Az Európai Unió ne tekintse ellenségének Oroszországot – „kérte” Vlagyimir Csizsov nagykövet, aki sietett cáfolni azt, hogy a földgázár villámgyors emelkedéshez Oroszországnak bármilyen köze is lenne.

A földgáz ára történelmi magasságba emelkedett a múlt héten: az ezer köbméteré elérte az 1900 dollárt. Innen azután elindult a csökkenés, de nem véletlenül: Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy a Gazprom hajlandó lesz növelni az exportot. (Ebből is látszik, hogy Oroszországnak semmi köze sincs a gázárak emelkedéséhez...)

Vlagyimir Csizsov nagykövetet nem zavarta ez a nyilvánvaló ellentmondás, hanem így folytatta: „Ha ellenfélből partnerek leszünk, akkor sokkal könnyebben mennének a dolgok”. Mind az Európai Unió, mind Oroszország az alacsony gázárakban érdekelt, mert különben a fogyasztók alternatívát keresnek és találnak is – fejtegette Csizsov nagykövet.

Hosszú távú szerződés vagy piac?

Moszkva a hosszú távú szerződéseket forszírozza, amelyek 25 évre meghatározhatják a gázvásárlásokat, de ezeket Brüsszel elutasítja, mondván nem versenyképes ajánlatok. Különösen, mert az áttérés a fenntartható energiaforrásokra hatással van a keresletre.

Hétfőn Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője azt mondta, akkora a földgázhiány, hogy szükség lehet az orosz szállítmányokra. Az El País című lapnak ezt nyilatkozta: „még mindíg szükségünk van az orosz gázra, méghozzá többre, mint amennyi a szerződésekben le van kötve”. Josep Borrell azután arról beszélt, hogy Moszkva zsarolja az Európai Uniót: engedélyezze az Északi áramlat 2 vezetéket, és akkor lesz plusz földgáz Oroszországból.

A Moszkva nézeteit hűen tolmácsoló Rt.com ezzel kapcsolatban Szergej Lavrov külügyminisztert idézi: „A Gazprom kész a többletszállításokra, ha az Európai Unió lépéseket tesz a viszonosság alapján”.

Az EU mindenesetre valamilyen lépésre készül: az Európai Bizottság szerdán jelenti be, miként is próbálja meg letörni az elmúlt időszakban gyors tempóban dráguló energiahordozók árát.