Az országjárás kapcsán a sajtó három napig arra figyel, hogy mit csinál, és milyen értékeket őriz egy nemzeti park - fogalmazott az államfő, aki az "Értékőrző tájak és emberek Magyarországon" című országjáró sorozatának hatodik állomásaként látogatott a Hortobágyi Nemzeti Parkba.

Mint mondta, akkor, amikor válság közeleg, nagyon megnyugtató azt felmutatni, hogy az országban vannak állandó értékek. Szólt arról, hogy a nemzeti parkban tett túra első állomásaként vasárnap áthajózott a Tisza-tavon és megtekintette a pusztát is, amely szavai szerint nagyon megfogta őt.

Sólyom egyedülállónak nevezte az összefüggő gyepterületet, amely a Hortobágyi Nemzeti Park sajátja. Kiemelte azt is: a nemzeti park fennmaradásának egyik tanulsága, hogy ki lehet békíteni a gazdasági és a természetvédelmi szempontokat. Hangsúlyozta azonban, hogy minden nemzeti parkot, így a HNP-t is állandóan fenyegeti a privatizációs nyomás. 

A rendezvényen elhangzott, hogy a 35 éves Hortobágyi Nemzeti Park területének több mint 95 százaléka állami tulajdonban van. Itt találhatók hazánk legnagyobb szikes mocsarai, halastavainak összterülete pedig ötezer hektárra tehető.

A tájra jellemző növény- és állatfajok, mint például a magyar nőszirom, a kanalas gém, a földikutya, a racka juh, a szürkemarha, valamint a mangalica sertés fenntartása és megtartása fontos feladata a nemzeti parknak.

Elhangzott az is, hogy a magyar biotermékek egyharmada a Hortobágyi Nemzeti Park területéről származik.
Ugyanilyen fontos a világon egyedülálló pásztorkultúra fenntartása is ezen a területen. Az államfő a nap folyamán Hajdúböszörményben együtt ebédel a nemzeti parkkal együttműködő települések polgármestereivel, elmegy a hajdúhadházi lőtérre, majd a geszterédi Árpád Fejedelem Iskolába látogat.

A Hortobágyi Nemzeti Park 1973-ban jött létre, mint Magyarország első nemzeti parkja, amely 1999-ben Kultúr-táj kategóriában a Világörökség részévé vált. A Hortobágy Európa legnagyobb kiterjedésű épen maradt nyílt legelő pusztája.