Bajnai Gordon a legfontosabb célok közé sorolta az ország iránti bizalom erősítését is, amelyet csak kitartóbmunkával és a válságot megelőző időszakra jellemző túlköltekezés megszüntetésével lehet elérni. Nem csak a kormánynak, de az ellenzéknek is az a feladata, hogy az éledező, de törékeny bizalmat megtartsa és erősítse. Említést tett róla, hogy Magyarország az idén az államháztartási hiány mértékét tekintve az EU-ban az első harmadban lesz, jövőre pedig még jobb helyet foglalhat el, hiszen a tagországokban az átlagos GDP-arányos államháztartási hiány 2009-ben 6 százalék lesz és jövőre tovább nő, míg Magyarországon az idei 3,9 százalékról 3,8 százalékra csökken 2010-re.

A válságkezelésnek két nagy ellensége van: a csodavárás és a reményvesztettség. Ezért hangsúlyozta, hogy kitartó, tudatos, következetes és őszinte cselekvésre van szükség, "amire egy év nem is elég". A miniszterelnök hangsúlyozta: a válságkezelésben választani kell a kellemetlen és az elviselhetetlen közözött. Ami Magyarországra várt volna - a kellemtelen intézkedések nélkül - az elviselhetetlen lett volna.

Gyorsan kell cselekedni és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek hosszabb távon is hatnak, ezért a kormányzati lépések 4-5-6 éves hatással számoltak. A kormány azonnal elindított olyan intézkedéseket, amelyek középtávon javítják ugyan az egyensúlyt, de kedvező hatásuk már rövid távon is megmutatkozik. A pozitív hatások közül a miniszterelnök megemlítette a forint erősödését és az ország kockázati megítélésének javulását.

A növekedés útjában álló legfőbb akadályok közé sorolta Bajnai a munkára és adófizetésre sem ösztönző adórendszert. Ezért a jövőre életbelépő változásokkal 400 milliárd forintnál is jobban csökken a vállalkozások összterhelése Magyarországon.

Ha az ország versenyképes akar lenni egyszerre kell lépni az szja-rendszer és a járulékok átalakításában, hogy megérje munkát vállalni és megérje munkahelyeket megtartani, illetve újakat létrehozni - fejtette ki a kormányfő. Középtávon a járulékok csökkentése a versenyképesség növekedésével új munkahelyek idetelepedésével járhat. Megemlítette, hogy ma Belgium után Magyarországon a második legnagyobb, 54 százalék az adóék, a nettó bérekre rakódó adó- és járulékteher, ez azonban jövőre 45,7 százalékra csökken, már majdnem elérve a cseh 43 százalékot. A versenyképesség erősítésében tehát a következő kormányoknak is lesz feladatuk.