Veress József szerint a tömeg radikalizálódása egyértelműen a Fidesz bujtogatásának köszönhető. Veress úgy látja: a Gyurcsány-féle program párhuzamosan reformálja meg a közszolgáltatásokat, s teremthet alapot a politikai és közéleti kultúraváltáshoz. Ehhez persze vissza kell „terelni” a politizálást az utcáról a parlament falai közé és a politikai közélet hatékonyan működő fórumaira. S ezzel nem célszerű várni az önkormányzati választásokig, még kevésbé 1956 ötvenedik évfordulójáig.

Magyarország értékét Közép-Kelet-Európán belül éppen a rendszerváltás során is sikerrel megőrzött stabilitása jelentette. Az, hogy békésen „vált meg” a keleti tömbből, s a rendszerváltás óta mindig parlamentáris keretek között intézte ügyes-bajos dolgait. Politikai stabilitását egy pillanatig sem kérdőjelezhette meg senki. Az MTV „ostromának” élőben közvetített képeit látva a világban az a hamis benyomás alakult ki, mintha Budapesten polgárháborús viszonyok lennének. Veress József attól tart, hogy az a tehetős üzletember, aki épp befektetési helyszínt keres, ezen képek láttán be nem teszi a lábát az országba. Az MSZP megyei elnökének tud arról, hogy egy külföldi üzletember a „televíziós csatát” közvetítő adást látva telefonon tömören közölte partnerével: ebbe az országba ő a lábát be nem teszi többé. – A kialakult helyzet egyértelműen leértékelte Magyarországot, a káosz látszatának fennmaradása okozta üzleti népszerűségvesztés mértékét pedig millió dollárokban lehet majd idővel mérni – panaszkodott hvg.hu-nak Veress József.

Gyurcsány az áldozati bárány?

„Akik most érdekeik sérelmétől vagy politikai radikalizmusuktól vezérelve hallgattak a demonstrációra hívó jobboldali politikai felhívásra éppen e reformok sikeres megvalósulását követően döbbenhetnek rá: valójában éppen azok szolgálják az ő hosszabb távú érdekeiket” – jelezte Veress. A reformokhoz azonban nem csak társadalmi békére, de az alapkérdésekben párbeszéden alapuló érdemi együttműködésre is szükség. Ám a megyei elnök szerint amíg a politikai elit tagjaitól mindössze annyit vár az átlagpolgár, hogy az egyik egy tévékamera nyilvánossága előtt bokán rúgja a másikat, az meg jól beakasszon neki, akkor kár azon álmélkodni, hogy az „ország urai” nem igazán érzik a valódi teljesítménykényszert vagy a közéleti kultúraváltás szükségességét. Így pedig nem csoda, hogy a politikától megcsömörlött lakosság hiteltelennek tartja a megélhetési politikusok kínálta alternatívákat. Így aztán nehéz lesz tisztázni, mi is a különbség a rövid távú pénzügyi egyensúlyt szolgáló lépések, a sokszor évtizedes léptékű reformok, a fejlesztéseket keretbe foglaló Új Magyarország program, a gazdaság szerkezetének átfogó átalakulását bemutató (elhíresült) konvergenciaprogram között. S ezek sikeres megvalósításához elengedhetetlen a politika, a közélet párbeszéden és érdemi együttműködésen alapuló megújulása.

Veress szerint meg kell tanulnunk felnőttként élni a demokrácia eszközeivel és ki kell szabadulni a féligazságok szorításából. „Erről beszélt Gyurcsány Ferenc is” – értelmezi a sokat kritizált balatonöszödi hangfelvételt a Békés megyei elnök. – Nem volt véletlen a miniszterelnöki beszéd indulatossága, s olykor durvának ható hangneme. A gondoskodás helyett elvárásokat támasztó felfogáshoz nem könnyű hozzáedződni és nem csak a „régebbi generációknak” – állítja Veress.

Sipos A.