Az államháztartás központi alrendszere (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) 4095,8 milliárd forintos pénzforgalmi hiánya alapján a kormányzati szektor uniós, eredményszemléletű hiánya a GDP 4,8%-a körül alakulhatott – erősíti meg a 2024-es államháztartási folyamatokat részletesen bemutató jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A jelentés emlékeztet rá, hogy az államháztartás központi alrendszerének az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 2,9%-os, GDP-arányos hiányhoz tartozó pénzforgalmi hiánya 2514,8 milliárd forint volt. Arra is emlékeztetnek, hogy a hiánycélokat év közben felemelték – végül GDP-arányosan 4,5 százalékra. Vagyis még a megemelt hiánycélt sem sikerült teljesíteni tavaly.

Sikerült máshonnan beszedni a kimaradó áfabevételt

Bár a költségvetés sarokszámai változtak, a kormány nem módosíttatta az Országgyűléssel a költségvetési törvényt. Így a 2024-es teljesüléseket csak az eredeti költségvetési törvény előirányzataihoz, illetve a 2023-as teljesülésekhez lehet viszonyítani.

Ami a bevételi oldalt illeti, az előirányzat 99,5 százalékra teljesült. Ehhez azonban jelentős megszorításokra volt szükség. Elsősorban azért, mert a gyenge belső kereslet miatt a fogyasztási adók messze elmaradtak az előirányzattól.

Különösen az általános forgalmi adóban, áfában, ahol 1,1 ezer milliárd forintos elmaradás mutatkozott, az előirányzat csak 86 százalékra teljesült.

Még úgy is, hogy a bevétel közel 400 milliárd forinttal meghaladta a 2023-ast.

Az elmaradó bevételeket kompenzálta például, hogy pénzügyi tranzakciós illetékből 2024-ben 413,8 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami 80,4 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi összeget és mintegy 65 milliárd forinttal a tervezettet. A bevétel alakulásának hátterében a 2024. augusztus 1-jétől hatályos megemelt adómértékek állnak, illetve az, hogy 2024. október elsejétől az adó hatálya kiterjed a konverziót tartalmazó műveletekre is.

Az útdíjakból 2024. december végéig 596,9 milliárd forint bevétel teljesült, ez 192,4 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A magasabb teljesülést alapvetően a forgalmi adatok, valamint a díjrendszereket érintő jogszabályi keretek változása, különösen a külsőköltség-díj bevezetése okozza.

A bírságbevételekből 91,2 milliárd forint folyt be – a bírságtételeket a kormány jelentősen emelte.

A reptér fontosabb volt, mint a családok

A költségvetése elcsúszása alapvetően a kiadási oldalon történt, a kiadások az előirányzat 103,4 százalékára teljesültek. És bár a kormány előszeretettel mutogat a nyugdíjakra és az egészségügyi kiadásokra, egyáltalán nem csak ezek felelősek a túlköltésért.

Kiemelendő a „költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok” – ezek elsősorban a minisztériumokat és a közvetlenül a minisztériumok alá tartozó kiadásokat takarják. Ezeknél 122 százalékra teljesült az előirányzat, a túlköltés több mint 1,5 ezer milliárd forint volt.

„Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások” 180 százalékra teljesültek. A mellékelt magyarázat szerint a 962,3 milliárd meghatározó része tőkeemelésként került kifizetésre – például az állami Corvinus Zrt.-nek, amely a ferihegyi reptér visszavásárlását is végezte.

Az állami beruházási fejezet 245 százalékra teljesült. A kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz (343,3 milliárd forint), az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz (155,4 milliárd forint) és az egyedi magasépítési beruházásokhoz (128,7 milliárd forint) kapcsolódtak.

A határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alapba 101 milliárd forintot tett a büdzsé – másfélszer annyit, mint amennyit eredetileg terveztek.

Amire éppenséggel nem szórta a pénzt a kormány, az a családok támogatása. A lakástámogatások csak a tervezett összeg 92 százalékát vitték el.

A 167,0 milliárd forint kiadás 2023-hoz viszonyítva 277,6 milliárd forinttal teljesült alacsonyabban.

„A 2024. évet mozgatja továbbá, hogy a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK) 2024. január 1-jével új feltételekkel a CSOK Plusz váltotta fel. Emellett az árfolyam- és a referenciahozamok, valamint a további konstrukciókat igénybe vevők létszámának alakulása is befolyásolta a kifizetéseket” – magyarázza az NGM, hogy a kormány jelentősen szűkítette a lakástámogatásokat.

Családügyi támogatásokra az előirányzat 98 százalékát költötte a költségvetés, túlköltekezésről tehát itt sincs szó.

Sokba került a forint gyengülése

Az államadósság év végére megközelítette az 55,5 ezer milliárd forintot. A központi költségvetés adóssága 2024-ben 4613,8 milliárd forinttal növekedett a következő négy tényező eredményeképpen:

• Az első tényező, amely növelte az adósságot, a nettó forintkibocsátás 1813,6 milliárd forint összegben, ami a költségvetés hiányát finanszírozta, és részben a likvid pénzügyi eszközök állományát növelte.
• A második – szintén növelő hatású – tényező a nettó devizakibocsátás volt, amely 1766,0 milliárd forint összegben járult hozzá a hiány finanszírozásához és a deviza-betétállomány növekedéséhez.
• A harmadik – további növelő hatású – tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 1113,5 milliárd forinttal növelte.
• A negyedik – a fentiekkel ellentétes, csökkentő hatású – tényező a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok csökkenése 79,2 milliárd forint összegben.