Tetszett a cikk?

Lesz nagy csodálkozás, amikor kijönnek a számok 2025 első negyedévéről – ígérte fél éve Orbán Viktor, és tényleg lett, csak nem úgy, ahogy ő gondolta: megdöbbentően gyengén teljesít a magyar gazdaság. Hol van már az idő, amikor a kormány azt mondta, megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint?

Repülőrajttal indítjuk el 2025-öt, csodálatos év lesz ez, amikor végre nemhogy magára talál a magyar gazdaság, hanem példát mutatunk Európának növekedésből – ilyen gyönyörű ígéretekkel volt teli a padlás néhány hónapja, a kormány el is indította a maga „Jó hír!” kampányát. Aztán összetört az álom, az első negyedévben 0,4 százalékkal visszaesett a GDP, az inflációnk újra a veszélyzónába került, és mindez akkor történt, amikor a vámháború igazán még el sem durvult.

Repülőrajt helyett földbe állt a gazdaság: 0,4 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévben

Csodálatos dolgokat ígért a kormány, ezek után a legpesszimistább elemzői véleményeket igazolva indult az év. Eddig sem volt fényes a helyzet, de január és március között éves alapon és 2024 végéhez viszonyítva is visszaesett a magyar gazdaság.

Ahogy azt korábban bemutattuk, a kormány a 2021-es, a 2022-es, a 2023-as, a 2024-es, valamint az eredeti tervek totális képtelensége miatt másodszor is megírt 2023-as költségvetés 4-4, vagyis összesen 20 legfontosabb előrejelzése közül (GDP-növekedés, infláció, hiány, forintárfolyam) háromnál találta el legalább megközelítőleg azt, hogy mi lett végül, a 20-ből 15 esetben jóval rosszabb lett a tervnél a valóság. Ehhez most már szinte biztos, hogy csatlakozik 2025 is. Pedig nem semmi ígéretekből indultunk ki.

Az alaphangot Orbán Viktor adta meg, amikor a 2024. október 11-i rádiószózatában azt mondta: „Összeraktuk az akciótervet, amivel Magyarországnak új lendületet fogunk adni. A gazdasági semlegesség 3-6 százalékos gazdasági növekedést fog jelenteni. Ez a mostani negyedévben még nem fog jelentkezni, azonban 2025 elején robbanásszerű növekedés várható.”

Egy héttel később pedig addig ment a rádióban, hogy „lesz nagy csodálkozás”, amikor 2025-ben ismertetik a gazdaság első negyedéves számait. Hát valóban, lett: a legpesszimistább előrejelzés találta csak el a GDP-adatot, majdnem minden elemző várakozásánál sokkal rosszabb lett a szám. De Orbán tavaly ugyanebben a beszédében azt is hozzátette: miközben Európa helyben jár, „Magyarország ki fog lőni, mert egy gyors alkalmazkodással, a gazdasági semlegesség politikáját meghirdetve és megerősítve el tud lépni a versenyben”. Az EU 14 országából ismerünk eddig adatot, az előző negyedévihez képest 13-ban nőtt már a gazdaság, nálunk visszaesett.

A vártnál jobban nőtt az EU gazdasága, negyedéves szinten egyedül Magyarország rontott

A német és az osztrák gazdaság gyengélkedik, de a kontinens többi része a vártnál jobban kezdte 2025-öt.

Amikor november 3-án a tényleg nagyon rossz harmadik negyedéves GDP-adatokat kommentálta Orbán, akkor szintén azt ecsetelte, hogy most mindjárt jobb lesz: „Minden visszafogottságom mellett azt kell mondanom, hogy fantasztikus év vár ránk 2025-ben”.

Az igazi varázsszóra viszont december végére bukkant rá a Fidesz kommunikációs stábja. Ekkor mondta ki azt a miniszterelnök:

„A legfontosabb, hogy repülőrajtot vegyünk.”

Most egy pillanatra vonatkoztassunk el attól, hogy a sportnyelvben a repülőrajt azt jelenti, hogy már lendületből érkezik a versenyző a rajthoz, szóval valami növekedést nem ártott volna felmutatni 2024 végén. Megpróbálkoztak még az „áttörés éve” szlogennel is, ezt Orbán évértékelő beszédére tartogatták, de amilyen a gazdaságunk helyzete, nem véletlen, hogy aztán ezt nem erőltették.

Az első szép ígéretek arról szóltak, hogy 3-6 százalékos növekedés lesz, ami már akkor kimondottan optimistának tűnt, de az alsó sávja nem totálisan reménytelennek (Bod Péter Ákos fogalmazta ezt meg úgy, hogy amikor először hallotta a számot, azt hitte, hogy nem kötőjel, hanem tizedesjel van a két számjegy között, és úgy bátor, de nem lehetetlen célnak tartotta). A költségvetésbe végül 3,4 százalékot írtak be.

„Az első cél, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható, magas ütemű növekedési pályára.” Ezt már Varga Mihály mondta, akkor még pénzügyminiszterként, amikor tavaly novemberben a Parlamentben bemutatta a 2025-ös büdzsét. Ő hagyományosan óvatosabb megfogalmazásokat használ, mint a legtöbb más fideszes, úgyhogy a kollégáira maradt, hogy nagy frázisokat puffogtassanak: a költségvetés vitájában például a Fidesz-vezérszónok Bánki Erik nyitásképp Cristiano Ronaldót idézve beszélt arról, hogy „nem én hajszolom a rekordokat, hanem a rekordok hajszolnak engem”, azt pedig a KDNP-s Hargitai János fejtette ki, hogy Donald Trump megválasztása „számunkra kedvező”, mert „van végre egy olyan partnerünk, akivel tárgyalni lehet. Ha ez a partner Amerika érdekeit képviseli, a vele tárgyaló Orbán Viktor Magyarország és így Európa érdekeit képviseli, akkor két gondolkodó ember biztos, hogy megállapodásra is fog jutni”.

Aztán elkezdődött az új év, és lehetett látni, hogy nem lesz kolbászból a kerítés idén sem. Orbán Viktort ez nem rémisztette meg, január 24-i rádióbeszédében konkrét számokat mondott: a harmadik-negyedik negyedévben 3,6-3,9 százalék közötti növekedés lesz. „Megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint” – ígérte, és aki képes átlagot számolni, az értette, hogy valójában az év végi nagy növekedés ígéretével az éves 3,4 százalékos tervnek már búcsút is mondott. Ezt hamarosan a teljes kormánykommunikáció követte: 2,5 százalékosra vitték le az éves célt hivatalosan is.

Ilyen a repülőrajt a Varga Mihály vezette MNB szerint: ami pár hónapja még a vészforgatókönyvnek tűnt 2025-re, az most már a legjobb eshetőség

Sokkal nagyobb infláció, kisebb GDP-növekedés – teljesen át kellett írni a 2025-ös előrejelzéseket, annyira rosszul kezdődött az év. Még a választási osztogatás is olyan, hogy majd a következő kormány dolga lesz a költségvetésből kieső pénzt visszatenni. És mindez még sokkal rosszabb is lehet, ha Donald Trump teljesen elszabadul.

A kormány és a NER kiszolgálói azért még egy ideig próbálkoztak a repülőrajt szlogen ismételgetésével. Ezt hallhattuk akkor is, amikor néhány tényleg elfogadható szám érkezett a magyar gazdaságról – a kiskereskedelmi forgalom például már növekszik, egy kicsit bátrabban költik az emberek a pénzüket, és január-februárban nagyon jól indult be a turizmus is, márciusban is csak az fogta vissza, hogy ezúttal nem akkor volt a húsvét.

De akkor is repülőrajtról beszélt a miniszterelnök, amikor ezermilliárd forintnál is több pénzt kifizettek a nagy infláció legdurvább időszakában megvett állampapírok után – ami ugye nem épp valamilyen kormányzati csoda, hanem a legtermészetesebb alapvetés, hiszen bármi más államcsődöt jelentett volna. Az állampapírok pénzesőjét Nagy Márton kommentálta a legvadabb szavakkal, aki olyanokat mondott, hogy „őrület lesz”, annyi pénz kerülhet be a gazdaságba, majd ezt már áprilisban azzal egészítette ki, hogy „mindenki csap le a lakásokra, készpénzzel fizetnek, őrület van a lakáspiacon, ez sajnos okoz egy lakásár-emelkedést”.

A kormány eredetileg a 21 pontos csomagjától várta azt, hogy majd felpörög a gazdaság. Ebben benne voltak lakástámogatások, a munkáshitel, később jött a gyerekes nők adókedvezménye, de azt is repülőrajtként emlegették, hogy több támogatást, valamit kedvezményt az elmúlt néhány év durva inflációjához igazítottak hozzá.

Aztán április közepén Nagy Márton bejelentette, hogy elkészült a 2026-os költségvetés tervezete. Jövőre már tényleg beindul a gazdaság, akkor 4,1 százalékkal fog nőni a GDP – ígérte. Ugyanez a 4,1 százalékos szám szerepelt egyébként a 2023-as költségvetésben, aztán 0,9 százalékos visszaesés lett a vége. 2024-re 4 százalékot vállaltak, ebből lett 0,6, és a 2025-ös, előbb 3-6, aztán 3,4 százalékos növekedési ígéret is borult már.

Úgyhogy nem kell aggódni, legalább egyvalami stabilitást jelent a magyar gazdaságpolitikában: a kormány már megint azt ígéri, hogy majd jövőre jó lesz.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!