Egyes bankok az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kamatstop miatt – derült ki a napokban. A Bankszövetség közleményében azt írta akkor: „Mivel a kamatstop rendelet, illetve annak meghosszabbítása a magánjogi jogviszonyokba avatkozik be alkotmányossági megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be, ezért a Magyar Bankszövetség több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kamatstop rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését.”

Elviekben a kamatstop 2025. június 30-án lejárna, de korábban már számos alkalommal meghosszabbították, a bankok attól tartanak, ez most is így történhet.

Mi is az a kamatstop?

A kamatstopot 2022 januárjában vezették be, tekintettel az akkor emelkedő infláció miatt növekedő kamatokra. Az intézkedés lakossági oldalon kezdetben a legfeljebb 1 évig fix kamatozású lakáshitelekre volt érvényes, majd 2022 novemberében kiterjesztették a 3, 4 és 5 évig fix kamatozású jelzáloghitelekre is.

Jelenleg mintegy 286 ezer szerződést összesen 1200 milliárd forint összegben véd a rendelet a magasabb kamatoktól.

Mégis hogyan működik a kamatstop? Gyakorlatilag a kérdéses kölcsönök esetében kamatfordulókor a hitelre érvényes új kamat nem a szerződésben szereplő, aktuális piaci szinteknek megfelelő, hanem annál kedvezőbb.

A Bankmonitor szakértői ezt a kedvezőbb kamatot egy 3 havonta változó lakáshitel példáján keresztül mutatják be. A kérdéses hitel kamata 3 havonta, a 3 havi BUBOR aktuális értékének megfelelően módosulhat. Tételezzük fel, hogy ezen értékre még egy fix 3 százalékos felár jön rá. Jelenleg a 3 havi BUBOR értéke 6,50%, azaz a kölcsön normál kamata 9,50% lenne. A kamatstop miatt azonban az aktuális BUBOR helyett a 2021. október 27-én érvényes értékéből kell kiindulni, ez 2,02% volt. Ezt kell a felárral megnövelni, így a kölcsön kamata 5,02%. Vagyis a kamatstop miatt a kérdéses hitel kamata 4,48 százalékponttal kisebb.

Ezt a kamatkülönbözetet a bankoknak el kell engednie, és utólag sem terhelhetik rá semmilyen formában a kérdéses hitelekre.

Miért indult a kamatstop?

Alapvetően az emelkedő infláció és az emiatt megugró kamatkörnyezet hívta életre a kamatstopot. Az intézkedés nélkül valóban érdemben megemelkedett volna a gyakran változó kamatozású kölcsönök kamata. Márpedig a régi devizahitelek is ebbe a kategóriába kerültek a forintosítást követően, és ugyan az MNB nyomására sok hitel esetében fixálták a hitel kamatát, épp elég szerződés maradt változó kamattal.

A 2022 őszén igazán elszabaduló kamatkörnyezetben pedig valóban komoly segítséget jelentett a kamatstop: a 3 havi BUBOR értéke a 2022 októberének végén 16,70-16,80 százalék körül mozgott, így az érintett hitelek kamata a kamatstop miatt több, mint 14 százalékponttal lehetett kisebb.

Mennyibe kerül ez a bankoknak?

A bankoknak ezt a kamatkülönbözetet be kellett nyelniük, az MNB elemzése alapján ez 2025. június végéig összesen 413 milliárd forint elmaradt bevételt eredményezhetett nekik:

• 2022-ben 86 milliárd forintot,
• 2023-ban 213 milliárd forintot,
• 2024-ben 86 milliárd forintot,
• 2025-ben pedig 28 milliárd forintot.

A 2025-ös adat azzal a feltételezéssel lett meghatározva, hogy a kamatstopot június 30-án kivezetik. Az esetleges év végéig tartó hosszabbítás nagyságrendileg egy hasonló 28 milliárd forintos bevételkiesést eredményezhet.

Mennyit nyert a kamatstopon egy ügyfél?

Alapvetően 286 ezer szerződést érint jelenleg a kamatstop, ők nyernek rajta 2025 első félévében nagyságrendileg 28 milliárd forintot az intézkedéssel. Ez alapján havonta egy ügyfél átlagosan 16 300 forint körüli összeget nyer a kamatstopon az idei évben. Ez extrém jelentősnek tűnik, ezért a Bankmonitor szakértői egy konkrét ügyfél példáján keresztül vizsgálták az intézkedést.

A példában szereplő hitelből a fennálló tartozás 2022 elején 6 millió forint volt, a hátralévő futamidő 9 év. A kölcsön kamata a 3 havi BUBOR-hoz van kötve, melyre fixen 3% kamatfelár kerül még. A kölcsön kamata minden év januárjában, áprilisában, júliusában és októberében módosul. Felvetődhet, hogy ez alacsony kölcsönösszeg és relatív rövid futamidő, de

a kamatstoppal érintett kölcsönök jellemzően kisebb fennálló tartozással és rövidebb hátralévő futamidővel rendelkeznek.

Az elmúlt 3,5 évben normál esetben a kölcsön törlesztőrészlete 75 190 és 114 505 forint között alakult volna. E helyett minden hónapban 69 162 forintot kellett fizetni a kölcsön után. Mindez annak köszönhető, hogy a piaci 7,50-19,30% helyett 5,02% kamatot fizetett az adós. Összességében a 42 hónap alatt a példában szereplő ügyfél adós 1 050 000 forintot nyert/nyer a kamatstop miatt. Ráadásul az eddigi kamatkedvezmény miatt a hátralévő futamidő alatt is jobb lesz a helyzete (alacsony kamat mellett gyorsabban fogyott a tőketartozás). Emiatt összességében 2022 januárjától a 9. év végéig összesen 1,6 millió forint megtakarítást eredményez a kormány intézkedése. (Azt feltételezve, hogy ténylegesen június végén, 3,5 év után kivezetik a kamatstop.)

Az adós aktuális törlesztőrészlete tehát 69 162 forint, ez júliusban 77 685 forintra nőne. (Az aktuális 3 havi BUBOR értéke 6,50%, vagyis a kamat 9,50 százalékra nőne a kamatstop alatti 5,02 százalékos szintről.) Ez 8500 forintos emelkedésnek felel meg. Ha egyáltalán nem lett volna kamatstop, akkor a kérdéses kölcsön júliusi törlesztőrészlete 85 993 forint lenne, ami valójában 16 800 forinttal magasabb, mint az aktuális kamatstoppal meghatározott havi fizetnivaló.

Vagyis a példában szereplő adós havi fizetnivalója 8500 forinttal lenne magasabb júliustól, amennyiben tényleg kivezetik a kamatstopot. Illetve 16 800 forinttal lett volna akkor magasabb, ha egyáltalán nem is lett volna kamatstop.

Azt ki kell hangsúlyozni, hogy minden ügyfél más-más helyzetben van, ezért a kamatstop, illetve annak kivezetése mindenkire eltérő mértékben hat.

Időszerű az intézkedés kivezetése?

A kamatstop tényleg komoly segítséget jelentett 2022 év végén, 2023 év elején, amikor a piaci hozamok igen magasan jártak. De felmerülhet a kérdés, hogy jelenleg indokolt-e még az intézkedést fenntartani. Az MNB elemzése alapján

a kamatstop júliusi kivezetésével az érintett 286 ezer adósból mintegy 16-24 ezer kerülne nehezebb helyzetbe.

Ez arányaiban csekély, de el kell ismerni, hogy ennyi család problémája mellett már nem lehet szó nélkül elmenni.

Viszont felmerülnek más szempontok is. Erősen megkérdőjelezhető ez az intézkedés, ha a jelenlegi új hitelek kamatára tekintünk. Legalább 10 évig fix kamatozású lakáshitelt jelenleg elvétve lehet 6% alatti kamattal találni. Ezzel szemben számos kamatstoppal érintett kölcsön kamata ezen szint alatt van. Vagyis

mesterségesen jobb helyzetben tartják a kamatstoppal érintett hitelek jó részét, mint amivel egy új kölcsönfelvevő találkozhat.

A kamatstop a magyarok pénzügyi nevelését, tudatosságát is hátrányosan érinti. Hiszen azt sugallja, hogy érdemes az éppen olcsóbb, de kockázatosabb megoldást választani, bármilyen probléma esetén majd az állam megment. Érdemes belegondolni mit érezhetnek azok, akik kezdetben drágább, de kiszámíthatóbb (kevésbé kockázatos) hitelt vettek fel. Őket nem védi a kamatstop és semmivel nincsenek kompenzálva azért, mert piaci alapon (magasabb kamatot fizetve) védekeztek a kamatemelkedés, a magas infláció ellen.