Az IMF azt akarja nálunk, amit megfúrt Romániában
A tartozás egy részét elengedő magáncsőd bevezetését javasolja az IMF Magyarországnak a bankoknak jelentős veszteséget okozó végtörlesztési megoldások kiváltására – derült ki egy, a Figyelő honlapján nyilvánosságra került jelentéstervezetből. Ezzel a kormány egy olyan döntésre kényszerülne, amit korábban mind a Fidesz frakciója, mind a kabinet ellenzett. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap egy olyan ötletet támogat, amitől 2010-ben egyszerűen eltiltotta Romániát.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalási feltételei között szerepelhet egy olyan intézmény bevezetése, amit a kormány, illetve a Fidesz parlamenti frakciója a ciklus kezdete óta következetesen ellenzett. Egy, a múlt pénteken kiszivárgott jelentéstervezet szerint az IMF több elvárást is támaszt majd Magyarországgal szemben, és javasolni fogja a magáncsőd bevezetését, melynek ötletét októberben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még elutasította.
A Figyelő hetilap holnapja múlt hét pénteken számolt be a Nemzetközi Valutaalap január 18-i ülésére készült dokumentumról, mely szerint a magyar kormánynak számos intézkedést kellene tennie idén ahhoz, hogy – a tervezet megfogalmazása alapján – „az ambiciózus költségvetési célok” teljesüljenek. A Figyelő ismertette jelentéstervezet többek között kiáll a Költségvetési Tanács megerősítése, a jegybank függetlensége, a válságadók jelentős mérséklése, a közösségi közlekedés átszervezése mellett, illetve – a tervezet elfogadása esetén – a magyar kormány figyelmébe fogja ajánlani a magáncsőd feltételeinek megteremtését. A Figyelő értesülését utóbb Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodavezetője nem kívánta kommentálni, sem cáfolni, sem megerősíteni.
A vállalati szektorban már régóta ismert módszerek alkalmazása a magánemberek esetében az utóbbi években többször felmerült Magyarországon is, az előző kormány ki is dolgozott egy törvénytervezetet az intézmény bevezetésére, de a 2010-es országgyűlési választások előtt lekerült napirendről. Azóta a fogyasztóvédők, az állampolgári jogok parlamenti biztosa, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az MSZP is szorgalmazta az magáncsőd lehetőségének megteremtését, de eddig a kabinet nem karolta fel az ötletet, a Fidesz és a KDNP pedig leszavazta az erről szóló javaslatot az Országgyűlésben.
Nem vették napirendre
A Nyugaton régóta bevett intézmény lehetővé teszi, hogy a veszteséges, hitelezőit fizetni nem képes vállalkozásokhoz hasonlóan a magánemberek, családok is csődeljárásba meneküljenek. Így esélyük adódik arra, hogy a létfenntartásukhoz szükséges – de rendszerint hitellel terhelt – vagyontárgyaikat, elsősorban lakásukat megőrizhessék. A hitelezők – többnyire a bankok – viszont cserébe visszakapják a kihelyezett pénzük legalább egy részét, a maradék, behajthatatlanak minősülő követelésüket leírhatják, a mögötte képzett – törvény által előírt – tartalékaikat pedig felszabadíthatják, ami közvetve felpörgetheti a további hitelezést.
Legutóbb az MNB javasolta a kormánynak a magáncsőd bevezetését. A novemberben kiadott, a pénzintézetek helyzetével foglalkozó úgynevezett stabilitási jelentésében jelezte, hogy a kabinet eddigi a devizahitelesek védelmében tett intézkedései nem elégségesek. A jegybank szerint ugyanis még a bankoknak több mint 200 milliárdos vesztességet okozó végtörlesztés sem oldja meg adósok problémáit: a becslése szerint a devizahitelesek 60-70 százaléka anyagi helyzete miatt nem képes beszállni a rögzített árfolyamú végtörlesztésbe. A Központi Hitelnyilvántartó Rendszer adatai szerint novemberben a problémás jelzáloghitelesek közel felének volt késedelmes fedezetlen hitele, és a lakosság jelentős hányada a válság begyűrűzése óta felélte a megtakarításait.
Ezért az MNB azt javasolta, tegyék érdekeltté a bankokat abban, hogy a lehető leghamarabb kitisztítsák portfóliójukat, azaz lakossági hiteleknél leírhassák a bedőlt hiteleiket. Ehhez a jegybank szakértői szerint be kellene vezetni a magáncsőd intézményét, hogy egyes nehéz helyzetbe került adósok szabályozottan, irányított és kezelhető formában tudják tartozásaikat rendezni. Az MNB az amerikai típusú rendszer bevezetését szorgalmazta, amely a lakás megtartását és a lakáshitel átütemezését részesítené előnyben.
Tavaly év közben – még a végtörlesztés bejelentése előtt – hasonló felvetéssel állt elő Szabó Máté ombudsman is, aki szerint a magáncsőd lehetőség lehetne a hajléktalanná válás megelőzésében, mert megakadályozhatná a kilakoltatást és a lakások elárverezését. Augusztusban ugyancsak ezt kérte a kormánytól a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is, de októberben – amikor Tóth Csaba MSZP-s képviselő erről kérdezte a minisztert a parlamentben – Matolcsy György kijelentette, egyelőre nincs napirenden az ügy. Bár a nemzetgazdasági miniszter válaszában elismerte, hogy a magáncsőd bevezetése segítene a gondban lévő adósoknak, azt is hozzátette, hogy jelentősen befolyásolná a lakosság hitel-visszafizetési hajlandóságát.
| Amit szabad Jupiternek, nem szabad... |
Miközben a Figyelő által ismertetett jelentéstervezet szerint a Magyarországnak adandó hitel egyik feltétele a magáncsőd bevezetése lesz, az IMF ugyanezt az ötletet kifejezetten ellenezte a Romániával folytatott tárgyalásai idején. Románia 2009 márciusában fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz és kapott 20 milliárd euró értékű, két évre szóló készenléti hitelt. A szerződés lejárta után idén a bukaresti kormány újabb kétéves, 5 milliárd euró értékű megállapodást kötött. Az utóbbiról folytatott tárgyalások során a román kormány megígérte az IMF-nek, hogy bizonyos jogszabálytervezeteket visszavon, ha a Nemzetközi Valutaalap ezt szükségesnek tartja. Ezek közé tartozott az egyéni csődről szóló tervezet is, melyet az egyik kormánypárti szenátor, Iulian Urban terjesztett a kétkamarás parlament elé. Bár az IMF nem tette nyilvánossá az indokait, a román sajtó biztosra veszi, hogy a bankok kockázatait és a pénzügyi stabilitást mérte fel, amikor a tervezet visszavonását kérte. A javaslatot a Szenátus elfogadhatónak nevezte, de a végső szavazás elmaradt. A törvénytervezetről élénk – a magyar végtörlesztéshez hasonló – vita folyt Romániában: a bankok és a bukaresti jegybank élesen támadta, azt hangsúlyozva, hogy csökkentené az adósok fizetési hajlandóságot, és megrendítené a pénzügyi rendszer stabilitását. Miután a törvényhozás napirendjéről lekerült, Urban bírálta a kormányát és az IMF-et, a Romania Libera napilapnak azt nyilatkozta, még Burkina Fasóban sem fordulhat elő olyan, hogy egy külföldi szervezet nyomására a végrehajtó hatalom így beavatkozzon a független törvényhozás dolgába. A szenátor tervezete lehetővé tette volna, hogy a hitelezők elengedjék a csődvédelmet kérő állampolgárok adósságának 25 százalékát, amennyiben megegyeznek a hitelessel arról, hogy a fennmaradó 75 százalékot - akár az adósság átütemezésével - ellenőrzött körülmények között visszafizeti. |
Lemondani a plazmatévéről
„Úgy képzeltük, hogy a lakása megtartása érdekében az adósoknak le kellett volna mondaniuk a kocsijukról, a plazmatévéjükről és az olyan kiadásaikról, amelyek a körülményeikhez képest nem indokoltak. Az adós vagyongazdálkodását és a hitelezők részleges kifizetését egy kirendelt gondnok kezelte volna” – mondta a hvg.hu-nak Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója, aki 2009-ben a kormánypárti képviselőcsoport és a bankok közti egyeztetésért volt felelős, hogyan is képzelték el két évvel ezelőtt a magáncsőd intézményét.
Ugyanis az előző ciklusban a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kabinet is foglalkozott az ötlettel. 2009 márciusában bocsátotta társadalmi vitára a honlapján az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a törvénytervezetét, amely lehetővé tette volna, hogy a hitelezők, a bankok beleegyezése nélkül is elindulhasson az eljárás. A csődeljárást az adós kezdeményezhette volna, a védelmet – jelzáloghitel esetén a kilakoltatási moratóriumot – pedig valamilyen hatóság vagy bíróság rendelhette volna el. Amennyiben a hitelezők és az adós képtelenek lettek volna megállapodni az átütemezésről egy kirendelt vagyongondok közvetített volna, aki felmérte volna a hiteles vagyonát, 5 éven keresztül ellenőrizhette volna a kiadásait, figyelhette volna, milyen munkát vállal. A felügyeleti időszak elteltével a maradék, még vissza nem fizetett adósságot elengedték volna.
Hiába készült el a tervezet, a hátralévő időben már nem került a parlament elé. Tóbiás József a hvg.hu-nak azt mondta, több törvénymódosításon is dolgoztak abban az időszakban, a magáncsődről szóló tervezet megtárgyalására már nem maradt elég idő, így lekerült napirendről. Tóbiás szerint az akkor kidolgozott javaslatot vette elő a pártja 2010 októberében és terjesztette az Országgyűlés elé.
A tervezet szerint a csődbe jutott állampolgár megtarthatta volna a vagyona egy részét, cserébe vállalnia kellett volna, hogy egy vagyonfelügyelő ossza be éveken keresztül a jövedelmét és kezelje a vagyonát. A javaslatot a jelenlévő 249 fideszes és KDNP-s képviselő leszavazta, így az Országgyűlés még tárgysorozatba sem vette. Akkor ezt kormánypárti politikusok azzal indokolták, hogy a Fidesz egy önálló devizahiteles-mentő csomaggal fog előállni. Ami meg is történt, ám a csomag leglényegesebb eleme nem a magáncsőd, hanem a kedvezményes végtörlesztés lett.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Magáncsőd, eszközkezelő: kész az MSZP mentőcsomagja
A Népszabadság úgy értesült, az MSZP kilencpontos javaslatcsomagot dolgozott ki a devizahitelesek problémáinak megoldására. A lap szerint többek között kezdeményezik a magáncsőd bevezetését, és azt is el akarják érni, hogy szeptember végéig hozzák létre az állami eszközkezelőt.
A magáncsőd bevezetését javasolja az MSZP
Egyezségkötés, második lépcsőként gyorsított csődeljárás és tartós törlesztési eljárás – ezek a fő pillérei az Magyar Szocialista Párt (MSZP) által kidolgozott, a magáncsőd intézményének bevezetéséről az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatnak.
Ősztől működhet a magáncsőd intézménye
Az ősszel elfogadhatja a parlament a magáncsőd intézményéről szóló törvényt, amely után az adós 80 napos fizetési haladékot kapna a hitelezőkkel való megegyezésre – írja a Világgazdaság.
Rekordszámú magáncsőd tavaly Németországban
A gazdasági konjunktúra ellenére tavaly tovább nőtt a magáncsődök száma Németországban. A szövetségi statisztikai hivatal csütörtöki jelentése szerint a 108.798 csőd új rekord. 2009-hez képest 7,6 százalékos volt az emelkedés. Az eddigi csúcs 2007-ben 105 300 volt.
