Az internetet és a közbeszédet egy-két napra tematizálja, amikor publikálják az albérletárakkal kapcsolatos statisztikákat. Minden alkalommal elcsodálkozik a fél ország, hogy miért van ember, aki több mint 200 ezer forintot hajlandó fizetni a lakhatásáért úgy, hogy még csak nem is kerül a tulajdonába az ingatlan.

Bécs ebben is jobb

Szinte minden baráti beszélgetésben elhangzik az osztrák főváros neve, ha albérletekről van szó. Az köztudott, hogy Bécs figyelemre méltó önkormányzati lakásprogrammal rendelkezik, amelynek erős árfékező hatása van a piaci áras lakások bérleti díjszabására is. De a témában avatottak megemlíthetik Prágát vagy Varsót, de akár még Pozsonyt is, ahol Budapesthez hasonlóan elszaladtak mind a bérleti, mind a lakásárak, ezzel jelentősen megnehezítve a fiatalabb generációk lakhatását.

A friss terézvárosi példa jól mutatja, hogy a helyi lakosok mennyire ellenzik a rövid távú turisztikai bérleteket, még akkor is, ha azok növelik az ingatlanjaik értékét a fokozott kereslet miatt. A helyieket azonban ez nem vigasztalja, mivel nem tudnak szemet hunyni a szolgáltatással járó negatív következmények felett. Hasonló helyzet figyelhető meg Barcelonában is, ahol sokan a rövid távú bérleteket teszik felelőssé a város számos problémájáért.

Mekkora szelet az albérlet a családi költségvetésből?

A Bankmonitor elemzésében 2023-as adatok alapján összehasonlította az európai nagyvárosok albérleti költségeit egy kétkeresős, négyfős család bevételeivel. A család egyik tagja az országos átlagbért, a másik pedig annak 67 százalékát keresi, és a számításokban ezeket a jövedelmeket vették alapul. Magyarországon egy ilyen család havi nettó jövedelme 1908 euró (729 ezer forint), ebből Budapesten egy átlagos 80 négyzetméteres albérletre 920 euró (351 ezer forint) megy el, ami a bevétel 48 százalékát jelenti. Ugyanez Prágában 44, Varsóban pedig 53 százalék.

Európában még akadnak jócskán olyan városok, amelyek képesek tartani azt a pénzügyi szabályt, hogy a lakhatási költségek ne haladják meg a jövedelem 33 százalékát. Olyan városokban, mint Helsinki, Stockholm, Koppenhága, Berlin, Amszterdam, Brüsszel, Bécs, Róma, Szófia és Athén, egy négyfős család jövedelmének még mindig kevesebb mint harmadát kell lakásbérletre fordítani. Ezek közül néhány város jövedelemarányosan annyira olcsónak minősül, hogy a család nettó jövedelmének a 25%-át sem kell albérletre fordítani, ilyen például Bécs, Brüsszel, Stockholm és Berlin is. Ezek közül három helyen – Berlinben, Brüsszelben és Stockholmban – magasabb az albérleti díj, mint Budapesten, de azt könnyebb kifizetni az ottani bérekből. Bécsben a magasabb jövedelem nominálisan alacsony albérleti költségekkel párosul.

Ezzel szemben vannak olyan városok is, ahol egy ilyen család jövedelmének több mint felét lakhatásra kell költeni. A vizsgált 21 város közül csupán kettő ilyen, Varsó és Madrid.

Összességében igaz, hogy Budapest drága az albérleti piac szempontjából, de régiós összehasonlításban nem kiemelkedő. Az ingatlanpiaci nehézségek mögött komplex okok állnak, mint például az Airbnb-hatás és a lakáshiány, amelyek megoldása komoly szakpolitikai kihívás. Mindenképpen szükség lenne az albérleti piac rendezésére, szélesítésére, illetve új ingatlanok építésére is.

Ha egy budapesti család hitelből – a jelenlegi 6,53 százalékos kamatokkal – saját ingatlant szeretne vásárolni a 80 négyzetméteres albérlete helyett, de egy forinttal sem akar többet fizetni, mint amennyit jelenleg lakbérre költ (havi 351 ezer forintot), akkor körülbelül egy 58 négyzetméteres lakást tudna vásárolni. Ez egy 46,9 millió forintos lakáshitelből és 20 százalékos önerőből állna, ami 11,7 millió forintot jelent. A számítás során egymillió forintos négyzetméterárból indultak ki a szakértők. A kérdéses család tehát érdemben kisebb lakásba kellene, hogy költözzön abban az esetben, ha hitelből lakást vásárolna. Kivéve, ha több mint 20 százalék önerővel rendelkeznek, vagy az albérleti díjuknál magasabb törlesztőrészletet is bevállalnának.

Egy kedvezőbb hitellel akár nagyobb lakásra vagy kellemesebb környékre is szer tehető, miközben a törlesztőrészlet nem változik. A Bankmonitor lakáskalkulátorával könnyen kiszámolható, mekkora havi részlet szükséges az álomotthon megvásárlására!