Múlt szerdán lezárult a Napenergia Plusz Program, amivel bő 23 ezer háztartás jutott energiatárolóval kiegészített napelemes rendszerhez – pontosabban ennyivel kötött szerződést a pályázat lebonyolítója. Ez volt az utolsó, kizárólag háztartási napelemes rendszerek kiépítését célzó támogatási program, és az első olyan, aminek lebonyolítását zökkenőmentesnek mondják az érintettek (bár a legelején kissé döcögősen indult az online regisztrációs felület). 

Legalábbis azok a kivitelezők és ágazati érdekképviselők, akikkel a HVG beszélt. Az egyetlen nagyobb zavart az újranyitás körüli kommunikáció okozott, amikor megemelték a keretet, és újra beadhattak pályázatokat a regisztráltak. “Sokan úgy hitték, hogy még lehet jelentkezni a programra, pedig akkor már csak azoknak volt erre lehetősége, akik előzetesen regisztráltak” – mondta a HVG-nek Szenyán Endre, az A1 Solar Kft. egyik tulajdonosa. A céghez a keret megemelését követően befutó érdeklődők 80-90 százaléka akkor hallott először a programról, és azt hitték, hogy még tudnak pályázni.

AFP

A lakossági napelemes rendszerek kivitelezésével is foglalkozó A1 Solar több mint 600 NPP-s pályázatot benyújtó ügyféllel kötött szerződést, túlnyomó részükkel még a legelső körben. Amikor viszont a minisztérium megemelte a pályázati keretet, és ismét lehetővé vált pályázni a regisztráltak számára, a korábbiak számának alig egy százaléka mozdult meg náluk. A szakember szerint a pályázat második ciklusa ennél fogva nem nevezhető sikeresnek, és valóban jelentős pénzek maradtak meg: a minisztérium múlt pénteki közleménye alapján több mint 10 milliárd forint ragadt be. 

Mégis csak szuperlatívuszokban

Szenyán Endre ettől függetlenül – különösen a 2021-es 100 százalékos, sok sebből vérző napelemes pályázat tapasztalatai tükrében – “csak szuperlatívuszokban” tud beszélni a program lebonyolításáról a kiírás első pillanatától mostanáig. Akár a felhívás érhetőségét, a határidők betartását, a zökkenőmentes adminisztrációt, a kifizetések időbeli megtörténtét vesszük. “Ha ez lenne minden idők legrosszabb pályázata, akkor nagyon örülnénk.” Pályázatos ügyfeleik negyedénél már be is fejeződött a kivitelezés, és úgy számol, idén nyár elejéig a többieknél is a munka végére érnek. 

A pályázat lebonyolítását Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke is elismerte, aki szerint a korábbi 100 százalékos pályázathoz képest sokkal pozitívabb, gördülékenyebb volt az adminisztráció, és a finanszírozás is gyorsabban ment, nem beszélve az időközi teljesítések zökkenőmentes kifizetéséről, mondta. 

Ő is problémásnak tartja, hogy alig volt már hátra az előregisztrációra szánt időből, amikor megemelték a pályázati keretet, vagyis “valójában nem tudtak már többen jelentkezni, csak a további előregisztráltak számára nyílt ki a lehetőség megvalósítani a fejlesztést” – már annak, aki pályázott. 

9 ezren nem mozdultak

A minisztérium korábban közölte, hogy 32 ezren regisztráltak, majd hogy több mint 23 ezer pályázóval kötöttek támogatási szerződést, vagyis nagyjából 9 ezren nem is léptek ennél tovább (a megmaradt 9,4 milliárd forintból még közel 2300 pályázóra juthatott volna forrás, ha a pályázatonkénti 4,1 millió forintos átlagos támogatással). Hogy miért nem pályáztak végül, annak sok oka lehet – mégsem lett meg a szükséges önrész, eladták az ingatlanjukat, megváltoztak életkörülményeik, szűkülhetett a kivitelezői kör is –, bár ezek csak találgatások, jelezte az alelnök, akinek szintén feltűnt, hogy a kiíró a pályázat utolsó heteiben nagy erőkkel igyekezett megmozgatni a nem pályázó regisztráltakat..

Az ágazatot tekintve viszont így is kijelenthető szerinte, hogy

ez a program biztosíthatja a lakossági piacot célzó kivitelezők idei megélhetését.

Hogy később mi lesz, azzal kapcsolatban szkeptikus. A kimondottan napelemes programnak ugyan vége lett, de nincs minden veszve azok számára, akik állami támogatással szeretnék megújuló energiával biztosítani otthonuk áramszükségletét. A falusi otthonfelújítási támogatás keretein belül is lehet ugyanis ilyen fejlesztésre pénzt kérni. Az összesen hatmillió forintos beruházási keret elvben elég lehet napelemek kiépítésére, sőt hozzá kapcsolt energiatároló telepítésére is (ami fura mód ebben az esetben nem kötelező), más kérdés, hogy lesznek-e elegen, akik erre pályáznak, megrendelést biztosítva az ágazatnak. 

Napelem napenergia napelemtelepítés

Kriza Márton

Ez korántsem biztos: a támogatható felújítási munkálatok köre bőre, de a támogatásra jogosultaké szűkre szabott: a legfeljebb 5000 lakosú településen, olyan kapcsolatban élő házas- vagy élettársak pályázhatnak, akiknek legalább egy gyermeke született (vagy hamarosan születik, részletek erre). Ráadásul utófinanszírozású, és intenzitása is kisebb: legalább 50 százalékos önerő szükségeltetik hozzá. 

Száz százalékról indultunk, aztán lett belőle kétharmados, most pedig 50 százalékos támogatási arány

– állapította meg az ágazati érdekképviselő, aki szerint mindenkinek jobb lenne – az államnak olcsóbb, a megrendelőnek, kivitelezőknek kiszámíthatóbb –, ha nem ilyen-olyan pályázatokra kellene várniuk, hanem békén hagynák a piacot, és ennek a legelső lépése az lehetne, ha nem korlátoznák az átvételi árakat kilowattonként 5 forintban, és csökkentenék a rendszerhasználati díjakat az energiaközösségek esetében.

“Ha nem egyesével elbírált, túldokumentált, adminisztratív pályázati rendszerrel tartanák a felszínen a piaci szereplőket, hanem 35 forintra emelnék az átvételi árat, és akkor mindenki saját erőből telepítene, illetve hosszú távon a sávos tarifa – amivel azokat a fogyasztókat lehet díjazni, akik akkor használják az áramot, amikor éppen olcsó termelik a megújulók – lehet logikus és használható megoldás.” 

De hogy áll a rossz hírű 100 százalékos pályázat?

Bár az NPP-t egy év alatt lezavarták, a korábbi 100 százalékos támogatású pályázat lebonyolítása még mindig tart. Ez az a pályázat, amiről először az derült ki, hogy a drágulás miatt nem lehet tartani a 100 százalékos támogatási arányt, majd az adminisztrációs problémák, és a megítélt támogatások folyósításának elhúzódása egy legalább egy vállalkozás bedőléséhez vezetett, ami miatt úgy tűnt, pályázatos ügyfelek tömegei maradnak hoppon.

Azóta újabb és újabb határidő-hosszabbítások történtek, az MNNSZ alelnöke szerint jelenleg 2026 első negyedévig – vagyis még egy jó évig – van idejük az erre pályázóknak, hogy befejezzék a kivitelezéseket. A pályázatnál jelenleg a kifizetések is gördülékenyebbek, mint korábban. “Nagyon sok cégnek ez az utolsó szalmaszál” – ezt már Szenyán Endre mondta a 2021-es pályázatról. Szerinte tavaly év végére rendszeressé váltak a kifizetések, és “már eljutottunk odáig, hogy számolhatunk ezekkel a bevételekkel. Szilágyi László szerint a záróelszámolásra beadott kész pályázatok kifizetési aránya 90 százalék felett alakul. “Ez egyrészt kedvező fejlemény, másrészt azt jelzi, hogy még mindig vannak pénzhez nem jutott kivitelezői körök.“

Csakhogy mivel sok kivitelező felszívódott, váltott tevékenységet vagy ment külföldre dolgozni, illetve sokuknak az stratégiája, hogy csak akkor kezdik a következő munkát, ha egyet már kifizettek, rendkívül lelassult a kivitelezés üteme, ami nehezíti a lezárást. 

Pozitív fejlemény, hogy a korábban bedőlő cégek ügyfelei, egyedi elbírálás alapján anélkül válthatnak, hogy bevasalnák rajtuk az azóta bedőlt cég által lehívott, így elpárolgott előlegeket. Szilágyi László szerint már más cégek esetében is kezdeményeztek hasonló egyedi elbírálást, és több ilyen kezdeményezés is folyamatban van, jó az együttműködés a lebonyolító ÉMI-vel, akik “láthatóan keresik a megoldásokat, igyekeznek támogatást nyújtani, hogy aki nyert a pályázaton, hozzájusson a rendszeréhez”.

Nyitóképünkön illusztráció! Fotó: Kriza Márton