Az augusztus–októberi időszakban 4 millió 677 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, ami 53 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban. Mindez úgy jött össze, hogy amíg itthon 75 ezerrel nőtt a munkába állók száma, addig a külföldön dolgozóké 75 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek 4 millió 573 ezren dolgoztak, ebből 2 millió 431 ezer volt férfi (78,6 százalékos foglalkoztatási ráta) és 2 millió 141 ezer nő (69,1 százalékos foglalkoztatási ráta), ami azt is jelenti, hogy összességében a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,8 százalék volt.

A KSH adataiból az is kiderül, hogy kevesebb fiatal (15–24 éves) dolgozik, a 273 ezer fő azt jelenti, hogy foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 27,8 százalékra csökkent.

4 százalék alatt

Októberben összesen 189 ezer fő volt munkanélküli, így a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma októberben 19,6 százalékkal, 246 ezer főre csökkent. (A különbséget a munkanélküliek számához képest az magyarázza, hogy a munkanélküliség bizonyos kritériumok szerint meghatározott, megkérdezéses adatfelvételből származó mutató, míg az álláskeresők száma azt mutatja, hányan regisztráltak álláskeresőnek.)

Visszatérve a KSH-ra: az augusztus–október időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 17 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent.

A fiatal (15–24 éves) munkanélküliek száma 43 ezer főre nőtt, amivel munkanélküliségi rátájuk 13,7 százalék lett.

Mindez azt is jelenti, hogy az összes munkanélküli közel egynegyede a fiatalok közül került ki.

A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,2 százalékra, az 55–74 éveseké 0,3 százalékponttal, 2,8 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 35,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Stabilitás

Az októberi adatok megint nem mutattak kiugró változást, lényegében hat hónapja stagnál a mutató – kommentálta a friss adatokat Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza, megemlítve, hogy a munkanélküliek számánál érdemi csökkenést lehetett látni.

„Kár lenne azonban messzemenő következtetéseket levonni ebből, hiszen a 188 500 főre becsült munkanélküli létszám nagyjából megegyezik a májusban és júliusban látott számokkal” – tette hozzá.

A szakember kiemelte azt is, hogy a gazdaságilag aktívak száma az előző hónaphoz képest 5 ezer fővel mérséklődött. A létszám fele az inaktívak számát növelte, másik fele pedig a 15–74 éves népesség csökkenéséből adódik. A munkanélküliek száma pedig úgy csökkent 6 200 fővel az előző hónaphoz képest, hogy a foglalkoztatás csupán 1 200 fővel emelkedett.

Mindezek alapján a munkanélküliségi ráta mérséklődése elsősorban a munkaerőpiacot elhagyók miatt következett be, nem pedig azért, mert a foglalkoztatás jelentősen megugrott volna

– mondja Virovácz. A szakértő szerint így egyre kisebb a potenciális munkaerőtartalék Magyarországon, maguk a munkanélküliek is egyre kevésbé foglalkoztathatóak, hiszen egyre nagyobb arányban vannak jelen köztük a tartós, vagyis több mint 12 hónapja munkanélküliek. A munkaerőhiány (amelyet kereslet és kínálat közötti képzettségbeli és földrajzi eltérések okoznak) így aligha mérséklődik majd.

Év végére azért így is 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az egyre erősödő munkaerőhiány talán ismét rákényszeríti a vállalatokat a nehezen foglalkoztathatók képzésére, átképzésére és ismét élénkítheti a nagyobb távolságú ingázás valamiféle támogatását.