Cikkünk első részében többek között a magán-nyugdíjpénztári tagság megtartásához szükséges nyilatkozattal, örökléssel, rokkantsággal, garanciával kapcsolatos kérdésekre igyekeztünk választ adni - a jelenleg hozzáférhető információk összegyűjtésével. Egyelőre nem lehet tudni, hány pénztár tud majd talpon maradni, a befizetett pénzeket - tekintettel alacsony összegükre - miként tudják majd befektetni. Van azonban még néhány olyan kérdés, amelynek felvetése és a válasz ismerete segíthet a jó döntés meghozatalában.

Kinek éri meg visszalépni és kinek maradni?

Ez az a kérdés, amire nincs egyértelmű válasz. Az általános, kiindulásként alkalmazható tanácsok többsége szerint annak éri meg a magánnyugdíjpénztárban maradni, akinek már jelentősebb összeg halmozódott fel a számláján, és az átlagosnál magasabb jövedelmű. Ez azonban a konkrét esetekhez vajmi kevés támpontot ad.

Ami biztos, az éppen az, hogy egyelőre semmi sem biztos. Sem az, hogy a szabályozást a jövőben „visszacsinálják”-e, sem az, milyen nyugdíjkorhatárra lehet majd számítani, és azt sem tudni, hogy kevés taggal működő pénztárak találhatnak-e olyan befektetési formát, ami érdemi hozamot produkál majd. A Stabilitás Pénztárszövetség a héten jelentette be, hogy elkészített egy kalkulátort, amely néhány adat felhasználásával segíthet dönteni.

Ami a tágabb összefüggéseket illeti, konkrétumokat nem árult el a kormány a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó elképzelésekről, de a miniszterelnök bejelentése szerint ennek egyik alapelve lesz, hogy az állam csak a nyugdíjalapba befolyó összeget fogja nyugdíjkifizetésre fordítani, ami az állami nyugdíjak értékének gyorsabb csökkenését vonhatja maga után. Ismert közgazdászok a magánpénztárakban maradás mellett érvelnek azzal, hogy az állami nyugdíjrendszernek lényegesen nagyobb kockázatai lesznek, mint a magánnak.

Mit tehet a magán-nyugdíjpénztári tag befizetéseinek reálhozamával, ha visszalép az állami rendszerbe?

Megteheti, hogy egy összegben veszi fel. Vagy dönthet úgy, hogy átutalja önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számlájára. Ez az összeg nemcsak teljes adómentességet élvez, hanem az átutalt összeg 20 százaléka, de maximum 300 ezer forint visszaigényelhető az szja-ból az önkéntes nyugdíjpénztárba a 2011-ről adott bevallásban, vagyis 2012-ben. A visszaigényléshez az önkéntes nyugdíjpénztár ad adóigazolást (2012. február 15-ig). A harmadik lehetőség, hogy az állami nyugdíjrendszerben létrejövő „egyéni számláján” íratja jóvá ezt az összeget, s a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását kéri.

Mekkora reálhozamuk lesz a magán-nyugdíjpénztári befizetéseknek?

A pénztárak figyelmeztetnek, hogy a reálhozam (vagyis a magán-nyugdíjpénztári számlaegyenlegben kimutatott hozamnak az infláció feletti része) nem egyenlő az eddig publikált (nominális nettó) hozammal, ennél (az infláció mértékével) kisebb összeg, és folyamatosan változik. Végső mértéke csak az elszámolás napjával lesz meghatározható. A pénztárak tájékoztatása szerint a visszalépő tagok elszámolásának fordulónapja annak a hónapnak utolsó napja, amikor az elszámolás az ütemterv (ezt lásd a következő kérdés-válaszban) alapján megtörténik, vagyis a reálhozam pontos összege is csak ezen a fordulónapon derül ki.

Előfordulhat az is, hogy bizonyos esetekben nem lesz pozitív a reálhozam, tehát nem lesz visszalépő tagi kifizetésre lehetőség – figyelmeztetnek a pénztárak. Egyelőre ugyanis azt sem lehet tudni, hogy a befizetett vagy a befektetett pénz (amelyből már levonták a kezelési költséget) után fizetnek-e reálhozamot a pénztárak, mivel erre vonatkozó szabályozás még nincs. Amennyiben az utóbbi után, úgy nagy valószínűséggel kevesek számíthatnak majd reálhozamra.

Ugyanakkor, amit nagy valószínűséggel visszakapnak a magánnyugdíjpénztárakból távozók, azok az extra befizetések. Ilyen az az összeg, amelyet azért fizetett a pénztártag, hogy a befizetések kapcsán érvényesíthető adókedvezményt teljesen ki tudja használni.

Hogyan lehet hozzájutni a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott összeg reálhozamához, és adómentes-e a kivétele?

Az állami rendszerbe visszalépők magán-nyugdíjpénztári jogviszonya március 1-vel szűnik meg. A kormány korábbi nyilatkozatai alapján a kifizetésekre április közepétől lehet számítani. A gyakorlatban azonban ez nagy valószínűség szerint későbbi - sokkal inkább májusi - időpont lesz, mert miután 2011. március 1-éig az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól a maradó pénztártagok listáját a pénztárak megkapják, 45 napon belül kell az ütemtervet benyújtaniuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF). Az ütemtervet a PSZÁF hagyja jóvá. Egyelőre azonban nem egyértelmű, hogy március 1. lesz-e a pénztártag és a magánnyugdíjpénztár közötti elszámolás napja, vagy pedig az elkészült ütemterv elfogadása és menete határozza majd meg, hogy ez melyik nap lesz. Erre nincs konkrét dátum a jogszabályban - tudatta lapunkkal a Stabilitás Pénztárszövetség, amikor az elszámolás konkrét napjának meghatározásában kértük a segítségüket.

Vélhetően a reálhozamok kifizetésének ütemezése az említett ütemtervben lesz, amit a pénztáraknak kell készíteniük, s amelyben meghatározzák az elszámolási időpontokat. Amikor egy taggal elszámolnak az Nyugdíjbiztosítási Alappal szemben, akkor számolnak el vele a reálhozamról is az elszámolás napjára vonatkozóan.

Olyan információk is keringenek, miszerint a pénztárak az elszámolást legkorábban május 31-ével tudják megkezdeni.

A tagoknak egyébként írásban (lehetőleg 2011. február 28-ig) kell tájékoztatniuk a pénztárát arról, mit terveznek a felvehető összeggel: felveszik, önkéntes pénztárba utalják, vagy az állami egyéni számlájukon látnák szívesen. A reálhozamot, azaz az infláció feletti hozamot az átlépők adómentesen vehetik fel.  Aki marad, nem veheti ki ezt az összeget.

Horváth Szabolcs

Mi történik, ha megszűnik a magánnyugdíjpénztár, amelyben tag vagyok?

Ilyen esetben a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül levélben értesíti a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről, és 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni.

Ha az érintett nyilatkozik az átlépésről, akkor a pénztár a választott pénztárba utalja át a korábbi befizetéseit. Amennyiben nem teszi ezt, akkor – a jelenlegi szabályozás szerint – a végelszámoló úgy intézkedik, hogy a tagot visszalépteti az állami rendszerbe.

Szóvá tehetem-e valahogyan, hogy csak kényszerből lépek át az állami rendszerbe?

A Stabilitás Pénztárszövetség egy új, jogfenntartónak nevezett nyilatkozatmintát tett közzé. Ezt azoknak javasolják kitölteni és postán elküldeni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF), akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés mellett döntenek, de ha valóban szabad választásra lenne lehetőségük, nem ezt a kényszerű döntést hozták volna. A nyilatkozat a figyelemfelhívás mellett azért is fontos, hogy a törvény hatályon kívül helyezése vagy megsemmisítése esetére már rendelkezésre álljon a tag akaratnyilvánítása - mondják a pénztárak. Bár egyelőre túl sok minden nem lehet a nyilatkozattal kezdeni, akkor jöhet jól, ha nemzetközi eljárásra kerül sor, vagy ha egy esetleges kormányváltás után a magánnyugdíjpénztárak visszaállításáról döntenek.

Mekkora helyettesítési rátára számíthatnak az állami rendszerben maradók?

A helyettesítési ráta azt mutatja meg, hogy a nyugdíj a jövedelem hány százalékát teszi ki. Ezt befolyásolja többek között a nyugdíjkorhatár, a szükséges szolgálati idő. Magyarországon a ráta átlagosan 80 százalék. Mivel az EU-ban 60 százalék körül mozog ez az arány, vélhetően a jövőben nálunk is ebbe az irányba mozdul el a mutatószám.

A magánnyugdíjpénztárak esetében nincsenek meghatározva a járadékszabályok, vagyis az, hogy a befizetésekből mikor milyen járadékra számíthat a tag.