Még az év elején is úgy látszott, hogy Gyurcsány úr kormánya egész jól megoldja a helyzetet - írta a lap, emlékeztetve az októberi IMF-hitelre. Ez azonban nem bizonyult elégnek, s Gyurcsány Brüsszelhez fordult. A március elején megtartott brüsszeli EU-csúcson a magyar kormányfő 190 milliárd euró támogatást kért az új Európa gazdaságainak megmentésére, s "a Kelet-Európában és a Baltikumban várható gazdasági összeomlásokkal, politikai megrázkódtatásokkal ijesztgette" az EU gazdagabb, régi tagjait - állapította meg a lap, s úgy vélte: alighanem e támogatás megtagadása indította Gyurcsányt a lemondás megfontolására. Távozása annak a következménye, hogy az unió régi és új tagjai között szakadás állt be, mivel a régi, gazdag nyugat-európai tagok nem akarták megmenteni kelet-európai partnereiket. Látva a legtöbb kelet-európai állam gazdaságának siralmas helyzetét, egyre nagyobb az esélye annak, hogy megvalósul Gyurcsány prognózisa az EU keleti részén várható politikai instabilitásról.

Kormányváltás - Olvassa el az összes hírt a hvg.hu-n!

© Stiller Ákos

A Kommerszant aláhúzta: a magyar kormányfő lemondása rendkívül kellemetlen meglepetés Moszkva számára, mert ő az EU-ban a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének egyik legkövetkezetesebb támogatója. "Függetlenül attól, hogy a dokumentumokat már aláírták, a terv megvalósulása sok tekintetben függ attól, mennyire támogatja a magyar vezetés a Déli Áramlatot. Gyurcsány ezt a támogatást most nyilván nem tudja megadni, és nagy kérdés, támogatja-e majd az orosz tervet utóda. A jelen helyzetben esély van rá, hogy a mai ellenzék képviselője lesz a miniszterelnök, márpedig az ellenzék a januári orosz-ukrán gázviszály óta élesen fellép a Gazprommal való együttműködés ellen, s követeli, hogy szabaduljanak meg az orosz gáz monopóliumától" - írta a lap. 

Emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc a Nabucco megépítése mellett is kiállt, s hogy az utóbbi az EU prioritását élvező terv, míg a Déli Áramlat nem az. "Brüsszel támogatásának hiányában a Déli Áramlat tervének előmozdítása sokban függ egyes politikusok erőfeszítéseitől, s köztük Gyurcsány Ferenc jelentős helyet foglalt el. Következésképpen távozása a Gazprom számára egy nem csupán Magyarországon, hanem az európai politikai arénában is erős lobbista elvesztését jelentheti" - mutatott rá a Kommerszant.

A lap úgy vélte: könnyen lehet, hogy Gyurcsány Ferenc Gerhard Schröder német kancellár nyomdokaiba lép, aki az Északi Áramlat gázvezeték elkötelezett támogatója volt, s nem sokkal lemondása után annak felügyelő bizottsági elnöke lett. Ez azért is lehetséges, mert a Gazprom és az olasz ENI által létrehozott, Svájcban tavaly januárban bejegyzett Déli Áramlat Rt. vezetőjének széke mindmáig üres, bár tavaly áprilisban a Gazprom felajánlotta Romano Prodi addigi olasz miniszterelnöknek, de ő taktikusan kitért az ajánlat elől. "Nem kizárt, hogy Gyurcsány Ferenc meggyőzhetőbbnek bizonyul" - írta a Kommerszant.