250 milliárd dollárt, azaz 78 ezer milliárd forintot vesztettek az értékükből az orosz tőzsdei cégek a nyugati szankciók és az Ukrajna inváziója utáni tőzsdezuhanás hatására – számolt a Bloomberg. Az orosz tőzsde 45 százalékot zuhant, miután megindult a támadás Ukrajna ellen, amióta létezik a moszkvai tőzsde, ekkora visszaesése még soha nem volt.

A rubel is zuhanni kezdett: míg a múlt hét végén 86 rubelbe került egy euró, a nap elején pedig 90-be, a reggel 100,97-ig gyengült, ennyire gyenge még soha nem volt. Azóta egy kicsit korrigált az árfolyam, most épp 94-nél tart. (Összehasonlításképp: 2013-ban, még a Krím elfoglalása előtt a 30–40-es tartományban mozgott az árfolyam.)

Az orosz jegybank be is jelentette, hogy hajlandó beavatkozni a piaci folyamatokba. A Bloombergnek erről Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank elemzője azt mondta: ezzel csak az extrém kilengéseket lehet megakadályozni. A jegybank ezer milliárd rubelt, vagyis 3860 milliárd forintot pumpál bele a bankrendszerbe.

Az első nyugati szankciókat már akkor bejelentették, amikor az invázió el sem indult, de Oroszország független államként ismerte el a szakadár területeket. Joe Biden amerikai elnök ekkor közölte, hogy Oroszországnak ez után nem lesz lehetősége amerikai forrásokból finanszírozni az államadósságát, és több más ország is csatlakozott ehhez, az EU vezetői pedig korlátozták az orosz állam és az orosz kormány hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz. Abban teljes volt az egyetértés, hogy ez csak a szankciók első körét jelenthette, még keményebb gazdasági lépések jöhetnek, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát. Most a tőzsdéken is idegesen várják, mi következik. Már csak azért is, mert a 2014-es szankciókon látszott, hogy azok komoly károkat tudnak okozni Oroszországnak: a rubel azóta sem tudott visszatérni a korábbi árfolyamának közelébe sem, az infláció 2015-ben 15,5 százalékig szaladt fel Oroszországban, a GDP abban az évben közel 2 százalékkal visszaesett, és 2016-ban is csak 0,2 százalékkal tudott nőni.