„Csupán átmeneti, technikai jelenség, amelynek hátterében a húsvéthatás áll, vagyis, hogy 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április második felére, így a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült” – kommentálta az elemzőket is meglepő gyenge márciusi kiskereskedelmi forgalmat a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

A kiskereskedelmi forgalom volumene márciusban az árréssapka akkori bevezetése ellenére éves szinten 0,4 százalékkal nőtt, havi szinten viszont 0,4 százalékkal csökkent, ami az elemzőket is meglepte.

Az NGM arra hívta fel a figyelmet, hogy a húsvét jelentős hatással van a hazai vásárlási szokásokra: „az ünnepet megelőző 1-2 hétben jelentősen növekszik a háztartások fogyasztása az élelmiszer és az élelmiszer jellegű termékek esetében egyaránt. 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április második felére, így a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült”.

Az NGM a fentiek, és az online pénztárgépek adatai alapján 

az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít, ami akár 5-6 százalék fölötti is lehet áprilisban. 

Szerintük a két hónapot együttesen kell vizsgálni, és így „továbbra is egyértelmű a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amelyet a kormány árcsökkentő intézkedései és a lakossági bizalom erősödése is támogat”. Ezt az első negyedéves adatokkal támasztják alá, ami 2,7 százalékos növekedést mutattak a tavalyi azonos időszakhoz képest. 

Az NGM több tényezőt is felsorolt, amik segítik a forgalom növekedését: 

• a kimagasló a foglalkoztatottság,
• 2010-hez képest több mint háromszorosára emelkedő átlagbér, és négyszeresére emelkedő minimálbér,
• 1,5 éve folyamatosan nőnek a reálbérek,
• magasak a lakossági állampapírok kamatai. 

Ezt igazolja szerintük a belföldi turizmus élénkülése és a kiutazások számának emelkedése is, bár nyilván ezt is áprilisra értik, mivel márciusban a belföldi turizmus is megreccsent.