2020-ban három évet ugrott előre az e-kereskedelem – ezt a címet adta a GKI Digital piackutató és az Árukereső.hu árösszehasonlító portál közös, immár hagyományos éves online kiskereskedelmi piacról szóló jelentésének. A cím nem túlzás, 2020-ban a hazai e-kereskedelem hatalmas növekedést produkált, a forgalom soha nem látott mértékben, 45 százalékkal nőtt, így 909 milliárd forinton zárt. Ez valóban évekkel katapultálta előre a magyar e-kiskereskedelmet – amely amúgy jelentős lemaradásban volt a többi régiós országhoz, és különösen Csehországhoz képest.

Már ruhát és élelmiszert is vesz a magyar a neten

A jelentős előrelépés természetesen nem volt független a koronavírus-járványtól: az amiatt bevezetett korlátozások miatt egyes esetekben és időszakokban szó szerint lehetetlen volt fizikai üzletben vásárolni, miközben a házhoz szállítások és a webshopok működését soha nem korlátozták. A koronavírus felgyorsította a digitalizációt, szintlépésre kényszerítette a lakosságot, fejlesztésre ösztönözte a kereskedőket és nem utolsó sorban átformálta a vásárlói szokásokat – írja jelentésében a GKI Digital.

És nem csak az online kiskereskedelmi forgalom értéke nőtt jelentősen. A belföldi online rendelések száma 37 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző évben, meghaladta az 52 milliót. Az online vásárlók száma pedig megközelítette a 3,4 millió főt.

Az e-kereskedelem közép- és hosszú távú növekedése szempontjából különösen üdvös, hogy olyan alpiacok produkáltak jelentős növekedést, mint a ruházati cikkek és az FMCG (az angol kifejezésből képzett betűszó a napi fogyasztási termékeket, köztük az élelmiszereket takarja).

Ezek olyan termékek, amiket sokan jobban szeretnek személyesen megvásárolni, miután felpróbálták, megtapogatták őket,

ezért a hazai piacon e területeken még váratott magára az online áttörés. A GKI Digital jelentése szerint az év legnagyobb nyertese a ruházati szektor és az FMCG-szektor volt, utóbbi esetében a forgalom éves szinten 65% felett bővült. A ruházati cikkek esetében a tavaszi boltzár olyan változásokat indukált a vásárlói magatartásban, amely a piacra az elmúlt években belépő nemzetközi szereplők tapasztalatával együtt a szektor forgalmát több mint kétszeresére növelte.

Kell a fizikai jelenlét

A megnövekedett rendelésszám mellett a vírushelyzet a kézbesítési és átvételi szokásokat is formálta. Ezzel egyidejűleg – a pandémiától jórészt függetlenül – a legnagyobb kereskedők komoly logisztikai fejlesztésbe kezdtek. Terjedésnek indultak az érintkezésmentes átvételt lehetővé tévő, önálló üzemeltetésű csomagautomaták, míg mások az akár aznapi kézbesítést is kínáló, saját szervezésű házhoz szállítási szolgáltatást fejlesztették.  A kézbesítési-piac igazi nyertesének 2020-ban a futárszolgálatok tekinthetők, mivel a házhoz kért rendelések volumene emelkedett leginkább.  A csomagpontok, saját átvételi pontok igénybevétele viszont átmenetileg csökkent a korlátozásoknak köszönhetően.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar vásárlók statisztikai sajátossága, hogy preferálják az utólagos fizetést (illetve a készpénzt).

Ez vélhetően nem független attól, hogy a magyar gazdaságban még mindig nagyon elterjedt a készpénzhasználat, az elektronikus fizetési megoldásokkal szemben pedig relatíve nagy a bizalmatlanság. Annak ellenére, hogy ezt a bizalmatlanságot nem támasztják alá statisztikák, az elektronikus fizetés nem kockázatosabb, mint a készpénzes. A jegybank és a kereskedelmi bankok pedig igyekszenek előmozdítani az online megoldások terjedését. A kormány is, bár a bankok szerint a tranzakciós illeték, valamint az ingyenes készpénzfelvételi lehetőség fenntartása ennek ellene hat.

Szintén a magyar vásárlókra jellemző, hogy jobban szeretik az olyan üzleteket, amelyeknek van fizikai inkarnációja. Akár egy áruátvételi pont, akár egy bemutatóterem, ahol a kereskedő tényleg, fizikailag fellelhető. Ezek a jellegzetességek 2020-ban sem tűntek el a GKI Digital számai alapján. Az e-kereskedelmi tranzakciók mindössze 34 százalékában fizettek előre a vevők kártyával vagy utalással. Az esetek 28 százalékában ugyan kártyával fizettek, de csak az átvételkor – ez a magas arány az elektronikus fizetésekkel szemben fennálló bizalmatlanságra utal. A tranzakciók 36 százaléka pedig készpénzes fizetéssel zárult. Vagyis

összességében az esetek kétharmadában a vevő ugyan online rendelt, amikor is szinte biztosan rendelkezésére állt online fizetési opció, ezzel mégsem élt,

inkább személyesen fizetett, akár kártyával, akár készpénzzel.

WC-ről, ágyból, mindenhonnan

Ehhez vélhetően hozzátartozik, hogy az online vásárlás kevésbé elterjedt az idősebb korcsoportokban – bár e tekintetben is jelentős előrelépés történt 2020-ban. A 18-39 éves korosztály a legaktívabb az online vásárlás területén, több mint felük rendel heti rendszerességgel a netről, de a koronavírus ideje alatt az ötvenes korosztályban nőtt a legnagyobbat az online vásárlók aránya (39 százalékkal) – derül ki a Mastercard kártyaszolgáltató Fizetési Élmény Riportjából. A tipikus hazai online vásárló városban él, legalább érettségivel rendelkezik, és 55 százalékuk háztartásának havi nettó jövedelme 300 ezer forint felett van – összegzik a jelentés eredményeit.

A jelentés szerint annyira szerves része lett az online vásárlás a hétköznapoknak, hogy szinte nincs olyan helyzet, ahol ne rendelnének az emberek. Az ágyból vásárlás vezeti a rangsort, az emberek majdnem 60 százaléka vásárolt már párnák közt fekve. A következő legnépszerűbb helyzet a tévénézés, innen már a magyarok 52 százaléka, míg munkahelyen munkaidőben 45 százalékunk intézett már digitális vásárlást. És közel minden 5. magyar rendelt már a WC-n ücsörögve.

Ráadásul az, hogy milyen helyzetben vásárolunk összefügg azzal, hogy mit vásárolunk: például a fürdőszobából, vagy a mellékhelyiségből legtöbbször háztartási termékeket veszünk, a gyerekekkel való foglalkozás közben, a játékok vásárlása a leggyakoribb. Az emberek 5 százaléka életveszélyes helyzetben is vásárolt már online, például biciklizés vagy vezetés közben – ezekben a helyzetekben az emberek legtöbbször műszaki cikkeket vásárolnak.