Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága kitalálta, hogyan tegyék alkotmányossá az Alkotmánybíróságon elbukott bérlakástörvényt: kevesebb lesz a kedvezmény a lakást megvenni kívánó bérlők számára. Kedden szavaznak erről.

Böröcz László fideszes képviselő májusban nyújtott be törvényjavaslatot, amely szerint az önkormányzati bérlakások lakói nagy kedvezménnyel megvehették volna a lakásukat. Ezzel lényegében megszűnt volna az önkormányzati bérlakásállomány, ami ellen még sok fideszes polgármester is szokatlan élességgel tiltakozott. Ezután a tervezetet leszűkítették a budai Várra és az Andrássy út környékére, de közben újabb kedvezményeket is adtak. Továbbá kiderült, hogy – a kezdeti cáfolatokkal szemben – néhány évet kivárva a budai Várban lakó ismert emberek is megvehették volna a bérelt lakásukat.

Ebben a formában az országgyűlés június 15-én elfogadta a törvényt, de Áder János köztársasági elnök alkotmányossági felülvizsgálatra küldte. Az Alkotmánybíróság pedig alig egy hónap múlva öt ponton Alaptörvény-ellenesnek minősítette. Kimondta: éppen az okozna a bérlakásban élő magyar állampolgárok között indokolatlan különbséget, ha a jogalkotó önmagában azért engedné kedvezményes vételi jog alapján tulajdonhoz jutni a bérlők egy részét, mert a törvényben megnevezett helyeken található lakásokban laknak. Az Ab szerint csak a 25 évnél régebbi bérlők esetében fogadható el a vételi jog, mert náluk egy indokolatlan régi megkülönböztetést szüntetnének meg.

A törvényalkotási bizottság csütörtökön olyan módosítást fogadott el, hogy akik 25 évnél rövidebb ideje bérlők, azok csak forgalmi értéken, kedvezmény nélkül vásárolhatják meg a lakást. Az indoklás szerint „az önkormányzat vagyonában így értékvesztés nem következik be”. Akik korábbi saját ingatlanuk tulajdonjogát cserélték bérleti jogra, ott egyedi elbírálással „a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása érdekében szociális szempontként figyelembe vehetik a bérlő által elcserélt lakás értékét”. Ilyenkor a megvenni kívánt lakás forgalmi értékének 35-50 százaléka lehet a vételár, a pontos összeget a tulajdonos állam vagy önkormányzat határozza meg az iratok alapján.

A legfeljebb 25 éves részletfizetés lehetséges marad, de nem kamatmentesen, mert az Ab ezt is kifogásolta: mindig az adott félév elején érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeget kell fizetni, a vételár 10 százalékát pedig az elején egy összegben le kell tenni.

A módosításról kedden szavaznak, és miután a bizottságban a kormány képviselője támogatta, bizonyára el is fogadják. Áder János köztársasági elnök így már kihirdetheti.