12 millió gyerek született tavaly a világ legnépesebb, 1,4 milliárd főt számláló országában, míg 2016-ban még 18 millió. Akkor a pekingi vezetés sietve úgy határozott, hogy véget vetnek annak a rendszernek, miszerint családonként csak egy gyermek születhet és kettőre emelték a limitet.

Egy időre meg is állt az újszülöttek létszámának csökkenése, de azután újra megindult lefelé a trend. A szakértők vitatják, hogy mindez miért történik, de a többség egyetért abban: a kínai fizetésekből nagyon nehéz gyereket nevelni.

Az elmúlt évtizedben évente 0,53 százalékos volt a népesség növekedése – írja a Bloomberg, amelynek szakértői úgy vélik: legkésőbb 2025-ben eléri a csúcsot Kína népessége, és utána megindul a csökkenés.

Korábban a Financial Times azt írta, hogy ez már meg is indult 2020-ban, de Pekingben ezt cáfolták.

A demográfiai probléma súlyosságával viszont nagyon is tisztában vannak a pekingi vezetők: a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban is hoztak döntést a politikai bizottságban, de ezt egyelőre nem közölték. Mint ahogy azt sem, hogy mikor lép érvénybe a három gyerekes politika. Mindössze annyit tudni, hogy a most elfogadott tervek a következő öt évet átölelő program részei.

Miért vezették be az egykézést?

1978 decemberében döntött a pekingi vezetés a gazdasági reformok mellett, és 1979-ben tették kötelezővé, hogy egy családnak csak egyetlen gyereke lehet. Kivételek természetesen voltak. Például az elmaradottabb nemzetiségi területeken, ahol évezredes szokások diktáltak magas gyerekszámot.

A döntés nem várt hatásokkal is járt: társadalombiztosítás hiányában az idős szülők csakis fiúgyerekeikre számíthattak, mert a helyi szokások miatt a lányok a házassággal az új családba kerültek be. Emiatt sok helyen végeztek az újszülött lánycsecsemőkkel.

Sokan pedig a válásban találtak kiutat. Az új családnak ugyanis joga volt egy újabb gyerekre.

Teng Hsziaoping, a reformok atyja, azzal indokolta meg az egykeprogramot, hogy megakadályozná a reformok sikerét a nagy család, hiszen Kína egészen egyszerűen nem lenne képes eltartani olyan sok embert. Véleménye szerint különösen a nagyvárosokban alakulhatna ki tarthatatlan helyzet, ahol az infrastruktúra fejlesztése messze elmaradt a lakosság igényeitől.

Az egykeprogram végül óriási megtakarítási hullámot indított el Kínában, ami kedvezően hatott a gazdaság dinamikus fejlődésére.