És akkor a csirke far-hát lett a magyar gazdaságpolitika Szent Grálja

Visszatérhetnek-e az 1970-es évek? – erről elmélkedett Matolcsy György a szerdán megjelent cikkében. Ő ugyan a globális gazdaságpolitikai folyamatokra gondolt, de még aznap délután jött Orbán Viktor és megadta a választ: hazai szinten igen, visszatérhetnek. Hat termék, vagyis a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-ételolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej árát a 2021. október 15-i szinten maximálja a kormány – ilyen szintű beavatkozást a piacgazdaságba tényleg nem láttunk a rendszerváltás óta. Másnap a kormányinfón pedig Gulyás Gergely jelentette be, hogy a csirke far-hát árának is felső határt szabnak meg. Nem egységes ár lesz, hanem boltonként változó. A Miniszterelnökséget vezető miniszter fontos részletként említette, hogy ugyanannyi, ármaximált terméknek kell a polcokon lenni, mint októberben, ezt is ellenőrizni fogják.

Baromfifeldolgozó üzemben

MTI

Gulyás úgy számol, hogy ez a döntés, kiegészítve a benzinár maximálásával és a kamatstoppal 2 százalékkal csökkentheti az inflációt. Vannak azért, akik szkeptikusabbak nála, Virovácz Péter, az ING elemzője például úgy számolt, hogy ha csak az október és december közötti árváltozást csinálnák vissza, akkor 1-2 ezrelékponttal csökkenne az infláció – mondjuk ha a százalékpont és a százalék szavak közötti különbséget figyelembe vesszük, akkor ez tényleg lehet 2 százalékos csökkenés. Mi úgy kalkuláltunk, hogy fejenként nagyjából kétezer forintot lehet ezzel spórolni havonta.

A magyar kormány a szerb példát követi, az ellenzék viszont azt kéri, hogy inkább a lengyelekre figyeljünk most is, ahol az áfacsökkentéssel próbálják megfogni az élelmiszerárakat, ennek a gazdasági racionalitásáról is számoltunk egy sort. Gazdaságpolitikai csodát nem érdemes várni a mostani döntéstől, de a kormány a saját újraválasztási esélyeit javíthatja – már persze ha nem üt vissza a csirke far-hát emelése, ami azért eléggé rossz politikai üzenet is lehet.

A kormány aggodalma érthető: az elemzők, a kormány és az MNB előrejelzéseire egyaránt sikerült rácáfolni, amikor kiderült, hogy nem a 2021. novemberi volt az infláció csúcsa, mert decemberben pont ugyanakkora, 7,4 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. A maginfláció pedig 20 éve, 2002 eleje óta nem volt a mostani 6,4 százalékosnál magasabb. A 2021-es átlagos éves infláció 5,1 százalék – ez után már az sem kizárt, hogy az idei még ennél is magasabb lesz. Az áremelkedés nem csak magyar sajátosság, az OECD-átlagban még csak a novemberi adat ismert, az közel 26 éves rekordot jelentett, de a mi mutatónk jócskán felfelé húzza ezt az átlagot is.

A 140 termékcsoport közül, amelyek árváltozása alapján összerakja a KSH az inflációs számot, 121-nek nőtt az ára az elmúlt egy évben, 25 esetében 10 százalék fölötti volt a drágulás. A legnagyobb áremelkedést a gépjárműkölcsönzés, autópályadíj, parkolás csoportban mérték, nyilván azért, mert 2020 végén ingyen lehetett parkolni. Minden másban már a piaci hatásokat kell keresni, ahogy azon sem csodálkozhatunk, hogy a tíz legjobban dráguló termék közül hat élelmiszer.

Juhász István András

A Fidesz árrögzítő lépései nagyban emlékeztetnek a tervgazdaság árszabályozására. Egy nagy különbség azonban van a kettő között: az csak hiánygazdaságban tudott működni, igaz, túl nagy sikerrel még ott sem. Az önkényes ármeghatározás már 1946-ban, a forint bevezetésekor elkezdődött, a kicsit később újra bevezetett jegyrendszer pedig 1951-is marad meg.

Az életszínvonal növelését szem előtt tartó kádári politika részeként 1960-tól volt az egykilós fehér kenyér ára 19 éven át az emblematikus 3,60 forint. Árrendezési kísérletek azért voltak már akkor is, de a rezsimnek eltökélt célja volt a külföldi drágulást megállítani a határon. Aztán kiderült, hogy a közgazdaság erősebb az Országos Árhivatalnál, az 1970-es évek végétől már állandósult és egyre gyorsabb lett az infláció.

A Mol bejelentette, hogy átveszi a magyarországi Lukoil-kutakat. Emellett megállapodást írt alá a Grupa Lotos SA-val és a PKN Orlennel is, amelynek értelmében 417 töltőállomást vásárol Lengyelországban 610 millió dollárért. A tranzakciókkal a Molé lesz a régió egyik legnagyobb kúthálózata, tíz országban, a lefedett terület határait három tenger mossa, a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger. Ráadásul az ide-oda feliratozások után több kútja lesz a magyar olajcégnek Lengyelországban, mint itthon.

Túry Gergely

Hétfőtől kezdve Szlovéniában a teljes közszférának a Mol tulajdonában lévő benzinkutakon kell tankolnia a hivatali autókat, emiatt aztán a teljes ellenzék Janez Jansa kormányának esett.

Facebook/Orbán Viktor

A hét képe: Süli János paksi bővítésért felelős miniszter radioaktív jellel ellátott zoknit kaphatott karácsonyra, ebben jelent meg az első kormányülésen is.

A magyar kormány atomenergia iránti vonzalmával nincsen egyedül. Ez lehet a legerősebb közös pont Emmanuel Macron francia államfővel is a most kezdődő francia EU-elnökség idején. Általánosságban azonban elmondható: Párizs nem Budapest kottájából játszik majd a következő fél évben: a Magyarországnak fontos témák nem szerepelnek kellő hangsúllyal, Franciaországnak pedig azok a fontos témák - például a jogállamiság -, amelyekről a magyar kormány nem szeret beszélni. Vagy éppenséggel nem úgy, ahogy a franciák - derül ki összeállításunkból. A migráció kérdésében például egyáltalán nincs összhang, a bővítésről is mást gondolnak ott, mint itt.

Az is befolyásolhatja Macron kiállását, hogy tavasszal ő is választásra készül: Európai helyett a belpolitikai témák fontosabbak lehetnek a számára.

Teljes pályás lejárató kampányt folytat a fideszes és az állami média Mártha Imre ellen. Az egyesített budapesti közműcég jelenlegi, az MVM Magyar Villamos Művek volt vezére a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt: manipulált fotókat és hazugságokat alkalmaznak, az pedig tény, hogy nem szegény ember, de a vagyonát évtizedek alatt szerezte, a versenyszférában is dolgozva.

A mostani munkájáról is kérdeztük: mint mondta, a budapest közművállalat képes lesz kezelni az elszállt költségeket. Az előző munkája, a paksi bővítés előkészítése kapcsán pedig arról beszélt,  hogy „Magyarországon a nukleáris áramtermelést fenn kell tartani. De a megkötött zsebszerződés alapján ez így nem fog menni”.

Melyik volt az a vasútvonal az országban, ahol a leggyakrabban volt valami probléma 2021-ben? Az első helyezett egy pillanatig sem volt kétséges, amikor nekiálltunk ezt összeszámolni, a Budapest-Cegléd-Záhony vonal toronymagasan győzött, az viszont csak nagyon szoros versenyben dőlt el, hogy a második helyen a Budapest-Újszász-Békéscsaba-Lőkösháza vonal megelőzi a Budapest-Miskolc-Sátoraljaújhely irányt.

Az észak-balatoni vonal ugyan nem fért be az első tízbe, de mindenképp megérdemel egy különdíjat. Ez ugyanis úgy jött a 11. helyig, hogy a teljes szakaszán csak május 31-én indult be a forgalom, addig tartott a felújítás. És az is kiderült az összeállításunkból, hogy nem a tél volt a legnagyobb kihívás a vasúttársaság számára, hanem a nyár, amikor a nagy forróság miatt egy sor vonalon kellett sebességkorlátozást bevezetni, köztük az épp átadott észak-balatonin is.