Bár tavasszal még arról szóltak a hírek, hogy Gyurcsány Ferenc esetleg új pártot alapít, ezt egyelőre csak Szili Katalin tette meg. Az egykori kormányfő inkább az MSZP-n belül hozott össze új platformot, Demokratikus Koalíció néven. „Nem a pénz miatt döntött úgy Gyurcsány Ferenc, hogy pártalapítás helyett az MSZP-n belül hoz létre egy új platformot, sokkal inkább azért, mert egyrészt előbbit árulásnak érezte volna, másrészt úgy gondolja, hogy a szocialisták megújulását sikerrel tudná levezényelni” - mondta lapunknak Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Hasonlóan vélekedik Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője: „Nem anyagi okok miatt nem alapított pártot Gyurcsány Ferenc, mert bár az alapítás több milliárdos tétel, ez biztosan nem okozott volna gondot még akkor sem, ha a teljes országot lefedő infrastruktúrával bíró szervezetről beszélünk”.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy telített a baloldal „politikai piaca”, ráadásul Gyurcsány miniszterelnöki ciklusa és az ehhez kötött érzések, élmények még nagyon közel vannak. Az idő nagyon jó barátja a politikusnak - mondja arra utalva, hogy egykor népszerűtlen, talajvesztett politikusok is visszakerültek már a fősodorba. Ilyen például Orbán Viktor is, akiről 2006-ban azt mondták, talán sosem lesz már miniszterelnök, s egyesek szerint ideje lett volna távoznia a párt arcának pozíciójából is. A többit már ismerjük. S Bokros Lajosról sem gondolta senki tíz évvel ezelőtt, hogy egy esti tévéshowban fog szambázni mint az MDF - sokak számára szimpatikus - miniszterelnök-jelöltje. Gyurcsány Ferenc „feltámadása” azonban még korai lenne. „A pártalapítást is inkább a támogatói, szimpatizánsai szorgalmazták, semmint ő maga, aki arra is utalt már, hogy sem pártelnök, sem miniszterelnök nem akar lenni”- magyarázta Gyömöre Máté. Politikai ambíciói azonban vannak, ennyi bizonyos, nem véletlen a platformalapítás és aktivitása. „Ehhez azonban nem elég csupán a pénz, vagy egy jól felépített országos párt” - teszi hozzá az elemző.
Antal Attila azt mondja: az egykori miniszterelnök a Demokratikus Koalíció megalapításával és az MSZP megújítására koncentrálva elkerülheti azokat a rosszízű megjegyzéseket, amelyek hosszú ideig kísérhetnék, nevezetesen, hogy: lám, lám a milliárdos pártot alapított magának. Az elemző szerint fontosabb számára, hogy egy alulról építkező, átlátható gazdálkodással önmagát újraszervező párthoz kössék a nevét. „Ha egy újonnan alapított párt mögött nincs sokak számára befogadható szellemiség, ideológia, akkor nem fog működni” - magyarázza Antal Attila, példaként említve nagy pénzből alapított hírportálokat, vagy éppen az MDF-et és az SZDSZ-t, ahol ugyancsak nem az anyagiakkal volt probléma.
Bár Gyurcsány a párton belül elmagányosodott, s a régi motorosok nem szívelik igazán, az mégis jelzésértékű volt, hogy Mesterházy Attila is ott volt a platform alakuló eseményén - mutat rá Antal Attila. A párt túlélése mindenki érdeke, a módjáról persze vannak eltérő elképzelések. Gyurcsány ki akarja terjeszteni az MSZP-t, kinyitni, ahogy mondta, befogadni mindenkit: liberálistól a konzervatívig, mindazokat, akik elégedetlenek a kormány munkájával. Nem baloldali néppárt akar lenni, hanem egy többpólusú csoportosulás - összegez.
Gyömöre Máté pedig úgy látja: bár a politikai szcénában lehet hely új pártoknak, minimum egy ciklusnyi működés kell ahhoz, hogy „beérjenek”. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az egykori miniszterelnöknek milyen ambíció lesznek: kinövi magát a Demokratikus Koalíció, vagy kilép az MSZP-ből. Ami egyelőre látható, hogy most nem reformpolitikusként, hanem alkotmányvédőként pozicionálja magát. Gyömöre szerint elfelejteni nem fogják sem Őszödöt, sem a vagyoni helyzetét, de néhány év alatt felsorakozhatnak mögé a szimpatizánsai. „Orbán is megosztó személyiség volt, s ezzel együtt lett ismét kormányfő” - teszi hozzá.
Ugyanakkor érdemes arra figyelni, amit az egykori miniszterelnök nemrég mondott, miszerint egy-két év múlva eljöhet az a személy, aki kihívja Orbán Viktort. „Bár Gyurcsányt nagyon ambíciózus emberként ismerjük, úgy tűnik, felmérte, hogy az őszödi beszédet tartó milliárdos imidzse nehezen lemosható, így inkább ezt szeretné felváltani annak az embernek a „históriájával”, aki megújította - s így megmentette - az MSZP-t. Persze még az is megtörténhet, hogy a most alapított platform amolyan párton belüli párttá növi ki magát, s fokozatosan átveszi a hatalmat, esetleg kiválik” - ért egyet politológus kollégájával Antal.
Nagy pénzekből alapított új pártokra nemcsak Magyarországon, de jellemzően a posztkommunista országokban sincs igény. Sokkal inkább az ideológiailag kiüresedett pártok „feltöltése” a járható út - összegez Antal Attila.
Gondolatkísérlet |
Gyurcsány Ferenc 4 milliárd forintra becsült vagyonával gazdálkodva - alapul véve a kampánypénzek költését figyelő kepmutatas.hu becsült költségeit - arra juthatunk, hogy például egy 50 ezer forintba kerülő lakossági fórumból nyolcvanezret lehetne szervezni, az átlagosan 30 ezer forintba kerülő sajtótájékoztatóból pedig több mint 130 ezer jönne ki, ha ennyi pénzből kezdene kampányolni az egykori miniszterelnök. Ha egy négymilliót kóstáló nagygyűlést szeretne szervezni, azt három évig minden nap megtehetné, mert ezer alkalomra elég a megtakarítása. A kampányelemek között szerepelt még koncert is, (a legdrágábbat) másfél millió forintra taksálva. Minden településre ugyan nem jutna, de így is közel 2700-at lehetne szervezni országszerte - persze ez nyilván fellépő-függő is, hiszen nem mindegy, hogy a Gyurcsány 2006-os kampánykörútján többször megidézett Robbie Williams jelenne meg, vagy magyar énekesekkel, netán saját kampánydalokkal szórakoztatna a politikus. A köztéri hirdetésekre a kampányhajrában, vagyis 2010 áprilisában átlagosan 124 millió forintot költöttek a pártok (a legtöbbet a Fidesz, a legkevesebbet a Jobbik). A Gyurcsány Ferenc pénzéből gazdálkodó képzeletbeli párt 32 ilyen kampányt bírna el. |