„Az előzetes értékelésben úgy fogalmaztunk, hogy az egyik szemünk sírhat, a másik nevethet. Utóbbit arra alapoztuk, hogy Magyarország kiléphet a technikai recesszióból. Sajnos a helyzet ennél sokkal borúsabb, mindkét szemünk sírhat.” Így indította Virovácz Péter, az ING elemzője a ma reggel kiadott GDP-adat értékelését, és tényleg nem nagyon lehet jó híreket találni abban, amit most lát a KSH.

Mint írta, az elemzői várakozás az volt, hogy legalább az első negyedévhez képest javul a helyzet, hiszen Magyarországon a GDP-adatok jelenlegi rendszerben történő közlése óta (1995) soha nem fordult elő olyan, hogy a magyar gazdaság zsinórban négy negyedéven keresztül zsugorodjon, még a 2008-2009-es világválság során is három negyedévnyi visszaesés után jött egy stagnáló negyedév. Ehhez képest még a stagnálástól is nagyon messze voltunk, 0,3 százalékos lett a negyedéves visszaesés, az pedig, hogy a tavaly ilyenkorinál 2,3 százalékkal gyengébb az adat, 2020 vége óta a legrosszabb szám.

A részletekről pontos adatokat majd később ad ki a KSH, Virovácz szerint viszont néhány fontos folyamat már most kiolvasható a számokból és a közleményből:

• az ipar gyenge,
• a szolgáltató szektor az eddigi negyedévekben még képes volt jó teljesítményt nyújtani, most viszont „a valóság utolérte ezt a szektort is”, annyira visszaesik a vásárlóerő a drágulás miatt,
• a szolgáltatásokon belül az egészségügyet emelte ki a KSH, vagyis a magánegészségügy felfutása segítheti a növekedést,
• a mezőgazdaság esetében pedig csak „jó teljesítménynek” nevezi a KSH növekedést, vagyis várhatóan azt fogjuk látni a részletes számokban, hogy nem kiugró, csak a tavalyi aszályos évhez képest jó lett az agrárium negyedéve.

A GDP 2023 első fél évében 1,7 százalékkal csökkent.

Ezzel a teljesítménnyel és a továbbra is negatív reálbér-növekedéssel számolva a kormány 1,5 százalékos GDP-növekedési célja irreálisnak tűnik

– írja Virovácz. Még az adatközlés előtti úgy számolt, hogy 0,2-0,4 százalék körüli GDP-növekedés jöhet 2023 egészében, de a friss adat után ezt újra kellett gondolnia, most már jelentős esélyt lát arra, hogy a magyar gazdaság 2023-ban összességében nem lesz képes pozitív növekedést elérni. Persze a második félév jobb lehet az elsőnél, „az első félévben ásott gödör azonban túl mélynek tűnik ahhoz, hogy gyorsan kimásszunk belőle”.

A havi termelési adatok már mutatták, hogy a legtöbb fronton visszaesés következett be április-júniusban: a kiskereskedelem különösen, de az ipar és az építőipar is meglehetősen gyengén teljesített a tárgyidőszakban. Az azt megelőző időszakban a mezőgazdaság, az egészségügy és néhány piaci szolgáltatás teljesítménye részben ellensúlyozta a termelő ágazatok és a kereskedelem gyenge kibocsátást. Főként a piaci szolgáltatások esetében ez ezúttal nem történt meg.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője így úgy számol: bár a második félévben továbbra is pozitív számokra számíthatunk, összességében elkerülhetetlennek látszik az éves szintű recesszió.

Szerinte a mélypont a második negyedév végére tehető, júliustól elindulhat(ott) felfelé a konjunktúra. A lassuló, de még mindig extrém magas infláció még mindig szorítja vissza a fizetőképes keresletet, ezzel együtt a hamarosan pozitív tartományba lépő reálbérváltozás kedvező fordulatot hozhat. A restriktív monetáris politika, a kormányzati halasztások és az uniós források elmaradása a beruházási aktivitás érdemi lassulását eredményezik. Ráadásul a globális gazdaság fellendülése is várat magára, ez pedig hátráltatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását.

Úgyhogy ha valaki a pozitív híreket keresi, az olvassa a Pénzügyminisztérium közleményét: szerintük jó hír az, hogy majd a második félévben javulni fog a helyzet.