Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Pár nap, és máris utalja a vételár negyedét, 12,7 milliárd forintnyi előleget az arab befektető a Rákosrendezőre álmodott Mini-Dubaj-projekt földterületeiért – derül ki az adásvételi szerződésből. Annak mellékletéből pedig a vázlatrajzok alapján az is, hogy hol milyen új funkciókat terveznek, és mekkora beépíthetőséggel számolnak. Váratlan fordulatként közben Karácsony Gergely bejelentette, hogy a főváros élni kíván az elővásárlási jogával, vagyis megvenné a befektetők helyett a területet.  

Nettó 59 286 forintos négyzetméteráron, összesen nettó 50,9 milliárd forintért adta el a magyar állam a sokat vitatott Mini-Dubaj-projekt rákosrendezői földterületét az arab befektetői csoport magyarországi projektcégének, az Eagle Hills Hungary Zrt.-nek – derül ki más mellett a már január 16-án aláírt, de csak január 20-án bejelentett adásvételi szerződésből – amely miatt kiakadt Karácsony Gergely főpolgármester is –, ami már elérhető az eladó, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. honlapján

A szerződés első oldala
MNV Zrt.

Az adásvétel bejelentésekor a HVG is írt róla, hogy a Rákosrendezőnél lévő 85 hektáros terület fejlesztésére a beruházó több mint 12 milliárd eurót szán, és a program hivatalos neve nem Mini- vagy Maxi-Dubaj, hanem Grand Budapest lesz. A rozsdaövezetben felépülő új városrészt az Abu Dhabi Eagle Hills ingatlanfejlesztő kivitelezheti, a beruházó luxuslakásokat és irodaházakat tervez, a kormány pedig egy korábbi rendelettervezete alapján jókora közlekedésfejlesztést tenne ehhez hozzá. A projektet az a Mohamed Alabbar vezeti, aki a sokat támadott belgrádi új városnegyed építésén is dolgozott. 

A teljes vételár már a beruházó bejelentését követő nemzetgazdasági minisztériumi tájékoztatásból kiderült, ahogy az is, hogy a teljes vételár nem azonnal érkezik az államkasszába, hanem három részletben, legkésőbb 2039. március 13-ig. Az MNV honlapján közzétett 46 oldalas szerződésből több részlet is kiderül, miközben a kontraktushoz 26 oldalas melléklet is tartozik, valamint egy 12 oldalas letéti szerződés teszi teljessé a dokumentumcsomagot. A szerződést böngészve kiderül például, hogy az első részlet, ami a vételár negyede, nettó 12,7 milliárd forintnyi előleg már a szerződés aláírása után 10 munkanappal, vagyis január 30-án megérkezik az államhoz. 

„Egy fél kerület mostantól egy másik ország irányítása és felügyelete alatt áll Budapesten” – sorozatos támadás alatt áll Mini-Dubaj

Vitézy Dávid nem érti, hogy fér össze a projekt a kormány „szuverenitásvédelmi” politikájával.

Érdekesség, hogy a nemzeti szuverenitásra oly büszke magyar kormány, amely ennek megóvására még külön állami szervet, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozta, a szerződésben lényegében teljes szuverenitási kapitulációt mutat be, hiszen például eladóként vállalja, hogy a vevő által 2025. december 31-ig jelzett „a tervezett beruházás megvalósításához szükségesnek tartott esetleges további jogalkotási és jogszabály-módosítási intézkedéseket” mint igényeket közösen megvitatják, és meghatározzák a végrehajtás menetrendjét. Ha viszont megállapodni nem tudnak, akkor – folytatódik a szerződés – a vevő 2027. június 30-ig jogosult elállni a szerződéstől.

A szerződéshez tartozó 26 oldalas mellékletben is vannak érdekes részletek, például jelzik benne, hogy a fejlesztési terület mely részein lehetne 250 vagy akár 500 méteres felhőkarcolókat is felhúzni, de ez elvi lehetőség, és egyébként már Lázár János építési és közlekedési miniszter tárcája előre jelezte, hogy nem támogatják az 500 méteres magasházak építését. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis Budapesten legfeljebb 90 méteres épületeket lehet építeni – kivétel azonban már így is van, mert a sok vitát kiváltott Mol-torony például közel 150 méter magas. A szerződés melléklete szerint a rákosrendezői területen ennél akár háromszor magasabb felhőkarcolók is épülhetnének – ha Lázárék mégis engednék:

MNV Zrt.

Nem mellékes az sem, hogy mekkora lehet a terület más részein a beépíthetőség a felszín alatt és felett, mekkora kell legyen a zöld terület, és mekkora lehet ingatlanrészenként az egyes épületek magassága. Ezeket az adásvételi szerződés melléklete – vélhetően a kerületi szabályozási terv alapján – részletesen le is írja, azonban a táblázat az MNV által közzétett szerződésben nagyítás mellett is olvashatatlanul apró betűkkel van szedve, így ezek az értékek egyáltalán nem látszanak, az adatok értelmezhetetlenek.

Közben a beruházás szempontjából kulcsfontosságú bejelentést tett Karácsony Gergely. A főpolgármester bejelentette, hogy a szerződés alapján a főváros egyik cégének, a Fővárosi Távhőszolgáltató Zrt.-nek elővásárlási joga van Rákosrendező területére, és a főváros élni is kíván ezzel az elővásárlási joggal. Azt mondta, az adásvételi szerződés csak akkor lép életbe, ha azok, akiknek elővásárlási joguk van a területre, lemondanak arról, ám – mint jelezte – nem fognak róla lemondani, mert megvásárolják a területet:

Karácsony Gergely: A fővárosnak elővásárlási joga van Rákosrendező területére, amivel élni is fog

Karácsony Gergely bejelentette, hogy a főváros megvásárolja a Mini-Dubaj területét.

Megszólalt Vitézy Dávid is, aki egyetért a főpolgármesterrel abban, hogy a rákosrendezői területre tervezett Mini-Dubaj-beruházást akadályozza meg a főváros, ha teheti. A fővárosi Podmaniczky-frakció vezetője ezzel arra reagált, hogy az időközben nyilvánosságra hozott szerződést böngészve a főváros rájött, hogy elővásárlási joga van a területre, és ha él vele, akkor a szerződés nem tud hatályba lépni, az arab befektetők pedig nem tudnak oda új városnegyedet, több száz méteres felhőkarcolókat építeni.

Vitézy a mini-Dubajról: Ha tud élni a főváros az elővásárlási jogával, akkor élnie is kell!

A fővárosi politikus szerint a Rákosrendező területére vonatkozó adásvételi szerződéssel az is baj, hogy “gyakorlatilag minden magyar jogszabály és építési szabály alól felmentik az arab beruházókat”.

Frissítés:

Nem sokkal cikkünk megjelenése után az MNV Zrt. honlapján kicserélték a szerződés mellékleteit tartalmazó 26 oldalas dokumentumot, amelyen kis felbontással, olvashatatlan minőségben volt csak látható az a fontos táblázat, amely a beépíthetőséget, illetve az épületek engedélyezett legnagyobb magasságát sorolja fel. A jobb minőségben újra feltöltött dokumentum vonatkozó táblázatában már látszik, hogy valóban elérhetik a terület egyes részein az épületek a 250 vagy akár az 500 méteres magasságot is:

MNV Zrt.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!