A Figyelőnek adott interjút Varga Mihály az elmúlt 12 évről és a Fidesz terveiről. A lap arról kérdezte a pénzügyminisztert: egyetért-e a Magyar Nemzeti Bankkal, miután az MNB rontotta a 2022-es növekedési kilátásokat.

Varga azt mondta erre, a kormány eredetileg 5,9 százalékos GDP-növekedéssel számolt az idei évre, most már látszik, hogy „a háború és a magas energiaárak miatt ennél valószínűleg kisebb lesz a bővülés üteme”. Most legalább 3-4 százalékos növekedéssel számolnak idénre. (Az MNB 2,5-4,5 százalék közötti sávba várja a növekedést.)

Az inflációról konkrét számot nem mondott még csak becslés szintjén sem, azt is hozzátette, nem véletlen, hogy a jegybank sem határozott meg inflációs tól-ig sávot, csak hozzávetőleges tartományt jelölt ki erre az évre. Mint azt már megírtuk, az MNB 7,5 és 9,8 százalék közötti éves inflációt vár.

Varga arról is beszélt, hogy ha az EU-s helyreállítási alap pénzei megérkeztek volna Magyarországra és Lengyelországra, akkor még nagyobb lehetett volna a 2021-es gazdasági növekedés, ehelyett azok az államok tettek szert versenyelőnyre, amelyek megkapták ezt a támogatást és a pénzt beforgatták a gazdaságukba. Ebből természetesen nem azt a következtetést vonta le, hogy változtatni kellene mindazon, amit az uniós döntéshozók kritizálnak a magyar helyreállítási terven – főképp korrupcióellenes intézkedéseket vár el az EU –, hanem azt, hogy diszkriminálják Magyarországot.