A határoló falak hőszigetelése nyílászárócsere nélkül nem csak gazdaságtalan, de a kialakuló nagy hőmérsékletkülönbség miatt számolni kell az ablakok körül kialakuló hőhidakkal is. A hőhidak következménye pedig páralecsapódás, majd penészesedés. Ezért ha lakásunk energetikai korszerűsítésére adjuk a fejünket, a megfelelő minőségű hőszigetelés mellett kellő figyelmet kell fordítanunk a nyílászárók szigetelésére is.

Mikor éri meg?

A régi, többnyire egyrétegű üvegezéssel ellátott nyílászárók szinte akadálytalanul engedték ki a lakás hőjét a szabadba. Az ilyen ablakok szerkezete ráadásul idővel el is vetemedik, így nem záródnak pontosan, vagyis amúgy is csekély hőszigetelő képességük még tovább romlik. Amennyiben a ház korszerűsítésekor a falakat hőszigeteléssel látjuk el, ezektől a nyílászáróktól mindenképp meg kell szabadulnunk, és helyettük megfelelő hőszigetelő képességű ablakokat beépíteni.

Ha anyagi lehetőségeink nem teszik lehetővé a nyílászárók cseréjét, akkor élhetünk egy alternatív lehetőséggel, ami ugyan nem ideális, de mégis jobb, mintha hozzá sem nyúlnánk az ablakokhoz. A régi nyílászárók felújítása nagyságrendekkel növelheti azok szigetelő képességét. Ma már minden városban találunk kifejezetten erre a munkára szakosodott mestert, aki némi asztalos munkával megszünteti a vetemedést, gumitömítéssel látja el az ablakokat, valamint ha szükséges, kicseréli a vasalatot. Ezzel az eljárással körülbelül 15-20 százalékkal javíthatjuk az ablakok hőszigetelését.  

Tisztítják az újonnan beépített műanyag nyílászárókat egy panelházon

 Milyen nyílászárót vegyünk?

A panelprogram elindulása óta Magyarországon is gomba módra szaporodnak a nyílászárókat gyártó és forgalmazó cégek. Ma már kevesen ragadnak le a „fa vagy műanyag” kérdésnél, szerencsére ennél mélyebbre ásnak a leendő vásárlók. Fából készült nyílászárót gyakorlatilag csak a módosabb réteg vásárol, akik az esztétikát előbbre helyezik a néhány évenkénti felújítás költségénél. Mivel hőszigetelő képességükben már nem mutatkozik különbség a műanyag és a fa nyílászárók között, így a többség az olcsóbb és könnyebben karbantartható műanyagot részesíti előnyben. Ám műanyag és műanyag között is óriási lehet a különbség mind ár, mind minőség tekintetében.

Az üveg szigetelését a rétegek közti argon, vagy krypton gáz biztosítja, ami ha évek alatt elszökik, csökken a hőszigetelő képesség is

Az egyik leggyakrabban hangoztatott szempont a légkamrák száma. Mivel a levegő az egyik legjobb hőszigetelő, ezért a műanyag ablakok nem tömörek, hanem különböző nagyságú kamrákra vannak osztva. A legjellemzőbbek az 5, 6 és 7 légkamrás nyílászárók. Néhány éve 3 légkamrás ablakokat is kínáltak a gyárak, ám ma már csak elvétve találkozhatunk ilyenekkel, és gyakorlatilag 5 légkamránál kezdődik a kínálat.

Itt találkozunk az első jellemző hibával. Jól hangzik ugyan, hogy egy nyílászáró 7 légkamrás, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a légkamrák számának növekedésével a profilvastagság is nő. Ha egy gyár az 5 légkamrás nyílászáró profiljába beleszorít még 2 légkamrát olyan áron, hogy ezáltal kisebbek lesznek a kamrák, azzal tulajdonképpen nem ért el hőszigetelőérték-növekedést, ám a hangzatos „7 légkamra” miatt drágábban kínálhatja termékét. Ezért vásárláskor vizsgáljuk meg, hogy a légkamrákkal együtt nő-e a profilvastagság!

Hőátbocsátási tényező

Másik fontos tényező az üvegezés. Az üvegek hőátbocsátási tényezőjét általában „U” értékkel jelöljük; minél kisebb az „U” érték, annál jobb a hőszigetelő képessége az üvegnek. (Régebben „k” értékkel jelölték ugyanezt, a kettő között nincs különbség.) Új ablakoknál az „U” érték 0,7 és 1,4 között változik, manapság 1,1-es nyílászárók a legnépszerűbbek. Ez utóbbi már jónak mondható, ráadásul az ennél kisebb „U” értékű szerkezetek ára nagyságrendekkel magasabb.  Az üveg szigetelését a rétegek közti argon, vagy krypton gáz biztosítja, ám egyes gyártmányoknál ezek a gáznemű anyagok néhány évvel a beépítés után elszöknek, jelentősen csökkentve a hőszigetelő képességet. Vásárláskor feltétlenül tudakoljuk meg, vállal-e garanciát a gyár arra, hogy nem fog a rétegek közti gáz idő előtt eltávozni.

A kiegészítők költségeivel is érdemes számolni: Az alátétfólia elhelyezése ablak beépítésnél

Nyílászáró választásakor a kiegészítőknek is érdemes figyelmet szentelni. Ilyen például a gumitömítés, ami a közhiedelemmel ellentétben a víz távoltartásán túl a hő- és hangszigetelés szempontjából is kulcsfontosságú. Jó tudni: a jó minőségű nyílászárókat háromszoros gumitömítéssel látják el. A megfelelő illeszkedés – ezáltal a hőszigetelés – és a biztonság szempontjából fontos még a jó minőségű vasalat.

Mennyit takaríthatunk meg?

A jól megválasztott - és megfelelően beépített – nyílászáróval a teljes fűtési energiát 20-25 százalékkal csökkenthetjük. A megtérülés idejét csak egyedileg lehet kiszámolni, ám az teljes biztonsággal kijelenthető, hogy a jelenlegi fűtésárak mellett ez az egyik legkifizetődőbb befektetés.

Gál Ottília

Cikkünket támogatta: