Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Az Európai Bizottság még elemzi azt a levelet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök küldött múlt pénteken a Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökének” – válaszolta a Privátbankár kérdésére Andrea Masini, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője.
Az Orbán Viktor által írt levélnek volt némi sürgető jellege, ugyanis részben azonnali hatállyal kívánta lehívni a hitelkeretet is, amit a magyar kormányfő a menekülthullámmal és a gazdasági szankciók kedvezőtlen hatásaival indokolt, és jelezte, nem az eredeti tervek szerint költenék el a pénzt.
A szóvivő arról is beszélt a portálnak, hogy az eljárás rendje szerint az igénylő feleknek „igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni”.
Ez már jelenleg sem látszik egy rövid távon megvalósítható folyamatnak, pláne ha azt is hozzávesszük, hogy a Bizottság esetleges jóváhagyását követően még az Európai Tanácsnak is el kell azt fogadnia. A támogatásnak komoly feltételrendszere van, a magyar kormány tavalyi igénylését a mai napig nem fogadta el a Bizottság.
Orbánnak levél helyett értékelhető tervet kellett volna küldenie Brüsszelbe
Hiába küldött a magyar miniszterelnök pénzt kérő levelet az Európai Bizottság elnökéhez, az ehhez szükséges konkrét tervet még várják Brüsszelben. Annak hiányában érdemben nem foglalkoznak a magyar igényekkel, amelyekre egyébként az EU más, bár jóval szerényebb forrásokat biztosít.
