Peter Burke amatőr történész, író bizonyosságot akar találni azon elméletére, miszerint az angol király felépült az 1066. október 14-én vívott csatában szerzett sérüléséből és még negyven évig élt. Burke megkérdőjelezi azokat a történelmi bizonyítékokat, amelyek szerint Haroldot Hódító Vilmos katonái megölték a csatában és a walthami apátság területén - ahol annak idején a sorsdöntő ütközet folyt - temették el.  A csatatörténeti társaság szerint Burke elmélete hamis.

Az amatőr történész feltételezése alátámasztására egy 12. századi dokumentumot, a Vita Haroldot idézi, amelyre a brit nemzeti könyvtárban bukkant, amikor a Promise című trilógiájához végzett kutatásokat. 

A Vita Harold egy fiatal papnövendéket idéz, aki egy idős Christian nevű zarándoknak adta fel az utolsó kenetet. A zarándok halálos ágyán azt állította, hogy ő II. Harold, az utolsó angolszász király - mondta Burke.

"A király Winchesterben rejtőzködött és egy mór apáca gyógyította meg. Megpróbált hadsereget toborozni Németországban, de ezt érdektelenség övezte, ezért egész életét utazással töltötte zarándokként" - magyarázta.

Az apátság földjének mélyét radarral pásztázzák át a hastingsi csata 948. évfordulóján. Burke erőfeszítéseit ugyanaz a geológiai társaság segíti, amely 2012-ben segítséget nyújtott III. Richárd király földi maradványainak megtalálásához egy leicesteri parkoló területén. 

Neil Clephane-Cameron, a csatatörténeti társaság egyik tagja szerint nem áll szilárd lábon az elmélet Harold túlélésről. "Mind a normann, mind az angolszász korabeli források szerint Harold életét vesztette a csatában" - hangsúlyozta.

A hastingsi csata a brit történelemben fordulópontot jelentett, a normannok ekkor hódították meg Angliát. Számos elbeszélés maradt fenn arról, miként esett el az utolsó angolszász uralkodó, az egyiket megörökítette az ütközet emlékére 1077-ben elkészült bayeux-i kárpit, amely 58 képen mutatja be Anglia meghódítását. Ennek tanúsága szerint egy nyíllal lőtték ki a király szemét, ez okozta halálát.