Hiába sodródott a csőd szélére az elmúlt években a teljes ágazat, másfél év alatt az önkormányzati vízművek csupán fele került a cégek államosítására létrehozott Nemzeti Vízművek tulajdonába. A jelenleg itthon szolgáltató 36 vízműből összesen 18 szerepel a Nemzeti Vízművek honlapján a cég által tulajdonolt gazdálkodó társaságok között, így ugyanennyi maradt továbbra is önkormányzati tulajdonban.

A 2021-ben létrehozott Nemzeti Vízművek Zrt. 2022 nyarán tett ajánlatot az önkormányzati vízműcégek tulajdonosainak. Ennek keretein belül a vízszolgáltatókat és az azok által használt közművagyont az önkormányzatok átadhatják az államnak, így a továbbiakban nem nekik kellene üzemben tartani a veszteséges cégeket, azonban jelentős vagyonelemeket is magához venne az állam ellentételezés nélkül.

Az ajánlat vonzerejét az növelte, hogy a vízszolgáltatók jobbára jelentős veszteséggel tudtak csak működni. A korábban többségében önkormányzati tulajdonban lévő cégek problémái 2012-ig vezethetők vissza, ekkor fagyasztották be a vízdíjakat és vezették be a közműadót. A kegyelemdöfést viszont az áramár elszaladása jelentette, 2022-ben már gyakoriak lettek a milliárdos mínuszok a vízműcégek mérlegein.

Az önkormányzatok változó lelkesedéssel fogadták a javaslatot: a legnagyobb veszteséggel működő közműcégek esetében többnyire nyitottak voltak az integrációra, míg a gazdaságosabban működő szolgáltatókhoz - amelyek jellemzően egy-egy nagyobb várost és környékét látják egy vízzel - jobban ragaszkodtak az azokat tulajdonló önkormányzatok, így például az ellenzéki Szeged és a kormánypárti Debrecen vezetése sem adta át saját vízműcégét a Nemzeti Vízműveknek.

Vannak persze ellenpéldák is, Győr vezetése annak ellenére döntött a Pannon-Víz átadásáról, hogy az még 2021-ben nyereséges volt, igaz, a 2022-es évet, amikor a cég integrációja is lezajlott, már milliárd feletti mínuszban zárta.

A Pannon-Víz Regionális Önkormányzati Víziközmű-szolgáltató Zrt. minőségvizsgáló laboratóriuma Győrben.

MTI/Krizsán Csaba

Ha csak az átadott cégek mérlegeit figyeljük, úgy tűnhet, jól jártak azok a vízművek, amelyek integrálva lettek. A korábban súlyosan veszteséges Alföldvíz a 2022-es évet már 13 millió forintos pluszban zárta, míg a Duna Menti Regionális Vízmű több mint 600 millió forintos nyereséget termelt. Az Északdunántúli Vízmű mérlege már 2021-ben is 24 millió pluszt mutatott, 2022-ben pedig 25 milliót. Nem állítható azonban, hogy az önkormányzatok rossz gazdái voltak a szolgáltatóknak, és az állam sokkal jobb tulajdonosnak bizonyult, hiszen nem ez áll a mérlegek nyelvének átbillenése mögött. Az említett cégek ugyanis úgy tudtak pár tíz-, vagy jobb esetben néhány száz milliós nyereséget produkálni, hogy a bevételek között megjelentek a Nemzeti Vízművektől kapott több milliárdos támogatások.

Az említett, békéscsabai központú Alföldvíz például úgy zárta 13 millió forint nyereséggel 2022-t, hogy csak ebben az évben közel ezerszer ennyi, 11 milliárd forintot meghaladó támogatást kapott a Nemzeti Vízművektől öt különböző jogcímen. Közel 4 milliárd forint érkezett a tőkeszerkezet helyreállításának céljára, mintegy 3 milliárd a működési költségek fedezésére, másfél milliárd értéknövelő beruházásokra, 1,3-1,3 milliárd pedig bérrendezésre és értéknövelő beruházásokra. A többek között a gödi Samsung-gyárat is ellátó DMRV-hez az elmúlt három évben közel 28 milliárd támogatás érkezett, míg az Észak-Dunántúlra 2021-ben 5, 2022-ben 8 milliárd forint körüli. A legtöbb támogatást a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. kapta, összesen 41,5 milliárd forintot, ebből közel 19 milliárdot 2022-ben, azonban még így is 123 milliós mínusszal zárták az évet.

A központosított állami vízműcég létrehozásával azonban nem lett hirtelen nyereséges az ágazat. A támogatások eredménye, hogy a korábban önkormányzati kézben lévő vízszolgáltatók helyett most a Nemzeti Vízművek Zrt. zár minden évet komoly veszteséggel. Indulásának évében, 2021-ben ez 47 milliárdos, 2022-ben pedig már 79 milliárdos mínuszt jelentett. A cégek integrálása így maximum az égő tünetek kezelésre elég, a gazdaságosabban működő vízművek kimaradásával pedig még arra sem alkalmas, hogy kiegyenlítse a területi különbségeket.

A decemberben bejelentett, a lakossági fogyasztókat nem érintő vízdíjemelés ezzel szemben már érdemi segítséget jelent a vízműveknek, hiszen hosszú évek után először számolhatnak magasabb bevétellel. Elsősorban a magas felhasználású ipartelepek ellátói nyernek ezzel, így például az akkumulátorgyáraknak vizet szolgáltató közműcégek helyzete javulhat jelentősen. A vízművek közötti újraelosztásról azonban továbbra sem tett le a kormány, és az Energiaügyi Minisztérium rendeletével életre hívott Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról kiváló eszközt nyújt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára, hogy érvényesítse az erre vonatkozó elképzeléseket. A rendelet szerint ugyanis az MEKH a víziközmű-szolgáltatók ráfordításai alapján tehet javaslatot arra, hogy mely cégek legyenek befizetői, melyek pedig haszonélvezői az Alapnak. Az Alapot pedig éppen az a Nemzeti Vízművek Zrt. kezeli, amely így megsarcolhatja azokat az önkormányzatokat is, amelyek nem adták át neki vízműcégeiket.

A rendelet mellékletéből kiderül, hogy ez valós veszély, hiszen a nyolc befizetőként felsorolt cég között mindössze egy olyan található (a szolnoki VCSM), amely átkerült a Nemzeti Vízműhöz. A legnagyobb befizető éppen az a Fővárosi Csatornázási Művek, amelyre hivatkozva a kormány a főpolgármestert tette felelőssé a vízdíj megemeléséért, a főváros ugyanis szerette volna felbontani az agglomerációbeli szolgáltatókkal kötött vízátadási szerződéseit. Így tehát magasabb bevételre tehet szert a nem lakossági fogyasztóknak szolgáltatott vízből, azonban emellett kompenzációt is kell fizetnie, amelyből többek között éppen ezek a Budapest környéki vízműcégek is részesülhetnek.

MTI/Lakatos Péter

A befizetői oldalon sorolt cégeket írásban kerestük. A Fővárosi Vízművek válasza szerint még csak előzetes becsléseik vannak a vízdíj-emelés és az Alap hatásával kapcsolatban, ők is további, részletes tájékoztatásra várnak az MEKH-tól. A Debreceni Vízmű vezérigazgatója, Gorján Ferenc részletes válaszában kifejtette, hogy a jelenlegi körülményeket figyelembe véve 6,7 milliárd forint pluszbevételt hozhat, azt azonban még nem tudják, hogy a nem lakossági fogyasztók közül kik állnak át kevésbé vízigényes technológiákra vagy kezdenek el spórolni. A Debreceni Vízmű befizetési kötelezettsége az egész évre 2,9 milliárd forint, a cégvezetés úgy számol, hogy ezzel együtt is nullás, vagy enyhén pozitív mérleggel zárhatják az évet. Gorján elmondása szerint a kezdeményezés előremutató, amellyel javul a víziközmű-ágazat ellátásbiztonsága. A másik hat, befizetőként felsorolt vízmű részéről nem érkezett válasz megkeresésünkre.

A legnagyobb ellentételezésre azok a vízszolgáltatók jogosultak, amelyek a legtöbb támogatást is kapták az elmúlt években új, állami tulajdonosuktól. Így a legmagasabb negyedéves összeg, 3,76 milliárd forint illeti meg a Dunántúli Regionális Vízművet, amely a Nemzeti Vízművek támogatásainak is az egyik legnagyobb haszonélvezője volt az elmúlt három évben közel 29 milliárd forinttal. Az említett Alföldvíz 2,75 milliárd, a DMRV pedig 1,24 milliárd forintra jogosult negyedévente az Alapból, noha utóbbi a rengeteg vizet fogyasztó Samsung-gyár miatt jelentősen megemelkedett bevételre is számíthat.

Az Energiaügyi Minisztérium kérdésünkre adott tájékoztatása szerint az ágazat működési költségeinek támogatására rendelkezésre álló források a 2024. évi költségvetésben az Alapon kerülnek kiosztásra az igények felmerülésének ütemében, így az eddig a Nemzeti Vízművek által nyújtott támogatások helyét vehetik át az államosított vízművek gazdálkodásában. Az EM az Alappal kapcsolatban hozzátette, hogy ,,az eltérő üzemeltetési környezetből fakadó bevételkülönbségek kiegyenlítését szolgálja, ezzel is segítve a víziközmű szolgáltatásról szóló törvényben megfogalmazott szolidaritás elvének megvalósulását."