Még január elején tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, hogy 536 milliárd forint volt a novemberi külkereskedelmi hiány, ami az elmúlt évek harmadik legrosszabb havi adata volt. Mostanra elkészültek a második becslésükkel is, és ebben jócskán rontottak a számon: most már 590 milliárd forintról van szó. Így pedig már nem a harmadik, hanem a második legrosszabb havi mutató ez (a legrosszabb a 2022. augusztusi, a júliusi csúszott le a harmadik helyre). Az év első tizenegy hónapjában 2021-ben még 715 milliárd forint volt a többletünk, ebből lett mostanra 3210 milliárd forintos hiány.

A külkereskedelmi hiány azt jelzi, hogy mennyivel több pénzt kellett fizetni a Magyarországra behozott külföldi áruknál azért, mint amennyiért magyar termékeket külföldre eladtak. Nem szoktak annyit foglalkozni vele, mint az inflációval vagy a GDP-mutatóval, pedig fontos: a mostani hatalmas hiány azt jelenti, hogy hiába nő a GDP, a megtermelt többletjövedelem jókora része ahelyett, hogy az országot gazdagítaná, elmegy arra, hogy külföldi termékeket vásároljanak.

A novemberi változás fő oka az, hogy energiahordozókból 17 százalékkal kevesebbet sikerült eladni külföldre, mint egy évvel korábban, magyar élelmiszerekből pedig 3,3 százalékkal kevesebbet adtak el más országokban, miközben 9,8 százalékkal több külföldi ételt hoztak be ide.