szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több mint 2 milliárd forint az az összeg, amit a kormány különféle intézetek, archívumok, központok létrehozására tervezett be idén. Miközben a zárolások miatt a kabinet leépítésekre készül, e héten újabb, 175 milliós kutatóközpont létrehozásáról határozott. A korábban létrehozott intézetek indulásával komoly gondok akadtak. Az ügynökügyek rendezése viszont továbbra is csúszik.

175 millió forintból gazdálkodhat a kormány által létrehozott újabb kutatóintézet. A kabinet e héten döntött arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megalapítja a Molnár Tamás Kutató Központot. A szerdai Magyar Közlöny szerint a nemzetgazdasági minisztert bízták meg azzal, hogy a költségvetési forrásokat előteremtse. A kormányhatározat szerint a központ a XIX-XX. századi magyar politikai és szellemi életet fogja kutatni. Megpróbáltuk megtudni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, hogy ki az a Molnár Tamás, akiről az intézetet elnevezik, ám írásban elküldött kérdést, valamint türelmet kértek. A hvg. hu így nem tud másra gondolni, mint arra, hogy a 2010-ben az Egyesült Államokban elhunyt filozófusról van szó. Az egyetem azután hamarosan jelentkezett, megerősítve: jó volt a tippünk.

A kormány amúgy az utóbbi fél évben több kutatóintézetet és archívumot alapított, az erre szánt pénz már meghaladja a 2 milliárd forintot. Az utóbbi időben létrehozott, eltervezett intézetek közül több indulásával nehézségek adódtak.

Bökkenő

A hvg.hu május végén számolt be arról, hogy a fél évvel korábban kormányrendelettel, „a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatalként” létrehozott, 1,3 milliárd forinttal megtámogatott Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) alig ad életjeleket magáról. A telefonos tudakozó akkor még azt közölte, hivatalos telefonszámuk nincs. Miután az alapító okiratuk szerint a Kossuth tér 1-3 szám alatt van a székhelyük, végighívtuk az Országházat és a Miniszterelnökséget, de sehol nem tudták kapcsolni őket, sem az elnököt, sem az elnökhelyettest nem értük el mobilján.

Orbán Viktor és Szász Jenő – pénz az ablakban
©

Nem az iroda fellelhetetlensége volt az egyetlen furcsaság. Az elnököt, Szász Jenőt és helyettesét a kormányfő egy 2013. február 12-i miniszterelnöki határozattal nevezte ki, de visszamenőleges hatállyal, egy nappal korábbi időponttól. Akkor a Kormányzati Információs Központ (KIK) azt közölte, NSKI-ban jelenleg 25-en dolgoznak – a tervezett 100 főből –, a kincstár folyamatosan, havi bontásban utalja a költségvetési támogatást, Szász Jenő pedig államtitkári fizetést kap, ami havi bruttó 997 ezer forintot jelent.

Szász a cikkünk után interjút adott a Hírhatár.hu-nak, amiben azzal magyarázta a nehézkes indulást, hogy az intézet „zöldmezős” beruházás, így időre van szükségük. Arról is beszélt, hogy a főváros V. kerületében van egy irodájuk, ám egy nappal korábban a KIK még azt közölte a hvg.hu-val, hogy a hivatalos székhelyükön kívül nincs más irodájuk, így a tervezett székelyudvarhelyi kirendeltséget sem nyitották még meg. Később, cikkünk megjelenése után jelentkezett az NSKI elnökhelyettese, aki megmutatta a hvg.hu munkatársának a Bajcsy-Zsilinszky úton lévő irodát, melyet azokban a napokban foglaltak el, a helyiségek felszerelése még folyamatban volt.

Mint arról beszámoltunk, az új intézetet a kutatók fenntartással kezelik, mert a rendszerváltás óta kialakult egy Kárpát-medencei kutatói hálózat, folynak a kutatások, így többen nem értik, miért van szükség újabb, milliárdos összeget kezelő intézetre.

Döccenő

Külön intézetet hozott létre a rendszerváltás kutatására egy március 21-i határozatával a kormány. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum nem közalapítványként fog működni – mint például a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány –, hanem költségvetési szervként, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt. A kormány az idei évre 360 millió forintot biztosított az archívumnak.

A vezetői poszt betöltésére még áprilisban kiírták a pályázatot, erre egyedül az a Bíró Zoltán adta be a jelentkezését, akiről a hvg.hu korábban már megírta, hogy a Fideszben a 72 éves volt politikust szeretnék az intézet élére állítani. Bíró a rendszerváltás előtt tagja volt az állampártnak, az MSZMP-nek, melyből az ellenzékkel fenntartott kapcsolata miatt 1988-ban kizárták, majd az egykori MDF első ügyvezető elnöke lett. Mostanság rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban.

Az eredeti pályázati kiírás szerint május 27-től Bírónak el kellett volna látnia a feladatát, ám kinevezése csúszott. A KIK-től kapott tájékoztatás szerint június 10-i hatállyal nevezték ki, az intézet alapító okirata szerdán jelent meg a Hivatalos Értesítőben. A KIK válaszából nem derült ki, hogy miért csúszott a kinevezés.

Sírok gondozása

A kormány április 23-án határozott egy másik intézet megalapításáról is. A miniszterelnök által aláírt döntés szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak haladéktalanul elő kellett készítenie a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖI) alapító okiratát.

Orbán Boross és Pozsgay Imre között – őrzik az örökséget
©

A NÖI 29 fővel fog működni – ennyivel emelkedik majd a Miniszterelnökség egyébként is felduzzasztott létszáma –, és a határozat szerint feladata „a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása” lesz, illetve „a nemzeti emlékezet és emlékezés a magyarság identitásának megőrzésében, a nemzeti összetartozás érzésének növelésében” lesz szerepe.

A Kormányzati Információs Központ a hvg.hu-val árpilis végén azt közölte, tervek szerint az intézet központi hivatali formában fog működni – mint az NSKI –, vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki. Többek között feladata lesz a Nemzeti Sírkert és egyéb, az épített örökség körébe tartozó emlékhelyek gondozása mellett, hogy „az emlékezés nemzeti jelentőségét tudatosítsa a társadalom valamennyi, azon belül leginkább a fiatalabb korosztály képviselőinek körében”.

Az intézet az első Orbán-kormány idején létrehozott Nemzeti Kegyeleti Bizottság számára teremt intézményi hátteret, a bizottságot honlapja szerint Boross Péter volt miniszterelnök vezeti. Május végén a miniszterelnök Radnainé Fogarasi Katalint, a bizottság főtitkárát nevezte ki az intézet élére.

A KIK-től kapott tájékoztatás szerint a bizottság titkársága a NÖI létrehozása előtt főosztályként működött a Miniszterelnökségen, külön állami támogatást a bizottság nem kapott. Az új intézet viszont már igen: a KIK szerint idén 300 millió forintot költhetnek.

Az ügynökökről elfeledkeztek

A kormány tavaly májusra ígérte a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) felállítását is, amelynek feladata lenne feltárni és publikálni a kommunizmus bűneit. A NEB már az alaptörvény 2011. december 30-án elfogadott átmeneti rendelkezéseiben is szerepelt, de a testület felállításával senki nem foglalkozott. Lázár János a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta: belső politikai viták vannak a Fideszben többek közt arról, hogy mi legyen a bizottság célja, feladata, milyen eszközei legyenek, minden ügynök nevét hozzák-e nyilvánosságra, vagy például áldozatnak tekintsék-e azokat az ügynököket, akiket megzsaroltak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
M. László Ferenc Itthon

Fantomintézetbe ölt Orbán 1,3 milliárdot Kövér kedvéért

Alig ad életjeleket magáról az az intézet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. Több órás telefonálás után sem találtuk meg az irodáját, a kormányzati kommunikáció szerint viszont a Miniszterelnökségen székelnek. A kutatóintézet vezetője Kövér László régi barátja, aki havi 997 ezret kap a posztja után.

Kovács Áron Itthon

Ős MDF-es sátorállítóra bíznák a rendszerváltás értékelését

Furcsa helyzetbe lavírozta magát a Fidesz a rendszerváltás megítélésében: bár hivatalosan kritikusan szemlélik a több mint húsz éve történteket, nem tagadhatják, hogy ők is alakítói voltak a folyamatnak, amiről lassan meg is kellene emlékezni. Miközben az állambiztonsági múlt feltárása csúszik, a rendszerváltás kutatására külön intézetet hoznak létre, ami egyfajta gesztus lehet a régi MDF-esek felé, különösen, hogy annak első elnöke a legesélyesebb az élére.

Láncfűrésszel hajtotta volna be az adósságot, négy évig is ülhet

Láncfűrésszel hajtotta volna be az adósságot, négy évig is ülhet

Spórolni kezd a kormány egy válságra – elkezdték a 2020-as költségvetés vitáját

Spórolni kezd a kormány egy válságra – elkezdték a 2020-as költségvetés vitáját

Már a sündisznókra is figyelmeztetnek a brit utakon

Már a sündisznókra is figyelmeztetnek a brit utakon

Máris szabadon engedték Michel Platinit

Máris szabadon engedték Michel Platinit

Kiraboltak egy bankot Üllőn – fotókkal

Kiraboltak egy bankot Üllőn – fotókkal

Feldmár András: „A gyerek pontosan tud mindent, csak nincsenek rá szavai”

Feldmár András: „A gyerek pontosan tud mindent, csak nincsenek rá szavai”