98 milliárd köbméter földgázt szállíthatna évente a Szibéria ereje 2 földgázvezeték Oroszország északkeleti részéről Mongólián keresztül Kínába 2030-ban. Ez fedezné a kínaiak jelenlegi földgázszükségleteinek az egynegyedét.

A tervek szerint a Szibéria ereje 2 földgázvezetéknek működnie kellene 2030-ra. Ehhez képest alá sem írták erről az egyezményt. Vlagyimir Putyin a csúcstalálkozón annyit mondott, hogy „gyakorlatilag már készen áll az egyezmény a Szibéria ereje 2 földgázvezetékről”, de a közös közleményben csak annyi olvasható, hogy „erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a Szibéria ereje 2 vezeték projekt előrehaladjon.” Nesze semmi, fogd meg jól – ékes diplomáciai nyelven.

Csapás Putyinnak, de jó a környezetvédelemnek

Oroszország számára meghatározó a kőolaj- és a földgázexportja, ebből jön ugyanis a bevételek kétharmada. A költségvetés sem képzelhető el enélkül, hiszen 45 százalékban ez a fosszilis export finanszírozza a büdzsét, amelynek a kiadásai egyre csak növekednek a több mint egy éve tartó ukrajnai háború miatt.

A háború miatt brutális mértékben visszaestek Oroszország bevételei az európai energiaexportból annak ellenére, hogy az árak közben jelentősen megemelkedtek. Februárban csak fele annyi pénz érkezett az európai energiaexportból, mint tavaly ilyenkor. Moszkva kétségbeesetten keresi az alternatívát, és az olaj esetében ezt meg is találta, hiszen annak szállítása jórészt a tengeren történik (az EU, részben a magyar ellenállás miatt, csak a vezetéken érkező olajra rakott szankciót).

A földgázhoz viszont jobb a vezeték, még akkor is, ha olyan nagy távolságról van szó, mint a Szibéria ereje 2 esetében. Rövid távon a kínaiak segítettek is, mert jelentősen növelték az olaj, a földgáz és a szén importját Oroszországból. A Reuters számításai szerint 52,1 milliárd dollár volt a kínai energiaimport Oroszországból 2021-ben, míg 2022-re ez már 81,3 milliárd dollárra emelkedett.

Peking persze vígan kihasználta az oroszok szorult helyzetét, és legkevesebb 5 milliárd dollárt nyert azon, hogy olcsóbban kapta meg az energiahordozókat, mint a világpiaci ár.

Az oroszoknak mindenképp találniuk kell valakit, aki megveszi azt a hatalmas földgázmennyiséget, melyet az ukrajnai háború előtt Európában adtak el. Kína a logikus alternatíva, de Pekingnek nem sürgős az egyezmény.

Ráadásul a környezetvédők is árgus szemekkel követik az eseményeket, hiszen ha létrejönne a Szibéria ereje 2 földgázvezeték, annak globálisan lenne negatív hatása a környezetre.

Miért nem sietnek megállapodni a kínaiak?

„A kínai olajfinomítók jobban szeretik az egyedi megállapodásokat, mert így olcsóbban szerezhetik meg az orosz olajat. Peking ugyanakkor nem akarja hosszú távra elkötelezni magát. Nem akar olyan egyezményt kötni, amelyikből nehéz lenne kiszállni” – nyilatkozta a Time magazinnak a Columbia egyetem energiaszakértője, aki már évek óta tanulmányozza a kínaiak energiapolitikáját. Erica Downs szerint egészen egyszerűen arról van szó, hogy a nagy kínai cégek nem akarnak hosszú távú egyezményeket kötni egy olyan állammal, amely belebonyolódott egy háborúba Ukrajnában.

Peking sem akar túlságosan függő viszonyba kerülni az orosz energiától, hiszen Putyin megmutatta: kész zsarolásra használni az ilyen helyzetet. Kína olajszükségletének csaknem háromnegyedét, és földgáz szükségletének csaknem a felét importálja. Számít az orosz energiaimportra, de nem akar függeni tőle.

Hszi Csin-ping elnök nem is oly rég Szaúd-Arábiában tárgyalt, hogy diverzifikálja az energiaimportot. Iránnal érvényes hosszú távú energiaimport szerződései vannak Pekingnek, vagyis számukra az orosz földgázimport fokozása egyáltalán nem létkérdés. Putyinnak viszont az, hiszen jelenleg csak jelentős diszkonttal tudja eladni a földgázt és a kőolajat Kínának. Peking közben gyors tempóban áll át a megújuló energiahordozókra, és nem biztos abban, hogy szüksége van-e a Szibéria ereje 2 gázvezetékre.

A Financial Times arra hívta fel a figyelmet, hogy Mongólia szépen csendben kiszállt a Szibéria ereje 2 projektből, pedig a hosszú vezetéknek a tervek szerint át kellene haladnia az országon.

Mit mondanak az oroszok? Igyekeznek jó képet vágni a kínaiak halogató taktikájához, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, aki az energiaszektor irányítója Oroszországban, a csúcstalálkozó után annyit mondott, hogy „reméli, még az idén aláírhatják az egyezményt”.