Az árrésstop olyan intézkedés, amely csak rövid távon fojtja le az inflációt, miközben visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak.

Tekintettel arra, hogy az infláció csökkent, és az árrésstop elérte hatását, a káros hatások elkerülése érdekében – a kormány korábbi érveivel összhangban – az árrésstop kivezetését javasoljuk

– közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Kozák Tamás emlékeztetett, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt héten felvetette az árrésstop kiterjesztésének lehetőségét az általa „háztartási, illetve piperecikként” meghatározott árucsoportra. Tekintettel arra, hogy ezt a felvetést ezúttal sem előzte meg szakmai egyeztetés, az OKSZ a szakmai tisztánlátás érdekében fontosnak érezte, hogy kifejtse az álláspontját. [A Magyar Közlönyben csütörtök este meg is jelent az új szabályozás – a szerk.]

Az árrésstop célja elméletileg az infláció csökkentése, a gyakorlatban azonban olyan beavatkozást jelent az árképzésbe, amely csökkenti az érintett kereskedők nyereségét, vagy tovább növeli az eddig elszenvedett veszteséget, és ezáltal a működésüket is veszélyezteti. Ha a kereskedők veszteségesek, akkor nem tudnak beruházni, fejleszteni, de még akár a puszta fennmaradásuk is bizonytalanná válik – írta az OKSZ.

Az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése teljesen ellentétes a piacgazdaság működési logikájával, és hosszú évekre tönkreteszi a hazai kiskereskedelem működését, aminek végső soron a magyar családok és nyugdíjasok isszák meg a levét.

Az OKSZ szerint az infláció csökkentését hosszú távon már az élelmiszer-árrésstop sem szolgálja, de a háztartási és tisztítószerek bevonása rövid távon sem indokolt. E termékkörben az elmúlt egy évben regisztrált áremelkedés minimális volt, a háztartási szerek pillanatnyilag lefelé húzzák az inflációt. A termékkör súlya a fogyasztói kosárban csupán 2-3 százalék.

Az élelmiszerekkel ellentétben e termékcsoportban a forgalmazott márkákat döntően globális multinacionális cégek birtokolják, a saját márkás termékek súlya pedig elenyésző. Míg az élelmiszereknél a kiskereskedelem élénk és előremutató párbeszédet folytat a jórészt hazai beszállítókkal, e termékkörben erre korlátozottak a lehetőségek.

Az árrésstop korlátozza a vállalatok fejlesztési lehetőségeit, hosszú távon ellehetetleníti a működésüket, miközben döntően olyan termékcsoportokat érint, ahol kicsi az árrugalmasság, ezért az alacsony ár nem jár együtt a forgalom stabil növekedésével.

Ilyen körülmények között az árrésstop kiterjesztése sok vállalkozás végét jelentheti

– véli az OKSZ.

A magyar kiskereskedelmi láncok egy része már az intézkedés bevezetése előtt is veszteséges volt, mások szerény nyereséggel működnek. Az élelmiszerek árrésstopja még a korábban ígért május végi kivezetéssel is legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságjavító beruházásait, ami a jövőben az árakban, a foglalkoztatottak számában, végső soron a fogyasztók gyengébb kiszolgálásában üthet vissza.

Mindez nem a kiskereskedelem negatív válasza a szektort ért folyamatos támadásokra, hanem piaci törvényszerűség, ami alól senki nem tudja kivonni magát. Az infláció kordában tartása minden piaci szereplő elemi érdeke, de ehhez ellátási lánc szinten kell feltárni és kezelni az áremelkedést előidéző okokat, gazdasági tényezőket, meghagyva a vállalkozások számára a piaci logika alapján történő döntési szabadságot – fogalmazott Kozák Tamás.

Az árrésstop háztartási szerekre történő kiterjesztése ugyanilyen hosszú távú negatív hatásokkal jár, rövid távú pozitív hatása az inflációra azonban nincs, vagy elenyésző lehet, ennélfogva közgazdaságilag nehezen értelmezhető, gyakorlatilag csak ideiglenesen lefojtott inflációs adatokat produkáló adminisztratív intézkedés – írták.