogy mely számlák után kell adatot szolgáltatni? A főszabály szerint mindről, amelyikre a magyar áfatörvény számlázási szabályai vonatkoznak – mondta érdeklődésünkre Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere. Tehát ha beföldi ügyletről állítunk ki számlát, teljesen mindegy, hogy adóalanynak vagy magánszemélynek, akkor szinte biztosan kell értesíteni az adóhatóságot.

Kivételek persze itt is vannak: néhány adómentes ügyletnél nincs szükség számlára, így adatszolgáltatásra sem, például adómentes ingatlankiadásnál vagy pénzügyi szolgáltatásnál. Utóbbiba tartoznak a biztosítások, a kölcsönök vagy a brókeri szerződések is. Természetesen az adózó ezekben az esetekben is dönthet úgy, hogy kiállít egy számlát, sőt akár jelenthet is adatot róla az adóhatóságnak, ám ez nem kötelező – magyarázta Tancsa. Természetesen nem kell külön adatot szolgáltatni az online pénztárgépekkel készített bizonylatokról sem – ezek továbbra is automatikusan továbbítódnak a NAV felé.

Fazekas István

A külföldre irányuló ügyleteknél már nem ennyire egyértelmű a helyzet: ha az ügylet termékmozgással is jár, arról kell adatot szolgáltatni, ha viszont szolgáltatást nyújtunk, akkor alapvetően az számít, hol van a teljesítési hely. Amennyiben külföldön van, úgy alapesetben el lehet tekinteni ettől. Összességében szinte minden számla után kell majd adatot szolgáltatni, különösen belföldi viszonylatban – összegzett Tancsa.

Sok a buktató

A felkészülésnél nagyon fontos, hogy áttekintsük, hogy milyen ügyleteink vannak, van-e olyan, amiről továbbra sem kell jelenteni, illetve ami esetleg most került jelentési kötelezettség alá – mondja a Deloitte adóosztályának partnere. Ha ez megvan, úgy nemcsak a számlázási szabályokat kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy vannak-e olyan plusz követelmények, amikre az adatszolgáltatás miatt kell figyelni. Például, ha valamilyen adómentességet alkalmazunk, akkor a korábbiakkal ellentétben most már pontosan meg kell jelölni a jelentés során, hogy ezt milyen jogcímen használjuk.

Sokan nem tudják, de ha több elemből áll egy számlázási láncolat, akkor azokat kivétel nélkül mindig össze kell kötni. Ha például egy számlát sztornózunk és helyesbítő számlát állítunk elő, akkor az egész láncolatot be kell mutatni. „Itt látjuk, hogy ez sokszor gondot okoz az adózóknak, hiszen sokuknak emiatt a számlázási rendszerüket is fejleszteniük kell” – adott képet a helyzetről Tancsa, aki szerint hasonló odafigyelést igényel az előleg és végszámlák kezelése, hiszen ezeket ugyanúgy össze kell kapcsolni a NAV számára.

Fazekas István

Újdonság, hogy immár a magánszemélyek számára kiállított számlákat is jelenteni kell. „Más-más adatot kell lejelenteni, ha adóalanynak vagy nem adóalanynak készítünk számlát, ami ugyancsak sokszor jelent kihívást a cégeknek. Például a rendszerükben van egy szervezet, amely bár nem adóalany, de jogi személy és az ő rendszerük szerint úgy tűnik, mintha adóalany lenne” – mondott egy tipikus példát Tancsa, aki szerint éppen ezért rendkívül fontos ezeknek a vevőknek a pontos elkülönítése. Oda kell figyelni arra is, hogy egy más pénznemben kiállított számlánál az árfolyamot is megfelelően jelenteni kell, ami bizonyos számlázási rendszerekben szintén nehezen elérhető adat.

Jelenthet-e gondot az átállás?

Bár hivatalos adat nincs arról, hogy eddig hányan végezték el a NAV által elvárt regisztrációt, a Deloitte adóosztályának partnere szerint sokatmondó, hogy a NAV nem hosszabbította meg a türelmi időszakot. „Jellemzően akkor vannak halasztások, ha azt látják a számlaforgalomból, hogy nagy elmaradás van. Mivel most nincs hír arról, hogy tovább csúsztatnának, vélhetően nincs olyan sok elmaradó, ami ezt a NAV számára indokolttá tenné” – vonta le a következtetést Tancsa.

Szerinte mind a kis-, mind a nagycégeknél jelenthet kihívást az átállás, de különböző típusú problémákkal szembesülnek, amit meg kell oldaniuk. A nagyobb vállalatoknál például annyira összetett folyamat a számlázás, hogy akár több számlázóprogramot használnak, sőt, előfordul az is, hogy külföldit, amit át kell alakítani. „Nem lehet abban bízni, hogy csak átixelek valamit és működni fog” – fogalmazott ezzel kapcsolatban.

A kisebb cégeknél két lehetőség van: vagy használt már valamilyen számlázóprogramot, amit most fejlesztenie kell – esetleg használhatja a NAV ingyenes számlázóprogramját is –, vagy egyáltalán nem is használt és kézi számlákat állított elő. Utóbbi esetben a NAV egy külön felületén kell az adatokat egyenként bevinnie. Tancsa ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az adóhatóság szándékosan nem akarta ezt a módszert túl könnyűvé tenni, ezzel is arra ösztönözve a cégeket, hogy éljenek valamilyen modernebb számlázási módszer lehetőségével. Az akkreditált számlázási programok ugyanis fel vannak készítve arra, hogy ha – egy közepesen bonyolult regisztrációval – összekötik őket a NAV rendszerével, akkor a számlákat (pontosabban az azokból az adóhatóság által elvárt adatokat) automatikusan és azonnal továbbítják a NAV szervere felé.

Ugyanakkor a szakember azt is hangsúlyozta, hogy a mostani váltásra sem csak úgy kell tekinteni, mint egy kötelező fejlesztésre, hanem egyben mint egy lehetőségre. A rendszer segítéségével ugyanis sok folyamatot lehet automatizálni és mivel minden számlát le lehet hívni – nemcsak az általunk kiállított, hanem a nekünk kiállított számlákat is, így akár előkönyvelni is lehet, amivel nemcsak gyorsíthatjuk az adminisztrációt, de a költségeinket is csökkenthetjük.

Biztosan jön a bírság, ha megcsúszunk?

Amennyiben valaki nem tud felkészülni a határidőre, akkor azt mindenképpen jelezze az adóhatóság számára, hogy csúszás van, de egy-két hónapon belül meglesznek – adott egy jó tanácsot Tancsa. Szerinte ugyanis ezt a NAV a jóhiszeműség jelének tekinti, és figyelembe fogja venni, hogy nem arról van szó, hogy az adózó nem akart megfelelni a szabályoknak.

A szakember szerint a nagy többség április elsejétől valamit be fog küldeni, ám a hasonló változásoknál az első időszakban az volt a tapasztalat, hogy az adatminőség „hagyott némi kívánnivalót” maga után, így szinte biztosan sok utólagos pontosításra lesz szükség. Ugyanakkor szerinte attól nem kell félni, hogy a NAV tömeges bírságolásba fog kezdeni már áprilistól, inkább igyekeznek kiküszöbölni a kisebb-nagyobb hibákat.

A büntetésekkel kapcsolatban Tancsa úgy fogalmazott, hogy „nem nagyon láttam még a maximumot, de tudom, hogy azt is használják”. Tapasztalatai szerint jellemzően csak akkor alkalmaz büntetést az adóhatóság, amikor az adózó többszöri jelzésre sem javítja az adott problémát, vagy többszöri felszólításra sem küldd be számlákat, esetleg, amikor egyértelműen adóelkerülést észlel.

Nagyon jó fegyver a NAV kezében

A változás nem kis mérföldkő, hiszen ezután a belföldi ügyleteknél lényegében mindent látni fog a NAV. Persze nem ez az egyetlen fegyver az adóhatóság kezében, az online pénztárgép, az ekáer is mind hozzájárult ahhoz, hogy uniós szinten is meglehetősen kicsi legyen az áfarés, azaz a potenciálisan beszedhető és a valóban beszedett áfa közötti különbség Magyarországon.

Óriási adatvagyon áll – lényegében valós időben – a NAV rendelkezésére, amit kockázatelemzésre, tranzakciós hálók áttekintésére tud felhasználni, így szinte azonnal látja, ha valaki trükközni próbál, és gyorsan be tud avatkozni – magyarázta Tancsa, aki szerint ezzel például ki lehet szűrni azokat, akik irracionálisan viselkednek a piacon, így például huzamosabb időn keresztül drágábban vesznek termékeket, mint ahogy eladják azokat, hogy így több áfát igényeljenek vissza, majd eltüntetik a céget. Előny lehet ugyanakkor az, hogy a második félévtől – a számlaadatok birtokában – a hatóság készít áfabevallás-tervezetet.

A NAV 63 felvetést tartalmazó kérdezz-felelekje ide kattintva érhető el.