Meglepetésre a kormány módosítást nyújtott be az Országgyűlés elé a 2021-es költségvetési törvényhez. Meglepetésre, hiszen a kormány az elmúlt években jellemzően nem módosíttatta a törvényt, mindig csak saját hatáskörben hajtott végre átcsoportosításokat, és lépett túl kereteket. A törvényt érdemben 2020-ban sem módosították, akkor sem, amikor már a Pénzügyminisztérium is elismerte, hogy a büdzsé a keretszámokat (a bevételi és kiadási főösszeget, a hiánycélt) illetően is teljesen elszakadt a valóságtól.

Frissítés: Cikkünk előző változatában azt írtuk, az országgyűlés nem módosította menet közben a 2020-as költségvetési törvényt. Ezzel szemben nyáron a kormány átvitt az országgyűlésen egy pár oldalas módosítást, ami formailag létrehozta a büdzsében a gazdaságvédelmi és a járvány elleni védekezési alapokat. Azonban nemhogy részletekbe menő átalakítás nem történt, a sarokszámokhoz sem nyúltak, azok év végéig maradtak úgy, ahogy 2019 nyarán elfogadták őket.

Tény, a mostani módosítási javaslat szerint a 2021-es költségvetés nagyon másképp alakulna, mint ahogy 2020 tavaszán (nemhogy a járvány harmadik, de második hulláma előtt) a kormány eltervezte.

Az éves hiányt immár nem 1,49 ezer milliárd forintra, hanem 2,29 ezer milliárd forintra várják. Sőt uniós módszertan szerint számolva 3,86 ezer milliárd forintra, a GDP 7,5 százalékára.

Utóbbi, 3,86 ezer milliárd forintos összeg feltüntetését a módosítóban egyébként az azt előzetesen véleményező Költségvetési Tanács (KT) kérte a kormánytól, eredetileg ugyanis csak a kisebb összeget írták bele. A különbséget a kormány saját hatáskörében végrehajtott módosításai adják. A KT azt is kérte, hogy a különbség részletes levezetését foglalják bele a módosítóba, ennek a kormány nagy vonalakban eleget tett, de részletes bontásban nem közölte az adatokat – ezzel jelentős mozgásteret hagyva magának az év közbeni költekezésre.

A kiadási főösszeget 23,4 ezer milliárd forintról 25 ezer milliárd forintra emeli a módosító, miközben a bevételi főösszeget 21,9 ezer milliárdról 22,8 ezer milliárdra.

Meg kell ágyazni az uniós pénzeknek

A benyújtott módosító indoklásában két magyarázat szerepel arra, miért nyúlnak idén a törvényhez:

• „A veszélyhelyzet alatt jelentős, kormányrendeleti szintű döntések születtek a 2021. évi költségvetési törvényt érintően. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban e kormányrendeletek hatályukat vesztik, így azon rendelkezéseket, amelyek megerősítése és fenntartása továbbra is indokolt, az idei költségvetési törvény módosításával lehet biztosítani.”
• „Tavaly decemberben az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői megállapodtak a 2021–2027 közötti uniós keretköltségvetésről. Ennek részeként új, illetve a korábban feltételezetthez képest magasabb összegű uniós támogatásokra jogosult Magyarország, mely növekvő, az Unió költségvetése felé teljesítendő nemzeti hozzájárulással is párosul – Magyarország nettó kedvezményezetti pozíciója mellett.”

Ami az első pontot illeti, az érv elég gyenge – attól eltekintve is, hogy a kormány épp most akarja megadni magának legalább a lehetőséget a veszélyhelyzet meghosszabbítására. Ugyanez a szituáció ugyanis 2020-ban is fennállt, sőt 2020-ban egyszer ténylegesen megszűnt a veszélyhelyzet. Ekkor mégsem merült fel a költségvetési törvény módosítása.

Az igazi magyarázatot minden bizonnyal az uniós támogatások változása jelenti, amikhez hozzá kell igazítani a hazai költségvetést. Különösen, hogy a kormány most nyújtja be az Európai Bizottságnak a gazdasági kilátásokat és a következő évek felzárkózási pályáját vázoló konvergenciaprogramot, illetve az összesen 670 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) tagállami Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét, ami 5,8 ezer milliárd forint lehívását tűzi célul 2026-ig.

A kormány a költségvetés módosításával nemcsak helyet csinál az új uniós forrásoknak (szó szerint, új címsorokat hoz létre az új operatív programoknak, másokat átnevez), de forrást is biztosít a hazai büdzséből történő kifizetésekre. A tagállami terveket ráadásul az Európai Bizottságnak még jóvá kell hagynia, hogy a kifizetések elindulhassanak. Vagyis jó, ha a költségvetés legalább érintőleges kapcsolatban van a valósággal (márpedig jelen állapotában alig több fikciónál), az uniós kifizetések felpörgetéséhez pedig meg kell lennie a pénzek helyének a büdzsében.

És nem kevés pénzről van szó, az uniós fejlesztések kiadási összegét a kormány 1,59 ezer milliárd forintról 2,5 ezer milliárd forintra emeli fel.

Amúgy a kormány egyebek mellett az orvosok béremelésével is magyarázza a hiány elszállását – miközben szeretné az RRF-ből finanszírozni a béremelést.

Vége a gazdaságvédelemnek

A kormány – például személy szerint Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón – szívesen hangoztatja, milyen sokat költ a gazdaság újraindítására. Apropó újraindítás: jelentős változást hoz a módosító, amennyiben a Gazdaságvédelmi Alapot átkereszteli Gazdaság-újraindítási Alappá. Ami nem változik: az alap jelentős részének semmi köze se a gazdaság védelméhez, se az újraindításához, jórészt a normál állami működés tételeit söpörte ide össze a kormány. Voltaképpen csak névleg, mert az egyes tételek hiába vannak papíron az alapban, a gyakorlatban maradtak az illetékes költségvetési szerv (például minisztérium) fennhatósága alatt.

Ezzel együtt a kormány szerint 2021-ben a hazai költségvetésből 3,3 ezer milliárd forint megy újraindításra.

De ebben benne van például a 13. negyedhavi nyugdíj is, ami legfeljebb annyiban szolgálja az újraindítást, amennyiben bármiféle, a gazdaságba tett pénz gazdasági aktivitást generál.

Nem világos, a kormány miért pont ezeket a tételeket és ezeket az összegeket írta be a „gazdasági-újraindítási program” táblázatába, ugyanis nincsenek fedésben a Gazdaság-újraindítási Alap keretével.

Olyanokról nem beszélve, hogy sportra és kultúrára például egész biztosan jóval több megy 120 milliárdnál

– az eredeti, és még hatályos költségvetési törvény szerint 218 milliárd. Persze kívülről nézve nagy a bizonytalanság, a kormány az „áttekinthetőségre” hivatkozva a 2021-es költségvetésben számos, korábban önálló, nevesített tételt söpört össze semmitmondó címek alá.

Az uniós támogatásokkal együtt (amelyek persze szintén nem mind az újraindításhoz kapcsolódnak) 6,2 ezer milliárd forint megy idén „újraindításra”, vagyis a GDP 12 százaléka.

Jön az új szuperhatóság

A módosítóból érdemes kiemelni, hogy bevezeti a költségvetésbe a felállítás előtt álló Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága nevű intézményt. A számos állami funkciót (beleértve az állami koncessziókat, mint a dohány-kiskereskedelem) a mindenkori kormány alól kiszervező hatóság egyelőre egy biankó sort kap, nem határozták meg, mennyi pénzből működhet. A „szükséges források” a hatóság felállításáról szóló törvény „elfogadása után kerülnek meghatározásra”.

A hatóság nemcsak az állami koncessziók ura lesz, az új szerv szinte teljes szabályozói és felügyeleti hatalmat kap a bírósági végrehajtói kar és a felszámolók fölött is. A hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki, kilenc évre.