„Nincs logika az amerikai külkereskedelmi hiány leépítési szándéka mögött” – mondta a Portfoliónak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója. Donald Trump elnök ugyanis részben arra hivatkozva hirdetett vámháborút az egész világgal szemben, hogy az USA (termék)külkereskedelmi egyenlege negatív, a világ „élősködik” az USA-n, ennek véget kell vetni.

Egy külkerhiány azt jelenti, hogy az adott országban nagyobb a fogyasztás és a beruházás, mint a hazai termelés.

„Ez egy idilli állapot, ha a helyzet fenntartható, és az USA-ban fenntartható, ami kapcsolódik a dollárnak a nemzetközi pénzügyi rendszerben betöltött domináns szerepéhez is”

– véli a szakember.

A múltban

az Egyesült Államok főként alacsony kamatozású külföldi forrásokat vont be, míg az amerikai befektetők többnyire magas hozamú tőkebefektetéseket eszközöltek külföldön, így a külföldi forrásokon és eszközökön pozitív eredménnyel zártak

– egyes kutatók ezért az USA-t a világ kockázatitőke-befektetőjének nevezik. Ez nagyban segítette a külkereskedelmi hiány fenntartását.

Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Institute vezető kutatója

Mónus Márton

A szakember szerint az EU-nak nem feltétlenül lenne érdemes ellenvámokkal reagálnia. Ha a jelenleg felfüggesztett vámok életbe is lépnének, ez a legnagyobb kárt az Egyesült Államoknak fogja okozni, így az amerikai gazdaság gyengülése, valamint Trump elnök népszerűségének csökkenése az, amely elérheti ezen vámintézkedések visszavonását. „Nem gondolom, hogy a válaszlépések elmaradása gyengeséget tükrözne – sokkal inkább megfontolt, racionális gondolkodást” – véli Darvas Zsolt.

„Az USA csak nyugodtan ártson magának, előbb-utóbb belátják majd, hogy ezek hátrányos intézkedések voltak.

Nekünk nem szükséges további károkat okozni magunknak azzal, hogy megdrágítjuk magunk számára az amerikai termékeket.”