szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több mint 2 milliárd forint az az összeg, amit a kormány különféle intézetek, archívumok, központok létrehozására tervezett be idén. Miközben a zárolások miatt a kabinet leépítésekre készül, e héten újabb, 175 milliós kutatóközpont létrehozásáról határozott. A korábban létrehozott intézetek indulásával komoly gondok akadtak. Az ügynökügyek rendezése viszont továbbra is csúszik.

175 millió forintból gazdálkodhat a kormány által létrehozott újabb kutatóintézet. A kabinet e héten döntött arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megalapítja a Molnár Tamás Kutató Központot. A szerdai Magyar Közlöny szerint a nemzetgazdasági minisztert bízták meg azzal, hogy a költségvetési forrásokat előteremtse. A kormányhatározat szerint a központ a XIX-XX. századi magyar politikai és szellemi életet fogja kutatni. Megpróbáltuk megtudni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, hogy ki az a Molnár Tamás, akiről az intézetet elnevezik, ám írásban elküldött kérdést, valamint türelmet kértek. A hvg. hu így nem tud másra gondolni, mint arra, hogy a 2010-ben az Egyesült Államokban elhunyt filozófusról van szó. Az egyetem azután hamarosan jelentkezett, megerősítve: jó volt a tippünk.

A kormány amúgy az utóbbi fél évben több kutatóintézetet és archívumot alapított, az erre szánt pénz már meghaladja a 2 milliárd forintot. Az utóbbi időben létrehozott, eltervezett intézetek közül több indulásával nehézségek adódtak.

Bökkenő

A hvg.hu május végén számolt be arról, hogy a fél évvel korábban kormányrendelettel, „a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatalként” létrehozott, 1,3 milliárd forinttal megtámogatott Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) alig ad életjeleket magáról. A telefonos tudakozó akkor még azt közölte, hivatalos telefonszámuk nincs. Miután az alapító okiratuk szerint a Kossuth tér 1-3 szám alatt van a székhelyük, végighívtuk az Országházat és a Miniszterelnökséget, de sehol nem tudták kapcsolni őket, sem az elnököt, sem az elnökhelyettest nem értük el mobilján.

Orbán Viktor és Szász Jenő – pénz az ablakban
©

Nem az iroda fellelhetetlensége volt az egyetlen furcsaság. Az elnököt, Szász Jenőt és helyettesét a kormányfő egy 2013. február 12-i miniszterelnöki határozattal nevezte ki, de visszamenőleges hatállyal, egy nappal korábbi időponttól. Akkor a Kormányzati Információs Központ (KIK) azt közölte, NSKI-ban jelenleg 25-en dolgoznak – a tervezett 100 főből –, a kincstár folyamatosan, havi bontásban utalja a költségvetési támogatást, Szász Jenő pedig államtitkári fizetést kap, ami havi bruttó 997 ezer forintot jelent.

Szász a cikkünk után interjút adott a Hírhatár.hu-nak, amiben azzal magyarázta a nehézkes indulást, hogy az intézet „zöldmezős” beruházás, így időre van szükségük. Arról is beszélt, hogy a főváros V. kerületében van egy irodájuk, ám egy nappal korábban a KIK még azt közölte a hvg.hu-val, hogy a hivatalos székhelyükön kívül nincs más irodájuk, így a tervezett székelyudvarhelyi kirendeltséget sem nyitották még meg. Később, cikkünk megjelenése után jelentkezett az NSKI elnökhelyettese, aki megmutatta a hvg.hu munkatársának a Bajcsy-Zsilinszky úton lévő irodát, melyet azokban a napokban foglaltak el, a helyiségek felszerelése még folyamatban volt.

Mint arról beszámoltunk, az új intézetet a kutatók fenntartással kezelik, mert a rendszerváltás óta kialakult egy Kárpát-medencei kutatói hálózat, folynak a kutatások, így többen nem értik, miért van szükség újabb, milliárdos összeget kezelő intézetre.

Döccenő

Külön intézetet hozott létre a rendszerváltás kutatására egy március 21-i határozatával a kormány. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum nem közalapítványként fog működni – mint például a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány –, hanem költségvetési szervként, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt. A kormány az idei évre 360 millió forintot biztosított az archívumnak.

A vezetői poszt betöltésére még áprilisban kiírták a pályázatot, erre egyedül az a Bíró Zoltán adta be a jelentkezését, akiről a hvg.hu korábban már megírta, hogy a Fideszben a 72 éves volt politikust szeretnék az intézet élére állítani. Bíró a rendszerváltás előtt tagja volt az állampártnak, az MSZMP-nek, melyből az ellenzékkel fenntartott kapcsolata miatt 1988-ban kizárták, majd az egykori MDF első ügyvezető elnöke lett. Mostanság rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban.

Az eredeti pályázati kiírás szerint május 27-től Bírónak el kellett volna látnia a feladatát, ám kinevezése csúszott. A KIK-től kapott tájékoztatás szerint június 10-i hatállyal nevezték ki, az intézet alapító okirata szerdán jelent meg a Hivatalos Értesítőben. A KIK válaszából nem derült ki, hogy miért csúszott a kinevezés.

Sírok gondozása

A kormány április 23-án határozott egy másik intézet megalapításáról is. A miniszterelnök által aláírt döntés szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak haladéktalanul elő kellett készítenie a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖI) alapító okiratát.

Orbán Boross és Pozsgay Imre között – őrzik az örökséget
©

A NÖI 29 fővel fog működni – ennyivel emelkedik majd a Miniszterelnökség egyébként is felduzzasztott létszáma –, és a határozat szerint feladata „a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása” lesz, illetve „a nemzeti emlékezet és emlékezés a magyarság identitásának megőrzésében, a nemzeti összetartozás érzésének növelésében” lesz szerepe.

A Kormányzati Információs Központ a hvg.hu-val árpilis végén azt közölte, tervek szerint az intézet központi hivatali formában fog működni – mint az NSKI –, vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki. Többek között feladata lesz a Nemzeti Sírkert és egyéb, az épített örökség körébe tartozó emlékhelyek gondozása mellett, hogy „az emlékezés nemzeti jelentőségét tudatosítsa a társadalom valamennyi, azon belül leginkább a fiatalabb korosztály képviselőinek körében”.

Az intézet az első Orbán-kormány idején létrehozott Nemzeti Kegyeleti Bizottság számára teremt intézményi hátteret, a bizottságot honlapja szerint Boross Péter volt miniszterelnök vezeti. Május végén a miniszterelnök Radnainé Fogarasi Katalint, a bizottság főtitkárát nevezte ki az intézet élére.

A KIK-től kapott tájékoztatás szerint a bizottság titkársága a NÖI létrehozása előtt főosztályként működött a Miniszterelnökségen, külön állami támogatást a bizottság nem kapott. Az új intézet viszont már igen: a KIK szerint idén 300 millió forintot költhetnek.

Az ügynökökről elfeledkeztek

A kormány tavaly májusra ígérte a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) felállítását is, amelynek feladata lenne feltárni és publikálni a kommunizmus bűneit. A NEB már az alaptörvény 2011. december 30-án elfogadott átmeneti rendelkezéseiben is szerepelt, de a testület felállításával senki nem foglalkozott. Lázár János a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta: belső politikai viták vannak a Fideszben többek közt arról, hogy mi legyen a bizottság célja, feladata, milyen eszközei legyenek, minden ügynök nevét hozzák-e nyilvánosságra, vagy például áldozatnak tekintsék-e azokat az ügynököket, akiket megzsaroltak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
M. László Ferenc Itthon

Fantomintézetbe ölt Orbán 1,3 milliárdot Kövér kedvéért

Alig ad életjeleket magáról az az intézet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. Több órás telefonálás után sem találtuk meg az irodáját, a kormányzati kommunikáció szerint viszont a Miniszterelnökségen székelnek. A kutatóintézet vezetője Kövér László régi barátja, aki havi 997 ezret kap a posztja után.

Kovács Áron Itthon

Ős MDF-es sátorállítóra bíznák a rendszerváltás értékelését

Furcsa helyzetbe lavírozta magát a Fidesz a rendszerváltás megítélésében: bár hivatalosan kritikusan szemlélik a több mint húsz éve történteket, nem tagadhatják, hogy ők is alakítói voltak a folyamatnak, amiről lassan meg is kellene emlékezni. Miközben az állambiztonsági múlt feltárása csúszik, a rendszerváltás kutatására külön intézetet hoznak létre, ami egyfajta gesztus lehet a régi MDF-esek felé, különösen, hogy annak első elnöke a legesélyesebb az élére.

A Samsung új fülhallgatója tudja, mikor akarunk beszélgetni, és akkor némítja a zenét

A Samsung új fülhallgatója tudja, mikor akarunk beszélgetni, és akkor némítja a zenét

Trump: Egyértelműen elítélem az erőszakot, amelynek a múlt héten lehettünk tanúi

Trump: Egyértelműen elítélem az erőszakot, amelynek a múlt héten lehettünk tanúi

1500-nál is több halálesetet jelentettek Nagy-Britanniában

1500-nál is több halálesetet jelentettek Nagy-Britanniában