Ungár Péter ismét megkérdezte Palkovics Lászlótól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjétől, hogy lesz-e a Fudan Egyetem budapesti campusáról szóló szerződésben úgynevezett stabilitási záradék.

Az LMP-s képviselő megkeresésében egy tanulmányra hivatkozott, amely a Kínai Eximbank és Kínai Fejlesztési Bank kölcsönszerződéseit elemezte, amelyből az derült ki, hogy ezeknek a szerződéseknek a 90 százalékában megtalálható egy úgynevezett „stabilitási záradék”. Ez utóbbi Ungár szerint azt jelenti, hogy ha a hitelt felvevő cég országa, avagy az azt felvevő állam munkaügyi vagy környezetvédelmi politikájában jelentős változás állna be, a kínai fél ezt szerződésbontási oknak fogja venni, és azonnali visszafizetést követel.

Tekintve, hogy a Fudan-beruházás is kínai hitelből épül, az ellenzéki képviselő kíváncsi lett, hogy az idevágó szerződésben is van-e hasonló kitétel.

Ungár a kérdésében kifejezetten azt kérte, hogy a kormány a válaszában „az utódpárt, Gyurcsány Ferenc, Soros György kifejezések mellett a kérdésre a nem vagy az igen szavakat is próbálja meg használni”, de az innovációs tárca államtitkára, Schanda Tamás így is csupán méltatta a projektet. „Jelentős tudománydiplomáciai siker, hogy a Fudan elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést” – írta az államtitkár.

A Fudan Egyetem egyetem ügyében budapesti konzultáció indul júniusban az ellenzéki pártokkal közösen.

„Példát mutathat a Fudan az itteni egyetemeknek" - Magyarországon élő kínaiak a beruházásról

A lélegeztetőgép-beszerzések, a Sinopharm-vakcinák, újabban pedig a Fudan Egyetem miatt egyre többször szerepel Kína a magyar közbeszédben, legtöbbször politikai felhangokkal. A magyarországi kínai közösség számára a Fudan érkezése, illetve tágabb értelemben a keleti nyitás azonban sokkal inkább kulturális, mintsem hatalmi kérdés.