Geopolitikai válság fenyegeti a világot - jósolja Nouriel Roubini az ukrajnai háborúra és a gázai konfliktusra utalva, de szerinte az USA és Kína kapcsolata a meghatározó. Márpedig ez “jéghideg” maradt Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozója után is - írja a Project Syndicate oldalon a közgazdász.

“A hidegháború az Egyesült Államok és Kína között azt jelentheti, hogy egyre inkább darabokra szakad a világgazdaság, a globális ellátási láncok egyre jobban balkáni jellegűek lesznek. A neoliberális szabadkereskedelem kimegy a divatból, és visszatér a nemzeti iparfejlesztés kora. A kereskedés biztonsága válik fontossá. A világ mindinkább kettéválik gazdasági, pénzügyi és technológiai szempontból” - írja Roubini tavaly megjelent könyvében azt fejtegette, hogy adósságválság fenyegeti az egész világot: “A háztartások, a vállakozások, a pénzpiacok és az államok adóssága nem érte el a globális GDP 100%-át a hetvenes években , de 1999-ben már annak 200%-ára emelkedett. Tavaly ez 350% volt. Ne higgyük, hogy ez a jelenség csak a fejlett országokat érinti: náluk 420%, de Kínában is 300%.

Nagyon magas volt az adósságarány szinte mindenütt , de ez addig nem okozott nagy problémát, amíg a kamatok alacsonyak voltak. Emiatt és a mennyiségi lazítás következtében sok olyan cég és pénzintézet is túlélte a fizetésképtelenséget, amelyeknek meg kellett volna bukniuk. A pandémia idején újra nagy hiteleket kaptak, hogy túléljék a fizetésképtelenséget. Én zombiknak nevezem ezeket a vállalkozásokat és pénzintézeteket, amelyek így élték túl a válsághoz. Csakhogy ez végső soron inflációhoz vezetett el, és a hetvenes évek óta először a világgazdaság újra szembekerült ezzel. A zombik számára a kamatláb emelése - az infláció elleni logikus lépés - végzetes lehet. Ennek eredménye recesszió lehet az Egyesült Államokban jövőre” - jósolja Nouriel Roubini.

Rámutat arra, hogy a jövő évi válság más lesz mint a 2008-as, amelyet elsőként jósolt meg. Akkor ugyanis az ingatlanpiac omlott össze, és nemcsak az Egyesült Államokban. Most, a magas kamatok idején nagyon sok minden kiválthatja a minden eddiginél nagyobb adósságválságot. “Ezért írom a könyvemben, hogy minden adósságválságok anyja fenyeget. Tételezzük fel, hogy már be is köszöntött a recesszió: mind a háztartások, mind a vállalatok jövedelme csökken. A másik oldalon az értékpapírok ára is esik. A készpénz sem nyújt menedéket, mert az infláció azt is megcsapolja. Mindenki belekerülhet a Bermuda háromszögbe: csökken a munkajövedelme, kevesebbet érnek az értékpapírjai, közben viszont fizetni kell nemcsak a számlákat, de törleszteni kell az adósságot is. Emiatt azután a bankok és más pénzintézetek, amelyek kölcsönzéssel foglalkoznak, maguk is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Akkor aztán közbeléphet az állam, hogy megmentse a magánszektort. Ez azt jelenti, hogy a magánadósság államadóság lesz. Csakhogy az államokat magánbankok és pénzintézetek finanszírozzák."

Az eurozónában ez következett be: az államok megmentették a bankokat. Csakhogy ezzel felmerült az államok fizetésképtelenségének réme, amely azután azokat a bankokat is fenyegette, amelyek ezeket az államokat finanszírozták - mondta korábban a McKinsey Forward Thinking adásában Nouriel Roubini.

A globalizációnak vannak nyertesei és vesztesei

Az adósságválság mellett a globalizáció visszafordulása is fenyegető megatrend (Megathreat) lehet a jövőben Nouriel Roubini szerint. A New York mellett élő közgazdász elmondta magáról, hogy ő igazi világpolgár: Isztambulban született perzsa zsidó családban, közgazdasági tanulmányait Itáliában végezte, majd az Egyesült Államokban folytatta, ahol nemrég ment nyugdíjba mint egyetemi professzor. Könyvében rámutat arra, hogy kezdetben a globalizáció ellenfelei azok voltak, akik vesztesnek érezték magukat: a munkások a fejlett világban. Az ő munkahelyeik váltak outsourcing áldozatává, hiszen Kínában olcsóbb volt a munkaerő. Persze nemcsak ezért vándorolt ki a termelő tőke Kínába és más fejlődő országokba, azért is, mert a környezetvédelem ott nem prioritás. “Most azután jön a geopolitika” - mondja Nouriel Roubini arra utalva , hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. A szabadkereskedelem helyét elfoglalta a biztonságos kereskedés elve.” A globalizáció visszafordulása már a nagy pénzügyi válsággal megkezdődött. Nem arról van szó , hogy megszűnne a globalizáció hanem lelassul, egyes területeken visszafordul.

Miért jelenthet ez óriási fenyegetést a jövőben? “Ha a biztonságot a hatékonyság elé helyezzük, akkor ezzel drágábban termelünk, és előidézhetünk stagflációs válságot. Ráadásul a kereskedelmi háborúk gyakran nem mások, mint proxy háborúk a nagyhatalmak között. Ezért nem szabad alábecsülni a globalizáció visszafordulását” - hangsúlyozza a Végzet közgazdásza. Aki szerint stagfláció fenyeget majdnem minden fejlett gazdaságot. A hivatalos inflációs cél ugyanis 2%, és bár szinte mindenütt csökken az áremelkedés üteme, de ettől a céltól még nagyon messze jár.

Még egy tényező erősítheti a stagflációt, amelyet Roubini igencsak valószínűnek tart a világgazdaságban: ez pedig az elöregedés általános tendenciája. Ez már nemcsak a fejlett államokat jellemzi, de az olyan országokat is, mint Kína vagy Oroszország. Az öregek általában nem termelnek, nem vállalkoznak, hanem megtakarítanak. A fiatalok viszont termelnek és vállalkoznak, emellett félre is tesznek pénzt. Ennek is stagflációs hatása van a világgazdaságra. A munkabérek is emelkedhetnek a fejlett országokban, hiszen a migrációt egyre jobban korlátozzák. Ez is inflációs hatású folyamat. A megatrendek ezért a tartós stagfláció irányába mutatnak. Nouriel Roubini szerint ez jellemezhető majd az egész előttünk álló évtizedet is a világgazdaságban.

75 évig béke és prosperitás jellemezte a világot 1945 után, de ennek vége - írja kiemelve, hogy régen nem kellett a környezetvédelemmel foglalkozni, mára azonban az is kiderült, ez igencsak drága.

“Sokan feltételezik, hogy ezek a több ezermilliárd dolláros beruházások a klímavédelem elleni harcban gyorsítják a gazdaság növekedését, de ez nem így van. Olyan ez, mint a háború utáni helyreállítás. Ráadásul a Nemzetközi Valuaalap és a Világbank becslései szerint a fejlődő államok 60%-a és a feltörekvő államok 25%-a nem lesz képes az adósságát finanszírozni, vagyis annak átütemezésére kényszerül. Emiatt komoly belpolitikai válságok alakulhatnak ki, különösen, hogy Latin-Amerika nagy részén baloldali populista rendszerek uralkodnak” - írja Nouriel Roubini, aki nyilvánvalóan még az argentin elnökválasztás előtt írta meg cikkét hiszen ott egy Trump-követő szélsőjobboldali politikus jutott hatalomra, aki úgy akarja kezelni a 143%-os inflációt és az ország adósságválságát, hogy áttérne a dollárra.

“Ha félünk szembenézni ezekkel a problémákkal és fenyegetésekkel, akkor könnyen végezhetjük úgy, mint 1945 előtt, amikor a nagyhatalmak ellentétei világháborúhoz vezettek” - hangsúlyozta Nouriel Roubini.

A mesterséges intelligencia mentheti meg a világgazdaságot

Drámai mértékben átalakíthatja a világgazdaságot a mesterséges intelligencia, amely egyszerre gyorsíthatja fel a növekedést és a munkahelyek megsemmisítését. “Van olyan forgatókönyv is, amely azt jósolja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével elérhető lenne évi 10%-os gazdasági növekedés, de közben a munkanélküliség megközelíthetné akár a 80%-ot is. Ez húsz év múlva realitás lehet.”

Ez önmagában is nyilvánvalóan nagy probléma, de “valószínűleg tovább növekedne az egyenlőtlenség a társadalomban. Ha valóban évi 10%-os lenne a növekedés a mesterséges intelligencia hatására, akkor nagyobb lenne a torta, amelyet szét lehet osztani a társadalom tagjai között. Ehhez persze fenn kell tartani azt a vezető szerepet, amelyet az Egyesült Államok jelenleg a mesterséges intelligencia terén élvez. A stagflációs hatások középtávon visszafoghatják a gazdasági növekedést, és fokozhatják a fenyegetést a társadalom stabilitására és a geopolitikai ellentétekre. Ezért a mi fő prioritásunk az kell, hogy legyen: éljük túl a következő kaotikus évtizedeket” - tanácsolja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon.